hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szaúdi keresztapa

2001. 09. 23.
Közel-keleti szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az első számú terroristának számító Oszama bin Laden nemcsak terroristavezető, hanem üzletember is, vallása mögé bújva támadásokat intéz különböző nemzetközi gazdasági intézmények ellen, miközben busás hasznot húz az ügyleteiből. Ezt a képet látszanak alátámasztani a napokban napvilágot látott hírek, miszerint bin Laden az egész világra kiterjedő pénzügyi hálózatot működtet.



Oszama bin Laden plakátja egy afgán tüntetésen. Gazdasági birodalmat épített Fotó: Reuters

Európa számos városa érintett az ügyben. A svájci Blik értesülései szerint az Al Taqua pénzügyi szolgáltató cég kapcsolatban állt a keddi terrortámadás gyanúsítottaival. A svájci hatóságok elmondták, hogy már évek óta gyanúsak voltak a pénzintézet illegális kapcsolatai, de eddig nem tudták bizonyítani a terroristákhoz fűződő szálakat.

A The Sunday Times dokumentumok birtokában azt állítja, hogy egy angliai bank is segédkezett a terroristáknak. Egy Kalid al-Favvaz nev? szaúdi disszidens a londoni Barclays Bank számláit kezelve nyújtott anyagi hátteret a merényletek előkészítéséhez. "Mellékállásban" egy jótékonysági fedőszervezet vezetőjeként sikeresen titkolta a terrorszervezet pénzének mozgását és nézeteinek, tanításainak terjesztését. Favvaz mobiltelefon-számlája és a Barclay Bankban futó számlák elemzésekor fény derült a szudáni, jemeni, szaúd-arábiai, az egyesült arab emírségekbeli és dubai szálakra, ahol a legkiterjedtebbek bin Laden kapcsolatai. 

A Die Welt cím? német lap arról számolt be, hogy németországi ügynökök is segítették Oszama bin Ladent. Titkosszolgálati jelentések szerint a terroristák pénzügyeit egy Frankfurtban működő arab bank kezelte, és egy libanoni származású férfi autókkal, lakásokkal, hamis papírokkal látta el a merénylőket. 

A terroristavezér olyan bázisszervezetet is kiépített, amely Boszniát, Albániát és Koszovót is érinti, ahol nagy számban élnek muszlimok. 

Az említett pénzintézetek csupán kis egységei lehetnek annak a kiterjedt világhálónak, melyen keresztül bin Laden pénzügyei folynak. A terroristavezér öt évvel ezelőtti nyilatkozata szerint tizenhárom országban működnek szervezetei, nevezetesen Albániában, Malajziában, Pakisztánban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Romániában, Oroszországban, Törökországban, Libanonban, Irakban és néhány Öböl menti országban. Bin Laden szervezetei külsőleg jótékony munkát végeznek, így igyekszenek eltitkolni a terroristahálózat pénzügyi tevékenységét. 

Bin Laden a The Sunday Times szerint 50 millió dollárosra becsült éves bevételének nagy részét arra használja, hogy kiképzőtáborai számára földeket vásároljon Szudánban és Afganisztánban. Szudánban működteti továbbá a Laden International és a Taba Investment nev? befektetési társaságait, mindemellett egy holding cég, egy építkezési cég és egy szállítmányozó vállalat bevétele folyik hozzá. Megvásárolt egy pakisztáni utazási irodát és egy halászhajóflottát, emellett számos vendégházat tart fenn a terrorista missziók számára. Bin Laden vállalatai irányítására külön üzleti és pénzügyi bizottságot hozott létre szervezetein belül. A Corriere della Sera olasz lap állításai szerint elképzelhető, hogy Bin Laden egy milánói brókercégen keresztül futtatta európai üzleteit. 

S hogy miből telik minderre? A Financial Times összeállítása szerint a dollármilliárdos bin Laden vagyona legalább hat fő forrásból származik. Elsősorban családi örökségéből, melyet 250-300 millió dollárra becsülnek. Oszama egy rendkívül gazdag, jemeni származású szaúdi család sarja, és apja a királlyal ápolt kitűnő kapcsolata révén egy dollármilliárdokban mérhető forgalmú, mintegy 35 ezer embert foglalkoztató építőipari céget alapított, amely a mai napig prosperál. A Bin Laden Organization a szaúd-arábiai olajbevételekből országutakat, repülőtereket, szenthelyeket épít és újít fel. 

A fiatal korában még inkább playboyként ismert Oszama később a nyolcvanas években FBI-ügynökként (!) amerikai és szaúdi forrásokból igen nagy összegekre tett szert, amelyeket afganisztáni szovjetellenes akciói finanszírozására kapott. Egyesült államokbeli és Öböl menti arab elemzők szerint amerikai és szaúdi ügynökségek, továbbá belpolitikai védelmi okokból az arab kormányok több százmillió dollárt folyósítottak az afganisztáni gerillák, így bin Laden számára is, aki ezekből a forrásokból több ezer követőt toborzott magának. 

A terroristavezér további forrásait képezik az arab államokban iszlám csoportok által gyűjtött vallási pénzek, valamint a nyugati országokban – elsősorban az Egyesült Államokban és Angliában – működő iszlám vallási csoportok adományai. Az Öböl menti arab országokban jótékonysági céllal gyűjtött adományokból, továbbá az arab olajsejkek hozzájárulásaiból szintén tetemes összegek vándorolnak a terrorszervezet zsebébe. 

A The Sunday Times utal arra is, hogy bin Laden ellenőrzése alatt tartja a nagyrészt kábítószer-kereskedelemből és az éhező lakosság adóiból származó tálib kormánypénzek jelentős részét is. Ebben az összefüggésben nem mellékes tény, hogy az Afganisztánt irányító Taliban titokzatos "félszem?" államfőjéhez bin Ladent egyébként családi szálak is fűzik, mivel a terroristavezér feleségül vette az egyik lányát. 


Terroristák a tőzsdén



A világ jelentősebb tőzsdefelügyeletei egyesített erővel keresik a börzéken a terroristák nyomait, ugyanis az a gyanú merült fel, hogy bin Laden brókerein keresztül a merénylet előtti napokban egyes papírok árfolyamesésére spekulált. Tizenkét ország tőzsdefelügyelete a napokban konferenciát tartott annak érdekében, hogy kiderüljön, törvénytelen eszközzel (azaz belső információ birtokában) valóban áresésre spekulált-e a szaúdi milliárdos. Előfordulhat, hogy Oszama bin Laden áll a világ tőzsdéin a terrortámadások után észlelt, nagyszabású áresésre spekuláló értékpapír-eladások mögött. A tét nem csekély, hiszen ha bebizonyosodik a gyanú, hogy a terroristák törvénytelenséget követtek el, akkor büntethetők, másrészt a tény bizonyítékként szolgálhat bin Laden ellen.

Az úgynevezett shortolás – amellyel gyanúsítják bin Ladent – olyan ügyletet jelent, amikor a befektető nem vásárolja, hanem kölcsönzi a részvényeket. A papírokat még magas árfolyamon, jó áron eladja, majd miután leesett az árfolyam, olcsón visszavásárolja és visszaadja, az eladás és a vétel közötti rés pedig a nyeresége.

A híreket megerősíteni látszik az amerikai, a német, az olasz és a japán tőzsdefelügyelet vizsgálatainak jelenlegi állása. Bin Laden az Axa francia biztosítótársaság és a München Re. papírjaira eladási opciót kötött, azaz előre rögzített árfolyamon vásárolt eladási jogot a várható árfolyamesésre spekulálva – vélhetően egy milánói tőzsdeügynökön keresztül. Ez és néhány hasonló kontraktus milliókat hozhatott a terroristavezér konyhájára.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!