Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Az ősi zsidó zarándokünnepek között Jézus korában pünkösd a leglátogatottabbnak számított, amikor a hívek mindenfelől Jeruzsálembe sereglettek. Mózes törvénye előírta, hogy minden férfi évente háromszor jelenjen meg az Úr színe előtt. Mindhárom ünnep valamiképpen összekapcsolódott a termés betakarításával, de volt spirituális tartalma is.
Ez a három ünnep a húsvét, a pünkösd, valamint az őszi sátoros ünnep volt, a szüret után, amikorra már minden termést és gyümölcsöt begyűjtöttek.
A kovásztalan kenyerek ünnepén a páskabárányt megsütötték és visszaemlékeztek az egyiptomi szolgaságra és a kivonulásra, amikor Izrael szabad nép lett. Ezután az első kévét sarlóval learatták az árpából. Ez volt az év első zsengéje, amivel hálát adtak a termésért. Ezután hétszer hét napot kellett számlálni, majd a rákövetkező, ötvenedik napon a búzatermés zsengéjéből készült kenyerekért adtak hálát Isten színe előtt. Az Ószövetség nyelvezete hetek ünnepének nevezi a hét hét számlálása miatt, ami a páskaünneptől addig eltelt,
a pünkösd szavunk pedig az ötvenedik napból vezethető le, ami a görög fordításban „pentékoszté” volt.
HírdetésHírdetéshetilap
A pünkösd most is égő és élő megtapasztalásA pünkösd értelmezésének módjai szoros kontextusban állnak azokkal a pozitív, illetve ellenvéleményekkel, amelyeket az elmúlt időkben a Názáreti Jézus Krisztus evangéliumának hitelességével kapcsolatban világszerte megfogalmaztak különböző fórumokon. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatások és tények igazolásának - ennek vallás- és egyháztörténeti módszerein kívül - lényeges eszköze az analóg szellemi jelenségek napjainkban történő megtapasztalása is. A Szentlélekkel (Szellemmel) ma is be lehet teljesedni, és ha jelenlétét, működését az egyház szolgálata által a Bibliából, mindenekelőtt az Evangéliumból ismert szellemi jelenségek kísérik, akkor legalábbis spirituális szinten a bibliai állítások természetfölötti igazolást nyernek. Persze ezek megtapasztalása során is megmarad mindenkinek a szabadsága arra, hogy elfogadja-e vagy elutasítja a Szentlélek működésének tanúskodását. (2006. 06. 02.)Pünkösd tegnap és maNagy valószínűség szerint Jézus Krisztus születése után a harmincadik évben teljesedett be a keresztény meggyőződés szerint az Ószövetség sávuót, azaz hetek nevű ünnepe. A második legnagyobb ószövetségi zarándokünnepre – melynek konkrét időpontját mindig az ötvennapos kalkulációval határozták meg (az első zsengék ünnepétől számított hét hét eltelte utáni napon) – nemcsak Júdeából, Szamáriából, Galileából, hanem az akkori világ zsidó diaszpórájának jelentősebb közösségeiből is érkeztek zarándokok Dávid városába, Jeruzsálembe, hogy ilyen formában is kifejezzék a Mindenható személye iránti feltétlen tiszteletüket. (2000. 06. 10.)Pünkösdi ébredés: tévedtek, akik szerint instabil emberek rövid életű mozgalma leszA Bibliában az Apostolok cselekedeteinek második fejezetében és másutt leírt szellemi megtapasztalás óta hosszú út vezetett a modern pünkösdi-karizmatikus ébredésekig. A húsz évszázaddal későbbi ezredfordulóra a Szent Szellem működése a világ teljes népességének 95 százalékában jelent meg.Pünkösd 2000 éve: a kereszténység titkos erőforrásaA huszadik századi pünkösdi mozgalom kezdetének általában azokat az amerikai ébredési összejöveteleket tekintik, amelyeken a Szent Szellem látványosan kiáradt, és a hívek egy része elkezdett nyelveken imádkozni. A karizmák működése azonban sohasem szűnt meg az egyházban, bár a pünkösdi megtapasztalás gyakran hosszabb időre búvópatakká vált, főként a nyugati egyházban.
