Nemrégiben mutatták be a hazai mozik a Disney-birodalom új "üdvöskéjét", a Tarzan cím? alkotást. Alkotói azt remélik az új produkciótól, hogy a Herkules vagy A Notre-Dame-i toronyőr okozta mélyrepülés után ez a film helyreállítja a filmbirodalom vezető szerepét a nemzetközi animációs piacon.

Magyarországon immár évek óta szép számmal szűnnek meg a bölcsődék, a bezárások mértékét tekintve élenjár ez a típusú gyermekintézmény. Ennek oka jórészt a kihasználatlanság – nem mintha a gyerekek életük első éveit otthon töltenék, hanem sokkal inkább amiatt, mert kevés gyermek születik nálunk. Manapság ugyanis a szülők jelentős része kényszerül arra, hogy már egyéves kortól vagy még korábban bölcsődébe adja a kicsit, tekintettel arra, hogy egy fizetésből képtelenek a családot fenntartani.

November 1-én lép életbe a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól szóló törvény, amelynek érdekessége, hogy ilyen szint? korlátozásra hazánkban még nem volt példa. Időszerűségét mindenekelőtt alátámasztja az a tény, hogy Magyarországon hozzávetőleg a lakosság 35 százaléka dohányzik, ez az arány növekszik, s egyre többen vannak, akik az első cigarettára kisiskolás korukban gyújtanak rá. Hazánkban járva a külföldi turisták egyik elsődleges benyomása, hogy a magyarok szájából állandóan lóg a cigaretta – korra, nemre, foglalkozásra és helyszínre való tekintet nélkül.

Izrael azon kevés országok egyike, ahol nem ismerik az olvasás és az írás zavarait, más néven a dyslexia vagy dysgraphia problémáját, és a gyermekek zöme már 6-7 éves korában beszél angolul. Nálunk fordított a helyzet, például köztudott, hogy az olvasás a kiskorúak 15 százalékának gondot okoz.

Európa az egységesülés útján halad, de – rendkívül sokszín? térség lévén – ez az út korántsem zökkenőmentes. Többek között egy egységes jogrend kialakítása sem könny? feladat, elég csak az olyan témakörökre gondolni, mint a kábítószerezés megítélése, mely kérdésben a tagállamok ugyancsak megosztottak. Korántsem mindegy, hogy milyen szemlélet lesz a meghatározó, hiszen ahhoz kell majd minden tagországnak igazodnia. A téma kapcsán Európa számos országában heves viták bontakoztak ki, és összességében elmondható, hogy enyhül az úgynevezett "könny?" drogok, azaz a kenderszármazékok megítélése – legalábbis ez derült ki nemrégiben a francia nyelv? l\'Express egyik írásából. A Magyarországon nemrégiben lezajlott vita a könny? drogok engedélyezéséről, illetve a szigorúbb büntetést előíró, legújabb törvény körül fellángolt indulatok tehát nem egyedülállóak a térségben.

Az AIDS világméretű terjedése a harmadik világ országait sújtja a leginkább. Az ENSZ adatai szerint jelenleg 33 millió fertőzött embert tartanak nyilván a világon – három millióval többet, mint egy évvel ezelőtt. A betegek között egyre nagyobb a fiatalok aránya.

Az "etikailag korrekt" termékekért folyó kampányok nyomására a különböző vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy egy "tisztességes kereskedelem" szabályai szerint alakítsák ki kapcsolataikat a harmadik világgal. Kérdés, hogy készek-e a fogyasztók is figyelembe venni ezt a szempontot? Erre kereste a választ nemrégiben a Le Monde francia napilap november 13-i számának egyik írása.

A csütörtöki dohányzásellenes világnapra való tekintettel sok szó esett a héten a dohányzással kapcsolatos problémákról, illetve a magyarországi állapotokról. Nevezetesen arról, hogy a nemdohányzók védelmére irányuló, jövő évre tervezett törvény nehezen akar megszületni, többek között azért, mert hazánkban igen erős a dohánylobby, nehéz e téren az áttörés. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a nyugaton egyre nehezebb helyzetbe kerülő multik mára már megvetették lábukat a keleti piacokon is.

November 10–én közös sajtótájékoztatót tartott a Polgárok Érdekszövetsége, az R+Á Egyesület, a Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége és a Civil Minimum Koordinációs Tanácsa mintegy ötven egyéb szervezet képviseletében.