A római Tor Vergata téren összegyűlt több mint kétmillió fiatal tapsa és imádságai közepette vasárnap véget ért a XV. Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó – jelentette a La Repubblica cím? olasz lap. Az öt kontinensről érkező ifjú zarándokok a múlt hét elejétől kezdve özönlötték el a várost.

Lezajlott mindkét párt elnökjelölő nagygyűlése, és megkezdődött az igazi választási hadjárat a két jelölt, a republikánus George W. Bush és a demokrata Al Gore között. A helyzet azonban alaposan megváltozott az utóbbi idő-ben. A texasi kormányzó az elmúlt öt hónap folyamán szinte teljes mértékben uralta a mezőnyt, és már 14-19 pontos vezetésre tett szert a hivatalban lévő alelnökkel szemben. A demokrata párti elnökjelölő nagygyűlés befejezte után azonban Al Gore nemcsak behozta hátrányát, de egyes felmérések szerint még néhány százalékos előnyt is szerzett. Felmerülhet tehát a kérdés: vajon mi okozta ezt a pálfordulást a szavazók körében?

Nem lesz felhőtlen a német egység 10. évfordulójának ünnepségsorozata. Az október 3-án Drezdában megrendezésre kerülő központi ünnepélyen ugyanis nem vesz részt dr. Helmut Kohl korábbi kancellár.

Mintegy 200 hozzátartozó hallgatta zokogva Manamában, ahogy a Gulf Air légitársaság egy tisztviselője lassan felolvasta azoknak a nevét, akik a Perzsa-öbölbe zuhant Airbus A320-as repülőgépen tartózkodtak – jelentette a Washington Post. A szerda esti repülőgép-katasztrófának nem volt túlélője.

Háromévi önkéntes franciaországi száműzetésből tért haza hétfőn az a David Shayler, akit hazájában, Nagy-Britanniában kémkedéssel vádoltak. A franciaországi Calais-ból érkező kompból kiszállva azonban Shaylert a brit rendőrség várta, és rögtön le is tartóztatták.

Nagy a sürgés-forgás a színpadon és a színfalak mögött is. A júliusi frigy meghiúsult, mert Arafat nagyobb jegyajándékot követelt magának. Világ körüli útján nem kapott megfelelő támogatást ahhoz, hogy szeptember 13-án egyoldalú lépéssel kikiáltsa a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal. Bár a világ vezetői Európában és Ázsiában határozottan támogatták, mégis óva intették az egyoldalú lépésektől. Izrael, de az Egyesült Államok is figyelmeztette a palesztinokat, hogy államuk egyoldalú deklarációja az oslói békemegállapodások felrúgását jelentené. Izrael ennek következtében annektálná a még birtokában lévő területeket, és a fegyveres ellenségeskedések háborúba torkollhatnak. Ezt azonban, úgy tűnik, senki nem szeretné, így valószínű, hogy a tárgyalások, amelyeknek központi témája immáron Jeruzsálem, továbbra is folytatódnak. Egyelőre mindkét fél erőt és támogatókat gyűjt. Arafat Egyiptomban, Ben Ami, "a kormány nélküli kormányfő", Barak belső és titkos külügyminisztere pedig Európában magyarázza a bizonyítványát.

Nagy a sürgés-forgás a színpadon és a színfalak mögött is. A júliusi frigy meghiúsult, mert Arafat nagyobb jegyajándékot követelt magának. Világ körüli útján nem kapott megfelelő támogatást ahhoz, hogy szeptember 13-án egyoldalú lépéssel kikiáltsa a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal. Bár a világ vezetői Európában és Ázsiában határozottan támogatták, mégis óva intették az egyoldalú lépésektől. Izrael, de az Egyesült Államok is figyelmeztette a palesztinokat, hogy államuk egyoldalú deklarációja az oslói békemegállapodások felrúgását jelentené. Izrael ennek következtében annektálná a még birtokában lévő területeket, és a fegyveres ellenségeskedések háborúba torkollhatnak. Ezt azonban, úgy tűnik, senki nem szeretné, így valószínű, hogy a tárgyalások, amelyeknek központi témája immáron Jeruzsálem, továbbra is folytatódnak. Egyelőre mindkét fél erőt és támogatókat gyűjt. Arafat Egyiptomban, Ben Ami, "a kormány nélküli kormányfő", Barak belső és titkos külügyminisztere pedig Európában magyarázza a bizonyítványát.

Nem mindennap történik meg az, hogy egy izraeli miniszterelnök arab államfőt fogad Tel Avivban, méghozzá díszőrséggel, majd a tengerpartra kíséri, ahol az arab vendég helybéliekkel fog kezet – állítja a Washington Post II. Abdullah jordán király izraeli látogatása kapcsán. A jordán király a palesztinok és az izraeliek közötti békéltetés céljából a hét elején látogatott Izraelbe.

Az elmúlt napokban kezdett kirajzolódni, hogy a pártok milyen stratégiát dolgoztak ki az úgynevezett olajügyek kapcsán. A legnagyobb kormánypárt, a Fidesz–MPP az egész ügyet az ellenzékre, különösen a közvélemény-kutatásokban előttük magabiztosan vezető MSZP-re akarja "ráverni". Ebben nyilvánvaló partnere a MIÉP. Az ellenzéki pártok viszont az egész ügy közvéleményt durván manipuláló részeire, a koronatanú mára már nyilvánvaló – azaz egyértelműen rágalmazásnak minősülő – hazugságaira, valamint az elmúlt tíz év átalakulásának folyamataira hívják fel a figyelmet. Érdekes, hogy a legkisebb kormányzópárt, az MDF is visszafogott, már-már az ellenzékhez húzó álláspontot fogalmaz meg. Szerintük is megkonstruált ügy az egész.

Interjú Bánk Attilával, az FKgP frakcióvezetőjével

A múlt héten kezdődött meg a vadkacsaszezon az országban. Ilyenkor mindenütt külföldi és belföldi vadászok puskájának ropogását hallani. Szegeden a városi bíróság azonban, alighogy megkezdődött a szezon, két olasz férfit figyelmetlenségük miatt már el is ítélt. A "két jómadár" ugyanis a Szeged közelében található Fehér-tónál fokozottan védett szárnyasokat kapott puskacső végre. A zsákmány között öt fokozottan védett cigányrécét és egy kontyos récét találtak a madarászok. Az előbbi eszmei értéke darabonként 100 ezer, az utóbbi értéke 10 ezer forint. A szegedi városi bíróság egymillió 350 ezer forintra bírságolta meg őket, továbbá egy évre kitiltotta a két olasz vadászt a Magyar Köztársaság területéről.

"Sajnálom, hogy az amerikai és a német cég nem élt azzal a számtalan lehetőséggel, amelyet Budapest egy nagy volumen? tűzijátékhoz biztosítani tud. Rengeteg ötlettel tudtunk volna segíteni, ha meghallgatnak" – állítja a millenneumi tűzijátékkal kapcsolatban Ciráki Sándor, aki az elmúlt nyolc évben látványtervezőként vezényelte az augusztus 20-i piroparádékat. A megbízott cégek mintegy 150 millió forintból gazdálkodtak, Ciráki szerint azonban, ha idén is őket bízták volna meg, kevesebb mint 100 millió forintot kellett volna költeni a vasárnap esti showra.

Az Európát megosztó történelmi, vallási, politikai, társadalmi és gazdasági törésvonalak közül legfontosabb a Keletet és Nyugatot elválasztó szellemi határ. Hagyományosan 1054. július 16-át tekintik az ortodox és a katolikus egyház végleges elszakadása (szkizma) időpontjának, pedig valójában egy évszázadok óta tartó folyamat tetőződött be ekkor. Kelet és Nyugat egységesítése minden európai birodalom álma volt Jusztinianosztól Adolf Hitlerig és Sztálinig. A két egyházfő: a római pápa és az ortodox pátriárka sem mondott le végleg a "nagy szkizma" felszámolásáról. Napjainkban is elsősorban ők buzgólkodnak a keresztény ökumené helyreállításán.

Jugoszláviában szeptember végén elnök- és parlamenti választásokat tartanak. Nyugat-Európában azt remélik, hogy Milosevics ellenzéke most kihasználja a rendszerrel szembeni általános elégedetlenséget, az ország kitaszítottságát és elszegényedését, és valahogy megdönti a diktátor hatalmát, ezzel teremtve meg a feltételeket a változáshoz.

Semmi nem rázta meg anynyira az orosz közvéleményt, mint a Kurszk tengeralattjáró Barents-tengeri katasztrófája. Sem a moszkvai robbantás, sem a kaukázusi terrorakciók, sem a csecsen háború tragikus epizódjai. A tengeralattjáró legénységének halálát hatalmas fájdalommal és felháborodással fogadták. A halottak hozzátartozóinak fájdalmában milliók osztoznak. Ez ugyanis nemcsak a honfitársaik halála miatti fájdalom, hanem az Oroszországot és fegyveres erőit, köztük a haditengerészetet jellemző állapot miatti keserűség.

A nemzet ezeréves évfordulójának megünneplése vitán felül mély nyomokat hagyott a magyar társadalomban. Voltak, akiket leny?gözött az impozáns ceremóniák sora, és örömmel csatlakoztak a "nagy közös álom" megálmodóihoz, mások aggódva figyelték a fővárosban hömpölygő vurstlis hangulatú tömeget, és megpróbálták kitalálni, vajon a magyar társadalom mekkora szeletével tartanak éppen valamelyik dunai híd korlátja felé, megint mások a politika és a vallás ünnepi alkalomból történő leplezetlen elegyítésén "akadtak fenn", mondván a kettő határainak ilyen szint? egybemosása már alkotmányossági kérdéseket vet fel. Mindezekről ismert politikusokat, teológusokat és társadalomtudósokat kérdeztünk.

Több mint kétmilliárd forint veszteséget okozott a megbízóinak az a két ausztriai székhely? gazdasági társaság, amelyek magyar partnercégeikkel közösen klaszszikus csalást hajtottak végre. Egy holland–magyar bűnszövetkezet már a környező országokat végigrabolta, majd másféléves ámokfutással hazánkban is szép csendben becsapták azokat, akiket csak lehetett.

A hazai tőke erősödésének és egyben a magyar gazdaság további fejlődésének egyik legnagyobb akadályává vált mára a korrupció. A frissen napvilágra került adatok nem is elsősorban a sokat emlegetett rendőrségi korrupcióval, hanem a kis- és középvállalkozásokkal, valamint az önkormányzatokkal kapcsolatosan ijesztőek. A posztkommunista Kelet-Európát véve összehasonlítási alapul, Magyarország ugyan nem áll nagyon rosszul, de nemzetközi összehasonlításban "eredményeink" szégyenteljesek.

Bár az oktatási tárca a korábbiakhoz képest határozott béremelést helyezett kilátásba jövőre, a pedagógus szakszervezetek mégis elfogadhatatlannak tartják a javaslatot. Mint ismeretes, Pokorni Zoltán oktatási miniszter januártól 8,5, szeptembertől pedig további 20 százalékkal emelné a pedagógusok bérét. A jó hír azért nem jó, mert a béremelés a kötelező óraszám emelésével együtt, s azzal azonos mértékben járna.

A legnagyobb hi-tech multicégek már felfigyeltek arra a néhány éve zajló csúcstechnológiai robbanásra, amely az alig 6 millió fős lakosságú Izraelt a sokak által emlegetett új Szilikon Völggyé formálja. Az ország alig pár év alatt a világ egyik vezető csúcstechnológiai nagyhatalmává nőtte ki magát, s ez az iparág lehetőséget ad Izrael számára, hogy az utóbbi években kissé lelassult gazdaságát felélénkítse.

A koalíción belül sincs támogatottsága a kétéves költségvetés készítésének. Az FKgP és az MDF is az ellenzékhez hasonló ellenvetéseket fogalmaz meg, és nehezményezik, hogy a Fidesz–MPP nem egyeztetett velük. A két kisebb koalíciós párt megalapozatlannak, hibásnak, az MSZP ezen túlmenően politikai és nem gazdasági indíttatásúnak tartja a kétéves költségvetésről szóló fideszes elképzeléseket.

Éles bírálatot váltott ki a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása, mivel azt a szakszervezetek egyértelműen munkavállaló-ellenesnek minősítették. Sándor László, az (MSZOSZ) elnöke egy nyíregyházi fórumon úgy nyilatkozott, hogy a valódi érdekegyeztetés hiánya miatt a döntéshozókra komoly társadalmi nyomást kell gyakorolni.

A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Harry Potter könyvsorozat közös olvasása ellen szülők tiltakoztak Új Zélandon, mivel – szerintük – a világsikert aratott regény boszorkánypraktikákat és más okkult gyakorlatokat népszerűsít. Időközben az egyik hollywoodi stúdió megállapodott a 900 éves gloucesteri katedrális dékánjával, hogy az anglikán templomban forgatják a Potter-sorozat filmváltozatát.

Furcsa utcanevek