"Jordánia eltökélt abban, hogy békés megoldás szülessen az arab–izraeli
konfliktusban" – jelentette ki Abdullah király, aki Barak és Lea Rabin társaságában
megkoszorúzta Jitzhak Rabin emlékművét. A jordán király elmondta, hogy a megbékélés
érdekében Jordánia kész erőfeszítéseket tenni, hogy olyan megoldás szülessen,
amelynek keretében biztosított Izraelnek a biztonság, a palesztinoknak pedig az államiság
elismerése.
Bár Abdullah király méltatta Ehud Barak miniszterelnök békepolitikáját, külügyminisztere
leszögezte: Jordánia helyt ad a palesztinok követelésének Kelet-Jeruzsálemmel
kapcsolatban.
"Jordánia elismeri azt, hogy Kelet-Jeruzsálem a palesztin állam fővárosa, és
elutasítja az Idegen – izraeli – felügyeletet a szenthelyek felett – szögezte le
a jordán külügyminiszter a jordán király és Arafat találkozását követően, majd
hozzátette –: Ez egy arab és iszlám jog, amelyet meg kell védeni." Abdullah
elmondta: Jordániában mintegy 1,5 millió palesztin menekült él, akiknek az évi
eltartása 350 millió dollárba kerül. Mivel a palesztinok akkor menekültek Jordániába,
amikor Izrael 1948-ban kivívta függetlenségét, illetve az 1967-es háború során, A
király szerint országa komoly kompenzálást érdemel a 13 menekülttábor fenntartásáért.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2000. 08. 26. (IV/35)
