- Gazdasági szempontból a tények egyértelműen azt mutatják, hogy a világgazdaság teljesítményéhez képest folyamatosan lemaradásban vagyunk. A visegrádi országok között a Világgazdasági Fórum rangsorsa szerint Magyarország 2001-ben még az első helyen állt a versenyképesség tekintetében, mára az utolsó helyre szorult.
A közgazdászok két dolgot figyelnek kiemelten: egyensúlyi állapot van-e egy országban, illetve hogy milyen az adott ország növekedési képessége. Egyensúlyi kérdésben a Bajnai-kormány tevékenysége következtében nem állunk már annyira rosszul, bár óriási az ország eladósodottsága. Nemcsak az állam, hanem a lakosság és a vállalatok is drámaian úsznak a hitelben. A növekedési képességünk is kifejezetten alacsony: Kelet-Európában a gazdasági válság ellenére is 3 és 4,5 százalék között található a növekedési potenciál, míg Magyarországon jó esetben 2 százalék. Egy főre számítva már évek óta az uniós GDP-átlagnak mindössze 60 százalékán stagnálunk. Ez édeskevés a felzárkózáshoz, ez lecsúszást mutat.
Miért nem volt képes az elmúlt nyolc évet meghatározó MSZP ezt a lecsúszást megállítani?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2010. 05. 28. (XIV/21)
