Ribbentrop náci külügyminiszter és stábja az arab világ számára a Koránon alapuló részletes antiszemita propagandát dolgozott ki – állítja nemrég megjelent könyvében Jeffrey Herf amerikai történész. A nemzetközi hírű tudós szerint a harmadik világ „forradalmi” szerepét ámulattal szemlélő baloldali nyugati értelmiség szándékosan nem vesz tudomást az iszlamista náci szlogenek és a mai dzsihádista propaganda közötti nyilvánvaló kapcsolatról. A történésszel lapunk bécsi tudósítója készített interjút.

Karl Pfeifer bécsi újságíró az elmúlt években hosszas küzdelmet folytatott azért, hogy megismerje a nyolcvanas években róla készült magyar titkosszolgálati jelentéseket. A III/III-as iratokat csak kis adagokban és hiányosan kapta meg. Az alábbi visszaemlékezés ezek alapján készült, az Open Society Párhuzamos történelem című kutatásának keretében. A hivatkozott III/III-as dokumentumok az intézet honlapján olvashatók Karl Pfeifer dossziéja címen.

Szélsőjobboldali frakció jött létre hivatalosan az Európai Parlamentben, miután a csoportosulás eleget tett a formális elismeréshez szükséges feltételeknek. A megalakulásban szerepet játszott a január 1-jei román és bolgár csatlakozás, mivel öt román és egy bolgár képviselő növelte a szélsőjobboldaliak létszámát. Josep Borrell elnök szerint a frakció „kissé meg fogja változtatni a parlament politikai földrajzát”.

Irak négy év után visszaengedi az ENSZ fegyverzetellenőreit az országba, elfogadva a világszervezet ultimátumát. A határozat harminc napot adott arra, hogy Bagdad pontos és teljes nyilatkozatot tegyen vegyi-, biológiai- és nukleárisfegyver-programjainak állásáról, és további tizenöt napon belül kell fogadnia az ENSZ-ellenőröket. Időközben amerikai lapértesülések szerint Bush elnök jóváhagyta azokat a katonai terveket, amely szerint közel 250 ezer katona venne részt a Szaddám Huszein rendszerének megdöntésére irányuló háborúban. Az Irak-válságról munkatársunk, Karl Pfeifer Haifán kérdezte Amatzia Baram izraeli történészt, aki Szaddám Huszeinnek és rezsimjének nemzetközi hír? szakértője.

Szántó T. Gábor álma egy nemzetközi Jeruzsálemről nem egészen eredeti, hiszen erről az ENSZ közgyűlése már 1947. november 29-én döntött. Sajnos akkor az arabok semmibe vették az ENSZ határozatát, ezért nem jött létre a palesztin állam, és Jeruzsálemet felosztották. Mivelhogy az ENSZ Izraelt illetően se nem semleges, se nem megbízható, Izraelben ennek a javaslatnak nincs sok híve. Sokan emlékeznek még arra, amikor Nasszer egyiptomi elnök 1967 májusában az ENSZ békefenntartó csapatainak kivonulását követelte a Sínai-félszigetről, és az ENSZ ennek azonnal eleget tett, ami hozzájárult a hatnapos háború kitöréséhez. Szántó – mint sokan mások is – azt hiszi, a zsidó állam létesítésével (az ENSZ) "nemzetközi-diplomáciai jóvátételt akart szolgáltatni a zsidó nép számára". 

A Bécsben állomásozó külföldi diplomaták meglepődtek, amikor a Benita Ferrero-Waldner vezette osztrák külügyminisztérium dunai hajózásra hívta őket a napforduló megünneplésére. A napforduló ünnepe ugyanis pogány hagyományon alapul, amit Ausztriában és Németországban a nácik, manapság pedig a szélsőjobboldal szokott ünnepelni. 

Annak idején, amikor 2000 szeptemberében megszületett az EU által Ausztriába kiküldött három bölcs jelentése, az osztrák kormány ujjongott. Igaz ugyan, hogy a jelentés elmarasztalta az FPÖ-t, megdicsérte azonban Ausztriát a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért. 

Gyerekkoromban, azokban a "régi szép időkben", az Anschluss előtt Ausztria, Magyarország és Olaszország nem voltak demokratikus államok, ezért igyekeztek szövetséget kialakítani az utódállamok, főleg Csehszlovákia ellen, amely ennek a térségnek az egyetlen demokratikus országa volt. Azóta nagyot változott a világ, de az osztrák diplomácia a realitástól ismét elrugaszkodva "stratégiai szövetséget" javasolt az EU-ba belépni akaró kelet-közép-európai államoknak.

Az Ausztriában kilenc gyermek meggyilkolásával vádolt dr. Heinrich Gross ma 84 éves. A március 21-én lezajlott tárgyaláson a bíró kérdésére ("Hallotta és értette, ami itt elhangzott?") dr. Gross azt válaszolta: "Mindent hallottam, semmit sem értettem." Karl Öllinger zöld képviselő szerint ez a mondat jellemzi az általános osztrák nézetet az itt elkövetett náci bűnökről.

Hogy milyen hatása volt a felülről meghirdetett vallási türelemnek, azt talán sehol sem lehet jobban megvizsgálni, mint a Habsburgok uralta Ausztriában, ahol a tolerancia és a kisebbségi jogok egészen a 18. század végéig a katolikus egyház döntéskörébe estek.

Izrael az ellentmondások országa. Rabin emlékét három évvel meggyilkolása után államosítják, gyilkosáét pedig privatizálják. A holocaustról és az elesett katonákról való megemlékezés, valamint Izrael és Jeruzsálem alapításának napja mellé most Rabin meggyilkolásának napját is felvették a hivatalos ünnepnapok sorába. Nem volt hiány képmutató magyarázatokban sem, melyek arra voltak hivatottak, hogy eltereljék a figyelmet a politikai valóságról.

Helmuth Krätzl 1954 óta pap és 1977 óta püspök. Most megjelent, "Im Sprung gehemmt – Was mir nach dem Konzil noch alles fehlt" (Az ugrás gátjai – Ami a zsinat után még hiányzik nekem) cím? könyvében a katolikus egyház mai helyzetét elemzi. Bécsi tudósítónk többek között az egyházzal, és az egyháznak az "idősebb" testvérekhez, azaz a zsidókhoz való viszonyával kapcsolatban kérdezte a püspököt.

Helmuth Krätzl 1954 óta pap és 1977 óta püspök. Most megjelent, "Im Sprung gehemmt – Was mir nach dem Konzil noch alles fehlt" (Az ugrás gátjai – Ami a zsinat után még hiányzik nekem) cím? könyvében a katolikus egyház mai helyzetét elemzi. Bécsi tudósítónk többek között az egyházzal, és az egyháznak az "idősebb" testvérekhez, azaz a zsidókhoz való viszonyával kapcsolatban kérdezte a püspököt.

II. János Pál pápa a tervek szerint október elején Horvátországban boldoggá avatja Aloijze Stepinac érseket. A néhai horvát főpap – hasonlóan sok más katolikus tisztségviselőhöz – abban hitt, hogy az egyház számára a legnagyobb veszedelmet a bolsevizmus jelenti. Számos történész szerint ez a magyarázata annak, hogy Stepanic a megérdemeltnél jóval több bizalmat és megértést tanúsított az usztasa vezetők iránt. A boldoggá avatás kapcsán ismét kiújult a vita a horvát katolikus egyház, tágabb értelemben a Vatikán második világháború eseményeiben játszott szerepéről.

II. János Pál pápa a tervek szerint október elején Horvátországban boldoggá avatja Aloijze Stepinac érseket. A néhai horvát főpap – hasonlóan sok más katolikus tisztségviselőhöz – abban hitt, hogy az egyház számára a legnagyobb veszedelmet a bolsevizmus jelenti. Számos történész szerint ez a magyarázata annak, hogy Stepanic a megérdemeltnél jóval több bizalmat és megértést tanúsított az usztasa vezetők iránt. A boldoggá avatás kapcsán ismét kiújult a vita a horvát katolikus egyház, tágabb értelemben a Vatikán második világháború eseményeiben játszott szerepéről.