A Wall Street történetének egyik legnagyobb – évtizedek óta dagadó – csalása lepleződött le a héten. A nagy tekintélyű Wall Street-i üzletember, a New York-i Nasdaq tőzsde korábbi elnöke, a befektetők védelmét szolgáló egykori kormányzati tanácsadó és számos jótékonysági alapítvány bôkezű támogatója, Bernard Madoff először két fiának vallotta be, hogy semmi pénze nem maradt. Pedig 50 milliárd dollárt bíztak rá. Nem is akárkik: Madoff a pénzvilág legnagyobb cápáit - köztük neves svájci bankokat -, valamint Oscar- és Nobel-díjas hírességeket is átvert.

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat a szomszédos, árvíz sújtotta országokhoz képest, hiszen Német- és Csehországban, valamint Szlovákiában és Ausztriában 15 milliárd eurót sodort el a nyári ár. A víz alá került területeken rendkívüli közösségi szellemben folynak a helyreállítási munkák, míg a kormányok a kárpótláshoz szükséges finanszírozási források előteremtésén dolgoznak lázasan. 

Az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési szerződést szándékozik aláírni a kilencvenes évek óta amerikai embargó alatt tartott és a terrorizmus köztudottan egyik fő támogatójának számító Iránnal. A héten az unió külügyi biztosa Iránban járt, hogy előkészítse a kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Az EU külügyminiszterei a jövő héten üléseznek ismét a témában, és várhatóan döntenek arról, hogy felgyorsítsák-e a döntést, hiszen ez nem igényelné az unió nemzeti parlamentjeinek évekig is elhúzódható jóváhagyását, hanem a ratifikációhoz elegendő lenne a tizenöt tagkormány és az Európai Parlament elfogadása.

Közel-keleti szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az első számú terroristának számító Oszama bin Laden nemcsak terroristavezető, hanem üzletember is, vallása mögé bújva támadásokat intéz különböző nemzetközi gazdasági intézmények ellen, miközben busás hasznot húz az ügyleteiből. Ezt a képet látszanak alátámasztani a napokban napvilágot látott hírek, miszerint bin Laden az egész világra kiterjedő pénzügyi hálózatot működtet.

Magyarország regionális nagyhatalommá válhat a bevásárlóközpont-szektorban – hangzott el a héten egy budapesti kereskedelmi konferencián, ahol felhívták a figyelmet, hogy a rendkívüli fejlődés egyben túlkínálattal is fenyeget. Az országban jelenleg 52 bevásárlóközpont és 40 hipermarket működik, 8 üzletközpont jelenleg épül, 19 nyitását pedig jövőre tervezik. Mindazonáltal a Gfk. Piackutató Intézet kutatásaiból kiderül, hogy az üzletközpontok egyre közkedveltebbek a lakosság körében. 

Az eddigiektől eltérően csupán kétnapos lesz idén a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves rendes gyűlése. A vezető tisztviselők a washingtoni rendőrség és a városi hatóságok javaslatára döntöttek így, miután a szeptember 29-30-án tartandó washingtoni rendezvényre a 183 tagország képviselői mellett mintegy 40-60 ezer globalizációellenes aktivista részvételére számítanak. A Világbank a globalizáció védelmében és a tiltakozók érveinek megcáfolására egy tanulmányt dolgozott ki, melynek közgazdasági fejtegetéseit a Financial Times angol napilap adta közre. 

A már több mint egy éve nyomasztó tőzsdei pangás kérdésessé teszi a budapesti és a többi közép-európai tőzsde életképességét – véli a Business Central Europe legutóbbi száma. A lap szerint a Budapesten befektetők visszacsalogatásának egyetlen módja az lenne, ha a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) beolvadna a londoni, a frankfurti vagy a párizsi, a brüsszeli és az amszterdami tőzsdéket tömörítő Euronext börzébe. 

A magyar bankrendszer általában fejlettebb, mint a közép-kelet-európai régió bankjai – állítja a Euromoney cím? gazdasági folyóirat. A szaklap legfrissebb számában közölt értékelése szerint a pénzintézeti szektoron belül a legjobb magyar bank az OTP, az első számú hitelbank a CIB, a legjobb brókerház az Erste Bank, míg az elemzők és befektetési tanácsadók toplistáját a CA IB vezeti.

A legtöbb felmérés alátámasztja, hogy az elmúlt évtized példátlan számban produkált dollármilliomosokat, sőt milliárdosokat, ezzel párhuzamosan ugyanakkor tovább mélyült a gazdagok és a szegények közti szakadék. A magyar emberek számára szinte felfoghatatlan (az állami költségvetéshez vagy az államadósság mértékéhez hasonló) vagyonokkal rendelkező gazdagok szerepéről és életmódjáról készített öszszeállítást az Economist és a Forbes magazin. 

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX a héten folytatta mélyrepülését, messze elmaradva az áhított 7 000 pontos lélektani határtól: 3,7 százalékos heti csökkenés mellett 6 615 ponton zárt csütörtökön. A vezető részvények árfolyamai egyöntetűen csökkenést mutattak, csak néhol jeleztek enyhe javulást a hét folyamán. A BUX decemberi határidős elszámoló értéke 151 ponttal (7041 pontra) csökkent.

Bár a Moody\'s nemzetközi hitelminősítő cég szakértői szerint Magyarország jár az élen az EU felvételi kritériumainak teljesítésében, nem egységes az ország külső megítélése. A Financial Times brit gazdasági napilap amellett, hogy dicséri a gazdaság teljesítményeit, számos éles hangú kritikával is illeti a kormány munkáját. Kifogásolja, hogy populista megfontolásból nem hajtja végre a szükséges reformokat.

A legnagyobb hi-tech multicégek már felfigyeltek arra a néhány éve zajló csúcstechnológiai robbanásra, amely az alig 6 millió fős lakosságú Izraelt a sokak által emlegetett új Szilikon Völggyé formálja. Az ország alig pár év alatt a világ egyik vezető csúcstechnológiai nagyhatalmává nőtte ki magát, s ez az iparág lehetőséget ad Izrael számára, hogy az utóbbi években kissé lelassult gazdaságát felélénkítse.

A héten egy évtizede nem látott magasságba, hordónként 32 dollár feletti szintre szökött a brent nyersolaj ára Londonban. A fekete arany árának ingadozása komoly befolyással bír az országok, így Magyarország gazdasági fejlődésére is.

Európai vállalatok az utóbbi időben látványosan terjeszkednek az amerikai piacon, ha kell, készek a legborsosabb árat is megfizetni egy-egy amerikai vállalat megszerzéséért. A Time magazin szerint ez csak a kezdet, mivel az európaiakat az a stratégiai szándék vezérli, hogy a piacok globalizálódásában tengeren túli jelenlétükkel biztosítsák életben maradásukat. Amerikát persze nem lehet csak úgy "felvásárolni"…

Becslések szerint eddig több mint 22 millió ember töltött le olyan szoftvert az internetről, amely elektronikus követőprogramot ültetett számítógépébe – derül ki a Time magazin írásából. Az internetes kémkedést Nagy-Britanniában például jogi szabályozás legalizálja, átláthatóvá téve ezzel számtalan személyes és gazdasági dokumentumot. Az FBI Carnivore (húsevő) nev? rendszere pedig a hackerek és pedofilek elleni küzdelemre hivatkozva titokban figyelte az amerikai internetezőket. A megfigyelő programok egyébként felbecsülhetetlen marketing eszköznek bizonyulnak az e-kereskedelem bonyolítói és reklámcégek számára, ugyanakkor veszélyesek, hiszen adatokat gyűjtenek az emberek személyéről, érdeklődési területéről és vásárlási szokásairól.