hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Sáná tová
Németh Sándor:

A bibliai zsidó őszi ünnepek (a kürtzengés ünnepe, a jóm kippur és a sátrak ünnepe) iránti növekvő figyelmet a keresztény világban döntően az ösztönzi, hogy a zsidó naptár tavaszi ünnepei által jelzett időpontokban (peszach, kovásztalan kenyerek, első zsenge ünnepe) került sor Jézus Krisztus engesztelő áldozatára, eltemetésére és föltámadására; valamint a hetek (sávuót, pentekosztész) ünnepén töltötte ki már a mennyei trónon helyet foglaló Messiás százhúsz tanítványára a Szentlelket.

A tavaszi ünnepek újszövetségi beteljesedése a mai napig egyaránt meghatározta a zsidóság történelmi sorsát, valamint a nemzetek történelmi pályafutásának alakulását. A világ más lett, mint előtte – bár napjainkban is erőteljes kísérletek zajlanak, hogy a világ számára feledhetővé tegyék a Názáreti történetét s az egész világmindenségre nézve örökérvényű művét. A bibliai kinyilatkoztatás alapján álló keresztények meggyőződése szerint a globális méretű szekuláris erőfeszítésekre pontosan az őszi ünnepek küszöbön álló beteljesedése fogja mérni a megsemmisítő csapást. Bár a világpolitika napi eseményei ellenkező irányba mutatnak: Izrael – nem lebecsülhető nemzetközi nyomásnak engedve – üdvtörténeti jelentőségű területet, Kelet-Jeruzsálemet készül átadni a palesztinoknak a béke reményében. Ha ebből a politikai szándékból tett lesz, akkor meghiúsulhatnak az őszi zsidó ünnepek beteljesedéséhez feltétlenül szükséges földrajzi és bizonyos szakrális feltételek. (Például az, hogy Jeruzsálem ősi területe Izrael fennhatósága alá kerüljön, vagy a Templom-hegyen Isten Temploma álljon.) Az élesedő világkonfliktusnak már most fő, rejtett spirituális oka az, hogy Istennek a történelem végével kapcsolatos programjával szemben kezd felsorakozni, a nagyhatalmak és az iszlám világ nyomásának betudhatóan, az egész világ.
A próféták előrejelzése alapján tevékenykedő jövőkutatóknak az isteni és a szekuláris tervek egymással való szembenállása nem okoz meglepetést, sőt, csak alátámasztja a több évezredes múlttal rendelkező próféciák hitelességét, aktualitását, melyek tartalmazzák, hogy az őszi zsidó ünnepek által ábrázolt dolgok a világ nemzeteinek szembenállása ellenére megvalósulnak, s az Egyház és Izrael a nemzetek számára végül is elhozzák az ősi remény beteljesedését, az aranykort.
Az első zsidó őszi ünnep ma használatos elnevezése, a rós hasáná, az év feje, nem a Bibliából, hanem a zsidó tradícióból származik.
A Szentírásban ez az ünnep két megnevezéssel fordul elő: zichrón t'ruá, a fúvás emlékezete (3Móz 23:24) és a jóm t'ruá, a fúvás napja (4Móz 29:1). Közismert történelmi tény, hogy a rómaiak által száműzetésbe kényszerített zsidóság számára az ünnep jelentéstartalmát azért kellett megváltoztatni, hogy az igazodjon a diaszpóra-izraeliták megváltozott körülményeihez. A földjétől, Jeruzsálemtől, Templomától és istentiszteletétől megfosztott nép számára az ünnep rituális változása azért volt könnyen elfogadható, mert az ősi kürtzengés ünnepének naptári időzítése egybeesett Izrael polgári újévével. Az i. sz. 70 utáni időszakban a zsidó újév ünnepére került a hangsúly, ezért a mai napig a kürtfúvás ünnepét rós hasánának nevezik.
Az eredeti jelentéstartalomra a szétszóratás korszakában számos tradíció épült. Az ünnep jelentéskörének a kiterjesztésére a Biblia is adott alapot, ugyanis Ezsdrás könyvében szerepel ez a nap mint az áldozatok bemutatásának újrakezdése a babilóni fogság után. Nehémiás pedig könyvében a kürtfúvás napját úgy említi, mint a fogságból hazatért zsidóság szellemi ébredésének nagy jelentőségű időpontját, amikor is Ezsdrás egész napon át felolvasta és magyarázta a Tórát.
A rós hasáná tradicionális rituáléjának, az elvetési ceremóniának („taslich”) fő erkölcsi, szellemi célja az, hogy Izrael fiai visszatérjenek Istenhez, megbánják, elhagyják bűneiket, hogy a Mindenható, aki ez időben az emberek elmúlt évi cselekedeteit megvizsgálja, mentesítse őket az ítélet alól, és az Élet Könyvébe írja be a nevüket. Rós hasánától kezdve tíz napig, jóm kippurig, Isten – e feltételezés szerint – egy utolsó esélyt ad a zsidóknak, hogy az Ítélet Könyve helyett az Élet Könyvébe legyen beírva a nevük. A bűnbánati könyörgések, a megtérő imák egyik szellemi célja az is, hogy Isten elhallgattassa a Sátánt, aki ezen a napon az Ítélet Könyvének megnyitása alkalmából megjelenik Isten előtt, hogy Izraelt bevádolja. Jóm kippurkor azután Isten az Élet Könyvébe beírt nevekre ráhelyezi végső pecsétjét, s az ő számukra egy éven keresztül, a következő jóm kippurig, áldást küld a mennyből, hogy sikeresen boldoguljanak a földön.
Az ünnep keresztény értelmezése annak jö­vőre vonatkozó jelentését hangsúlyozza, ugyanis a kürtfúvás ünnepe nem egy megtörtént eseményre emlékeztet, mint például a peszach, hanem a Biblia rituáléja itt a jövőben beteljesedő próféciákat vetít előre, hasonlóan az ezután következő másik két őszi ünnephez. Az alábbiakban összefoglaljuk a kürtfúvás ünnepének prófétai üzenetét.

1. Ez az egyetlen nagy biblikus ünnep, amely újholdra esik. A hold nagy részét ekkor sötétség rejti el, a földről csak egy kicsi sarló alakú fény látható az égitestből. Az újhold az „Úr napját” jelképezi, amely a próféták szerint a sötétségnek, a homálynak, a borúnak, vagyis Isten haragjának napja, amely nemcsak az Istennek a történelem végével kapcsolatos programját elutasító nemzetekre, vezetőikre, hanem a Messiás szövetségi ajánlatát figyelmen kívül hagyó Izraelre is kiöntetik – hogy ez által belépjen az örök szövetség helyreállításának spirituális, végső fázisába.
Ámós próféta szerint: „Jaj azoknak, akik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az, és nem világosság.” (Ámós 5:18)
E szerint a világtörténelem a befejezése előtt rövid időre teljes szellemi, erkölcsi éjszakába zuhan, amikor is a bűn, a rossz, a Gonosz győzelme, diadala tűnik az emberiség eddig is viszontagságos történelmi útját lezáró végzetes erőnek.
János apostol a hatodik pecsét felnyitásánál jegyzi fel, hogy „a nap feketévé lőn, mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér” (Jel 6:12). A fejezet utolsó versszakában pedig a következő olvasható: „Mert eljött az Ő haragjának ama nagy napja, és ki állhat meg?” (Jel 6:17)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!