- Nem ambicionáltam a jelöltséget, mert abban hiszek, hogy egy ilyen nehéz helyzetben az a legfontosabb, hogy a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje mögött - úgymond - spontán összerendeződjön a párt, a jelölt képes legyen egységet, összefogást szimbolizálni. Az elmúlt időszak azt bizonyította, az én személyem képes erre.
A megyei elnökök döntésekor még felmerült Kovács László neve is.
- Akkorra már két stratégiára egyszerűsödött a választási alternatíva. Az egyik, hogy egy nagyobb tapasztalattal rendelkező, harminc-negyven éve a politika élvonalában tevékenykedő személy legyen a jelölt, vagy olyan valaki, aki fiatal korával és teljesítményével azt sugallja, hogy az MSZP hosszabb távon gondolkodik.
2009. 12. 22. (XIII/52)
