A rendszerint május végén vagy június elején megtartott ünnepet a héber Szentírás három különböző néven említi. A sávuót, a hetek ünnepe (chág hássávuót) mellett a jóm hábbikkurim (Mózes 4. könyve 28,26), azaz az első zsengék napja elnevezés a nyári búzatermés első zsengéjének a templomban bemutatott áldozatára utalt.
Így a sávuót a nyári búzaaratás kezdetét is jelentette.
A harmadik név a chág hákkácir, azaz az aratás ünnepe (Mózes 2. könyve 23,16) pedig arra utalt, hogy pünkösd volt a nyári aratási idény hivatalos kezdete.
Görög nyelven a sávuótot pentekosztének nevezték (amelyből a magyar pünkösd kifejezés is származik), ami arra utalt, hogy az első zsengék utáni ötvenedik napon került sor e nagy jelentőségű zarándokünnep megtartására.
hetilap
