A bibliai zsidó őszi ünnepek (a kürtzengés ünnepe, a jóm kippur és a sátrak ünnepe) iránti növekvő figyelmet a keresztény világban döntően az ösztönzi, hogy a zsidó naptár tavaszi ünnepei által jelzett időpontokban (peszach, kovásztalan kenyerek, első zsenge ünnepe) került sor Jézus Krisztus engesztelő áldozatára, eltemetésére és föltámadására; valamint a hetek (sávuót, pentekosztész) ünnepén töltötte ki már a mennyei trónon helyet foglaló Messiás százhúsz tanítványára a Szentlelket.

Az alábbi menetrend a Szentírás – az Ó- és az Újszövetség – vonatkozó kijelentései alapján készült. A Biblia az események sorrendjét tartalmazza, de azok bekövetkeztének pontos időpontját és az egyes szakaszok időtartamát nem feltétlenül lehet közvetlenül megállapítani a Szentírásból. Az összeállítást készítette Németh Sándor lelkész, főiskolai tanár.

A pünkösd történelmi ese­mény – másrészt viszont a Szentlélek égő és élő megtapasztalása ma is. Isten Szellemének e kiáradását számos ószövetségi prófécia jelezte előre. A Bibliában található ígéretek egy része feltételes, más része feltétel nélküli. A Szentlélek kitöltetése feltételes ígéret, mert Isten Igéje szerint bizonyos feltételeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az emberek beteljesedhessenek a Szent Szellemmel.

A pünkösd értelmezésének módjai szoros kontextusban állnak azokkal a pozitív, illetveellenvéleményekkel, amelyeket az elmúlt időkben a Názáreti Jézus Krisztus evangéliumának hitelességével kapcsolatban világszerte megfogalmaztak különböző fórumokon. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatások és tények igazolásának - ennek vallás- és egyháztörténeti módszerein kívül - lényeges eszköze az analóg szellemi jelenségek napjainkban történő megtapasztalása is. A Szentlélekkel (Szellemmel) ma is be lehet teljesedni, és ha jelenlétét, működését az egyház szolgálata által a Bibliából, mindenekelőtt az Evangéliumból ismert szellemi jelenségek kísérik, akkor legalábbis spirituális szinten a bibliai állítások természetfölötti igazolást nyernek. Persze ezek megtapasztalása során is megmarad mindenkinek a szabadsága arra, hogy elfogadja-e vagy elutasítja a Szentlélek működésének tanúskodását.

A pünkösd értelmezésének módjai szoros kontextusban állnak azokkal a pozitív, illetveellenvéleményekkel, amelyeket az elmúlt időkben a Názáreti Jézus Krisztus evangéliumának hitelességével kapcsolatban világszerte megfogalmaztak különböző fórumokon. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatások és tények igazolásának - ennek vallás- és egyháztörténeti módszerein kívül - lényeges eszköze az analóg szellemi jelenségek napjainkban történő megtapasztalása is. A Szentlélekkel (Szellemmel) ma is be lehet teljesedni, és ha jelenlétét, működését az egyház szolgálata által a Bibliából, mindenekelőtt az Evangéliumból ismert szellemi jelenségek kísérik, akkor legalábbis spirituális szinten a bibliai állítások természetfölötti igazolást nyernek. Persze ezek megtapasztalása során is megmarad mindenkinek a szabadsága arra, hogy elfogadja-e vagy elutasítja a Szentlélek működésének tanúskodását.

A Messiás már a megtestesülése előtt, az örökkévalóságban létezett. Amikor aztán elindult, hogy az elveszett embert megkeresse, első lépésként kiüresítette magát, mert nem tekintette isteni mivoltát zsákmánynak, hanem lemondott róla azért, hogy emberi formát, tehát hús-vér testet vegyen fel magára. Ezt nevezzük megtestesülésnek.

A keresztény teológia legizgalmasabb és legtöbb vitát gerjesztő ágazata a huszadik század vége felé az izraelológia lett, ami a tradicionális bibliaértelmezéssel szemben olyan új szempontokat tárt fel, amelyek szükségessé teszik a hagyományos keresztény–zsidó viszony újraértelmezését. A hagyományos keresztény felfogás szerint Izraelt bűnei – és leginkább Jézus megfeszítése miatt – Isten véglegesen elvetette üdvtervéből, és helyére az egyházat állította.

Meggyőződésem, hogy a 21. század legbonyolultabb vallási-politikai és etnikai problémáit azok képesek megérteni, akik Jeruzsálemben, Izraelben – vagyis a legnagyobb tömegbefolyással rendelkező civilizációk találkozási és egyben ütközési pontján – első kézből szereznek tapasztalatokat, ismereteket.

Jézus Krisztus előrejelzése szerint e világkorszak befejező szakaszában az emberek magatartásának egyik mozgatóereje a gyűlölet lesz. Ennek következtében a kapcsolatok megromlanak, az emberek gyűlölni fogják egymást, családok, házasságok hullanak szét, nemzetek, államok fordulnak egymással szembe ellenségesen, a zsidókat és a tényleges keresztényeket pedig üldözni fogják.