A magánnyugdíjpénztárak kommunikációs offenzívát indítanak az Orbán-kormány pénztárak megszűnését célzó politikája ellen. A költségvetés a jövő évre 530 milliárd forintnyi megtakarítás „államosodásával” számol, de nagy kérdés, hogy a pénztártagok a kormány szándékai szerint cselekszenek-e.

Ennyi szabadkozó, mentegetőző és magyarázkodó kormánypárti képviselővel régen lehetett találkozni a Parlamentben, mint kedden. A magán­beszélgetésekben szinte mindenki kínosnak tartotta, hogy Lázár János az Alkotmánybíróság (AB) végkielégítésekre vonatkozó határozatára „visszakézből” azt nyilatkozta: csökkentik a grémium jogait. Volt, aki szerint az ifjú politikus legalább akkora hibát követett el, mint amikor Kóka János a Playboyban a másfél milliós órájáról és a magánhelikopteréről beszélt. Lázár mentségére azt azonban felhozták: parancsra tette. A kormány és a Fidesz jövője a tét.

Ha a Fidesz sikeres akar lenni, a villámháborús taktikát kell folytatnia, mert csak ezzel a módszerrel uralhatja a kommunikációs teret, így bizonyíthatja alkalmasságát. Elszívva ezzel a levegőt a többi párttól. A multik és a magánnyugdíjpénztár-irányító üzleti körök megbizonyosodhattak ennek hatékonyságáról.

Két részre szakadt az MSZP holdudvarához tartozó háttéremberek álláspontja az önkormányzati választások esélyeiről: egy részük a szocialista Armageddont várja, míg – Mesterházy Attila köre – fordulatot ugyan nem, de a vártnál kicsivel jobb eredményre számít. A tét nem kicsi, ugyanis az általános vélekedések szerint az eredménytől függ, hogy Gyurcsány Ferenc milyen elánnal indul rohamra az MSZP visszaszerzéséért. Az biztos, hogy a Fidesz nyeri az önkormányzati választásokat, mégsem tét nélküli számukra a voksolás.

„A közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje” – nyilatkozta a Heteknek Alexa Noémi, a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International (TI) ügyvezetője, akit az úgynevezett elszámoltatásról kérdeztünk. Papcsák Ferenc kormánybiztos és kollégái hetente állnak elő újabb és újabb, az előző politikai garnitúrát érintő korrupciógyanús üggyel. Mennyire segíti a korrupció elleni küzdelmet, hogy kormányzati szinten zajlik az MSZP–SZDSZ politikai elitjének úgynevezett elszámoltatása? –ŰHa politikai motivációból indulnak is az akciók, visszatartó erejük akkor tud lenni, ha eljárás és szankció követi őket. Egyébként tipikus nemzetközi gyakorlat, hogy a hatalomváltáskor az új politikai vezetés igyekszik elődjeinek úgynevezett piszkos ügyeit feltárni. Nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is felmerül, hogy mennyire kiegyensúlyozott egy ilyesforma politikai akció. Papcsák úrnak és kollégáinak a tevékenységét az minősíti például, ha csak ellenzéki önkormányzatok esetében találnak gyanúsnak vélt ügyleteket. A közhangulat azonban azt követeli, hogy a tolvajokat, azaz a korrupt politikusokat kőkeményen büntessék meg. Az elszámoltatás okozhat-e társadalmi katarzist?       –ŰOkozhat, de egyelőre még nem világos, hogy a kormányzati elszámoltatás milyen mélységű lesz, és milyen eredménnyel zárul majd. A TI kutatásai alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon nemzetközi viszonylatban is nagyon mély a politikai és gazdasági elit összefonódása, azaz nem egy-két politikus vagy minisztériumi vezető botlásáról van szó. A párt- és kampányfinanszírozást, illetve a közbeszerzések szféráját áthatja ez a „szisztéma”. A korrupció rendszerszerű. Olyan érdekhálók, úgymond „polipok” működnek, melyeken keresztül professzionálisan zajlik a közpénzek illegális felhasználása. Kutatások szerint például a közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, hogy kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy csak egy érdekkör lenne a kedvezményezettje. Amennyiben az elszámoltatás keretében ilyen ügyletek napvilágra kerülnek, és bizonyítást nyernek, az okozhat társadalmi katarzist. Bár a világ számos országában nagyobb a korrupció, európai összehasonlításban mégis súlyosan elmaradottnak számítunk. Mindez mély politikai és erkölcsi válságot okoz a társadalomban. A katarzishoz az szükségeltetne, hogy a rendszer lebontása megkezdődjön.2002-ben is hasonló volt a közhangulat, melyet akkor az MSZP–SZDSZ-koalíció Keller László közpénzügyi államtitkári megbízatásával igyekezett meglovagolni. Ma Keller László „politikai hullának” számít, örülhet, ha egy vidéki polgármesteri széket meg tud szerezni, a katarzis elmaradt. Mi az oka az ilyen akciók sikertelenségének?–ŰA korrupciós ügyeket a világ minden táján a legnehezebb bizonyítani. Magyarországon csak egy gazdasági és politikai elit van, még ha az utóbbi pártokra tagolódik is. Nagy ügyek esetében kizárt, hogy csupán az egyik oldal érintettségét lehessen bizonyítani.Papcsák úr tényfeltárása egyébként stabil jogi alapokon áll? –ŰA kormánybiztos rendelkezik kellő jogi eszközzel ehhez a munkához, nem él vissza a hatalmával, ha átnézik kollégáival az állami szerződéseket. Az igazságszolgáltatás, a rendőrség, az ügyészég és a bíróság is bír ilyen eszközökkel. Még nem tudjuk megítélni, mennyire politikai az elszámoltatás, csak akkor lehet értékelni, ha lezárultak az ügyek. Számomra inkább az hiányzik, hogy nem rendszerszerű a korrupció elleni fellépés. Az elszámoltatáson túl egyelőre keveset hallani a megelőzésről és az új kormány korrupció elleni stratégiájáról. Nem kellene a spanyolviaszt feltalálni, a nemzetközi tapasztalatokból egy sor bevált intézkedés átvehető lenne.Honnan lehet tudni, hogy valódi, tényszerű elszámoltatás zajlik, vagy politikai leszámolás, egyfajta „vérbírói” tevékenység? –ŰEmlítettem, hogy a közbeszerzések nagy többsége korrupcióval van átitatva. Ezek jelentős része az önkormányzati szférát érinti, tehát ha csak az egyik oldal által vezetett városok esetében találnak majd gyanús ügyleteket, akkor nyilvánvaló, hogy részlehajló módon zajlik az elszámoltatás. Ha így lesz, akkor biztos szimpla leszámolás zajlik csak.A korrupció elleni küzdelem szempontjából nem lett volna jobb, ha egy független és hiteles szakemberekből álló, úgynevezett „Tiszta kezek” hivatalt állítanak fel az ilyen ügyek feltárására?–ŰHongkongban találták ki ezt az Antikorrupciós Ügynökség-modellt, ahol sikereket is ért el, de az a tapasztalat, hogy Kelet-Európában ellentmondások kísérik az ilyen szervezetek működését, aminek az oka, hogy sikerük egy hatalmi helyzethez köthető. Általában a választások környékén szokták életre hívni az ilyen intézményeket, majd idővel adminisztrációs eszközökkel ellehetetlenítik a munkájukat, például leváltják a sikeres vezetőiket, csökkentik hatásköreiket, vagy megnyirbálják a költségvetésüket. Magyarországon inkább a jelenlegi bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszert kellene úgy megerősíteni, hogy érdemben képes legyen fellépni a valódi, ma még szinte mindenhol jelen levő korrupció ellen. n

Átmeneti jellegű a Fidesz népszerűsége, hamar tömeges kiábrándulás lehet Orbánék osztályrésze. Legalábbis ezt fejtegette a Heteknek adott interjújában Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki pártját tartja az  igazi, a Fidesz leváltására érdemben képes alakulatnak. Bár elismeri, hogy ehhez alapos megújulásra van szükségük.

Orbán Viktor sikerének titka, hogy a saját személye körül hozott létre egy jobboldali identitásközösséget – vélte lapunknak adott interjújában Wéber Attila, akinek a közel­múltban jelent meg könyve Metamorfózisok – A magyar jobboldal két évtizede címmel. A szociológussal arról beszélgettünk, hogy „komcsi gyerekek” voltak-e a Fidesz alapítói; miért szorult háttérbe Áder János; illetve hogy miért gondolhatja Orbán Viktor, hogy a vakmerőség nyerő stratégia.

A Fidesz az utóbbi húsz évben alaposan átrajzolta a magyar jobboldal térképét, hisz több körben, részben vagy egészben magába olvasztotta az MDF-et, a Kisgazdapártot és a KDNP-t is. Két hónapja tartó kormányzása alatt láthatóan az ellenzéki oldallal kapcsolatban is világos koncepcióval rendelkezik: az LMP pályázhat „őfelsége ellenzékének” szerepére; az MSZP politikusait az elszámoltatással igyekeznek kriminalizálni; a Jobbikot pedig a nyílt konfrontáció helyett adminisztratív eszközökkel gyengítik. Ha megvalósul a Fidesz-vezérkar koncepciója, akkor népszerűségvesztés esetén is marad tartalék a hatalom megőrzésére.

Nem indokolta a Fidesz vezérkara, hogy az általuk öt éve az államfői székbe emelt, a Gyurcsány-kormánnyal sokszor élesen konfrontáló, mérsékelt jobboldali körökben népszerű Sólyom László helyett miért épp Schmitt Pált jelölik köztársasági elnöknek. Noha fideszes körökben, illetve a párt értelmiségi udvarában (szigorúan fű alatt) okozott némi megütközést a döntés, nyílt kritikára eddig nem került sor.

Amikor a fiatal lázad, apja ellenében a nagyapja egykori szövegeit veszi elő, a nagyapa pedig náci jellegű szövegeket mondott – véli Konrád György író a Jobbik-jelenségről. A Demokratikus Ellenzék vezéralakja szerint nem történt forradalom a szavazó­fülkékben, ellenben úgy tűnik számára, hogy alig egy hónap alatt szűkült a polgári szabadságok köre.

Az 56-os megtorlásnak Biszku Béla az egyik támasza és talpköve – hangsúlyozta a Heteknek Kenedi János kutató, aki a minap bemutatott Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm kapcsán azt jegyezte meg, hogy húsz éve  várt arra, hogy ilyen színvonalú film készüljön a pártvezetőről.

Kormányzása első tíz napja alatt majdnem tönkretette az országot a Fidesz-KDNP duó, de a szakadék előtt elrántva a kormánykereket új irányt vettek. Sőt, az Orbán Viktor által kedden bejelentett akciótervet mérvadó – nemcsak jobboldali – közgazdászok is kifejezetten haladónak minősítik, többek szerint akár történelmi fordulatot is jelenthet az Orbán-csomag. A napokra elgyengült forint/euró árfolyam azonban jól illusztrálja a lázas állapotot: ha kirobbant volna a devizaválság, akkor tényleg közel kerülhettünk volna az államcsődhöz, ami a Fidesz szempontjából olyan, mintha egy csapat középkezdésből rúg öngólt.

A görög mitológia szerint a legmagasabb hellén hegyen, az Olümposz tetején található az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög Pantheon, melyben Zeusz uralkodott. Meglepetésünkre ezt a képet példaként emlegette egy – amúgy a miniszterelnökségen dolgozó – tanácsadó azzal kapcsolatban, hogy mi is a funkciója az Orbán Viktor által életre hívott miniszterelnökségnek az új magyar politikai rendszerben.

A közvélemény jelentős része szerint az ország egy totális politikai, gazdasági, morális válság felé csúszik. Igaz ez?

Elsősorban szimbolikus ügyekkel, mint például a kisebb parlament vagy a kettős állampolgárság, illetve kőkemény hatalomtechnikai megoldásokkal kezdte a Fidesz–KDNP többség az első napjait az új parlamentben. Az ellenzéki sorba süllyedt MSZP képviselői tompák, míg a Lehet Más a Politika, illetve különösen a Jobbik tagjai hiperaktívak voltak az Országgyűlésben. Meglepetésre, egyik politikai oldal képviselője sem vetette fel, hogy az „istenadta nép” megsegítésére inkább a gátakra kellene menni, noha mostanság a népies politizálás a divat.

Erős karakterű, de integráló személyiségű új pártelnököt látnának sokan szívesen az MSZP-ben. A gondot az okozza, hogy a posztra esélyes Mesterházy Attila diplomatikus, integráló személyiség ugyan, de kevesen tartják Orbán Viktorhoz mérhető fajsúlyos politikusnak. Eközben Gyurcsány Ferenc még a kritikusai szerint is erős személyiség, ellenben a konfliktusokat élező politikai stílusa miatt nehezen képzelhető el, hogy konszolidálni tudná a legnagyobb válságát élő MSZP-t. A párton belüli érdekcsoportok között a végletekig éleződhetnek a feszültségek.

Bár sokan felszínességéért és túlzott általánosságáért bírálják a Fidesz programját, mégis kirajzolódik belőle, hogy a párt vezetői mérsékelt, neokonzervatív jellegű politikát szándékoznak folytatni kormányra kerülésük után. A szocialistákkal szemben nem a nyugdíjasok és a lecsúszott társadalmi rétegek, hanem inkább a középosztály, illetve a vállalkozók támogatására helyezik a hangsúlyt. Az viszont nem világos, hogy ehhez a programhoz miért kellene kétharmados többség, hiszen ez a „jobbközép light” program sima parlamenti többséggel is végrehajtható.

Egyre furcsább és ellentmondásosabb a választási kampány eszköztára: vitával, érvekkel és programok összevetésével nem lehet találkozni, miközben mintha egy „láthatatlan kéz” szervezné a háttérben, hogy bilincs csattanjon politikai szereplők kezén, házkutatások híreitől legyen hangos a sajtó.

Az atv.hu értesülése szerint „Magyarországért, a köztársaságért” címmel országértékelő beszédet tart Gyurcsány Ferenc március 19-én, pénteken az általa két éve életre hívott Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A Magyar Demokratikus Charta azért ekkor tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban szinte mindig zárt pártfórumokon beszélt, nyilvános eseményen hosszú ideje nem szólalt fel. A Hetek értesülései szerint ez egyébként a MSZP vezérkara és a volt kormányfő közötti megállapodás része volt. Az MSZP-ben kétféle állásponttal lehet találkozni „Gyurcsány-ügyben”. Az egyik szerint a volt pártelnök távozását követően markáns és karakteres vezető nélkül maradt az MSZP, helyét Lendvai Ildikó pártvezetőként nem tudta/tudja sikeresen betölteni. A szocialista kampány a 2006-oshoz képest, melyet Gyurcsány irányított, erőtlen és fantáziátlan, nincs érdemi és médiaképes válasz a Fidesz brutális vádjaira. „Gyurcsány párton belüli népszerűségét mutatja, hogy ahova megy, ott eksztázisba kerülnek a szoci szimpatizánsaink. Nem véletlen, hogy a vele foglalkozó hírek népszerűek és nézettek, illetve az sem ok nélküli, hogy nagyobb erejű tapsot kapott a kampánynyitó gyűlésen, mint a hivatalos miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila” – fogalmazott egy Gyurcsány-fan szocialista, aki szerint az a legfontosabb kérdés Magyarországon, hogy ki lesz az Orbánon kívüli világ vezetője. Ezzel szemben a Gyurcsány-kritikusoknak az a válasza, hogy „a volt miniszterelnök olyan karakter, hogy ha három százalékon is állnánk, akkor is a megmaradt hívei győztesként éltetnék, még akkor is, ha idővel csak egy teremnyien maradnának”. Gyurcsány Ferenc „háttérbe szorítása” mögött az az érv húzódott meg, hogy az MSZP úgymond nemcsak a saját táborát szeretné az urnákhoz csábítani, hanem a bizonytalanok közül is támogatókat kíván szerezni. A volt miniszterelnök személye viszont annyira megosztja a társadalmat, szól az érvelés, hogy vele nehéz össznemzeti pártnak tűnni. „Az SZDSZ-esedést jelentené, ha csak a saját bázisunknak akarunk szólni. Az SZDSZ korábbi vezetői saját körökben mindig népszerűek, mondhatni sztárok voltak, de a végére már senki sem volt kíváncsi a pártjukra ” – magyarázta egy szocialista vezető, hogy miért támogatta, hogy Gyurcsány átmenetileg „szájkosarat” kapjon, azaz csak a belső körnek beszélhessen.   A nyilvános szereplések kapcsán az is baj lehet, hogy a fórumokon újra és újra előkerül az őszödi beszéd kérdése, ami ugyancsak ellentmondásos megítélés alá esik a párton belül. A Nemzetbiztonsági Hivatal ugyan tavaly december végén lezárta a vizsgálatot a kiszivárogtatásról, ám a jelentést nem hozták nyilvánosságra. A tág közvélemény a mai napig nem tudja, hogy a volt miniszterelnök és az MSZP vesszőfutását okozó kiszivárogtatás hogyan történt. Ebben a kérdésben is két, egymást kizáró, de markáns álláspont található az MSZP-ben. Az egyik szerint a szocialisták között akadt egy kör, amely elárulta Gyurcsányt, és eljutatta az inkriminált felvételt a sajtónak, hogy így buktassa meg az akkor még népszerű miniszterelnököt. Ha ez igaz, az „a politikai gyilkosság kategóriája”.  Mások szerint – némely szocialista vezető is ezen az állásponton van – viszont taktikai okokból maga Gyurcsány Ferenc és beosztottja, Gál J. Zoltán egykori államtitkár szivárogtatta ki a beszédet, csak elszámították a következményét. Ha pedig ez a verzió a valós, akkor az – figyelembe véve az elmúlt évek nyilatkozatait – a szemfényvesztés minősített esete.     Épp emiatt hihetetlen indulatokat kelt, amikor ez a téma előkerül a párton belül. A közelmúltban viszont éppen Gyurcsány Ferenc beszélt erről egy belső fórumon, azt állítva, hogy elárulták őt. Szili Katalin erre úgy replikázott, hogy ha valaki árulóról beszél, annak legyen bátorsága kimondani, kire gondol.