Káromkodik. Intrikál. Rágalmaz. Zsarol. Az aszódi általános iskola igazgatónője évek óta vezeti botrányok és általános felháborodás közepette a rá bízott intézményt, ám úgy tűnik, egy láthatatlan erő nem engedi elmozdítani pozíciójából. 

– Amikor az előző kormány elveszítette a választásokat, érthető módon meglehetősen letört volt a táboruk. Kivéve az akkori miniszterelnök feleségét, aki állítólag elismerte, hogy számára ez öröm, mert visszakapja a férjét. Most Ön jár hasonló cipőben. Szóval, kinek drukkol 2006-ban? – Az országnak! És ebből következik, hogy a férjemnek is drukkolok. Egyébként nekem most is van férjem, igaz, egy kicsit hektikusabb lett az időbeosztásunk. 

Igaz, hogy Bea néni megverte Gabi nénit? – kérdezgették a tágra nyílt szem? gyerekek Gabi nénit az aszódi Csengey Gusztáv Általános Iskola folyosóján. Nem, nem igaz, Bea néni nem verte meg Gabi nénit. Csak egy kicsit megrángatta a csuklójánál fogva. "Bea néni" az iskola igazgatója, "Gabi néni" alsó tagozatos tanítónő. 

Győrffy Miklós harminckét éve dolgozik a Magyar Rádiónál. Mivel ért a szakmához, ráadásul egyik politikai pártnak sem az "embere", többek szerint teljesen esélytelenül pályázik az intézmény elnöki posztjára. 

Iván László professzor 1964 tavaszán kimenőt adott egyik jó állapotú pszichiátriai betegének. Másnap tizenkét rendőr vitte vissza a klinikára a férfit – megbilincselve, agyba-főbe verve. Kiderült, elment a Budapesten tartózkodó Hruscsov szovjet pártfőtitkár nagygyűlésére. Éppen át akart mászni az utolsó kordonon, amikor elkapták. Amikor visszavitték, egyik keze még mindig ökölbe volt szorítva: egy kis füzetlapot tartott benne, amire köszöntő verset írt Hruscsovhoz. Azt akarta átadni, amikor lefogták. Iván László a rendőrök brutalitása nyomán kezdte vizsgálni a diktátorok személyiségjegyeit, a diktatúrák társadalmi hatását, valamint az emberek és a hatalom viszonyát. 

– A magyar társadalom túlnyomó része március 15-ét tartja a legnagyobb nemzeti ünnepünknek, holott a hatalom már a 19. század vége óta augusztus 20-át akarja ebbe a pozícióba helyezni. Miért nem sikerült? – Az ünnep ott kezdődik, hogy át tudom élni, azt érzem, hogy a többiek közé tartozom. Augusztus 20-a nem világi természet? ünnep, nem arra szolgál, hogy a nemzet egységét szimbolizálja: egy régi kis katolikus ünnepből, Szent István napjából és a Szent Jobb-körmenetből fejlesztették tovább. 1891-ben súlyos vitákat követően hagyta jóvá  a parlament, ettől kezdve nemzeti ünnepünk.– Milyen ellenérvek hangzottak el az említett súlyos vitákban?– Mivel a Szent Jobb-körmenet – amely 1860 óta volt katolikus ünnep – került a fókuszba, az ünnep túlságosan egyházi vonatkozásúvá vált, amit sokan nem tudnak elfogadni. Vannak nem vallásos emberek, akiknek egyáltalán nem mond semmit a Szent Jobb, és vannak nem katolikus vallású emberek, akik nem vesznek részt a körmenetben. Milyen nemzeti ünnep az, amiben a Magyar Köztársaság polgárai nem részt vesznek, legfeljebb kívülről nézik? 

Öröm és reménység töltött el Kornai János rendhagyó önéletrajzát kiolvasva. Örülök, hogy ebben az elfuserált országban, a kihasznált, becsapott, nejlonszatyrokkal járkáló, viseltes ruhában orvosi rendelők előtt várakozó nyugdíjasok országában vannak töretlen ív? sorsok is. 

Magyarország egy bizonyos területét Magyar Szigetnek elnevezni kicsit olyan, mintha a Szaharában lekerítenénk egy részt, és kiírnánk, hogy homokozó. Persze, komolyan is vehetjük a verőcei kempingben immár ötödször megrendezett fesztivált. "Valami letűnt világot keresünk mindannyian a mai globazilált, arctalanított környezetünkben" – írja beköszöntőjében Toroczkai László főszervező. Ez esetben azonban fel kell tennünk a kérdést: mitől magyar a Magyar Sziget? Jó, a hullarészeg lányt a bejárat előtt tekinthetjük magyar sajátosságnak. A kannás bort és a Nagy-Magyarországról ábrándozó ifjakat úgyszintén. 

– Van értelme a nemzetre történt rárontásokat mérni? – Ha a történelem pártpolitikai küzdelmek színterévé válik, annak az a veszélye, hogy nem a történészek, még csak nem is a közvélemény alakítja ki a képét, ítéletét a történelemről, hanem az aktuálpolitika részévé válik; ami a dolog jellegéből adódóan akár naponta változhat. – Mégis, vegyük komolyan Orbánt! Elsőként Kun Bélát említette a nemzetre rárontók sorában.– Magyarország az első világháború végén az Osztrák–Magyar Monarchia részeként a vesztes hatalmak oldalára került. Ezért árat kellett fizetnünk. Nem Kun Béla áldozta fel az elcsatolt területeket. – De az is igaz, hogy erőszakkal került hatalomra.– Nevezhetjük Kun Béláék hatalomra kerülését puccs-szerűnek, de ha objektíven nézzük, nem volt más szervezett erő, mint a két munkáspárt, ami képes lett volna a hatalom gyakorlására. Károlyi kelletlenül ugyan, de tudomásul vette a dolgok ilyen alakulását, és emigrációba vonult.

Nem szeretnék olyan országban élni, melyről a Szent István-terv cím? könyv vizionál. "2002. szeptember 21-én Orbán Viktor meglátogatta a Professzorok Batthyány Körét, ahol is felvetette: a kör összeállíthatna egy írásművet. Legyen ez a m? iránytű, zsinórmérték a magyar emberek, a magyar politika számára – mondta. És ideiglenesen a Szent István-terv címet adta neki. A méltó feladatot a kör lelkesen elvállalta." Alig több mint két és fél év elteltével megszületett a könyv. Nettó 140 oldal. Ha hozzátesszük, hogy nem kevesebb, mint 43 szerző jegyzi, megnyugodhatunk: professzoraink nem rokkantak bele az alkotás keservébe. Fejenként mintegy három gépelt oldallal járultak hozzá a nemzet felemelkedéséhez. 

Kávé? – mosolyog rám Orbán Viktor kérdőn a fehér asztal mellett az ezüst termosz tartalmát firtatva. Kávé – mondom neki az igazságnak megfelelően, friss és finom. Állami – feleli még mindig mosolyogva, aztán a tea felé lép. A következő három órában zajló meghallgatás családja állami forrásból történt esetleges gyarapodásával kapcsolatban hasonlóan udvarias hangnemben zajlott. Saját bizottsági szereplését illetően a Fidesz elnöke azt mondta: "Jól elboldogultam." 

"Berontok a szájába, és szétszakítom" – mondja emelt hangon Bangó Béla, aki arról vált országosan ismertté, hogy nem nyert kétmilliárdot a lottón. Illetve mégsem nyert. Merthogy néhány órán keresztül úgy hitte, ő ütötte meg a főnyereményt. A nagyobb baj az, hogy Bélával együtt az egész falu így tudta, és ehhez képest keresték fel barátok és ellenségek néhány milliónyi támogatás erejéig. Ki esedezve, ki fenyegetve.

– Ön azt állította, hogy eredeti taggyűlési jegyzőkönyvek másolatát jutatta el az ÉS-hez, Orbán Viktorné és cégtársai viszont úgy nyilatkoztak, hogy a nevezett napokon nem volt taggyűlés. Másodfokon nekik adott igazat a bíróság. – Igen, de ők nem cáfolták a jegyzőkönyvek tartalmát, csak azt állították, hogy mivel nem volt taggyűlés, jegyzőkönyv sem készülhetett. A másodfokú bíróság arra hivatkozott, amit nem láttam, és nem hallottam. Amit viszont láttam és hallottam, azt nem tartották elegendőnek, de nem is vonták kétségbe.

Nem állított valótlan tényt az Élet és Irodalom – állapította meg a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében –, amikor többek között azt írta: Orbán Viktor még miniszterelnökként tevékeny részt vállalt a felesége résztulajdonában álló kft. privatizációs ügyeiben. A per izgalmas sakkjátszmához hasonlított, és "bet? szerint" mindössze arról szólt, tartott-e taggyűlést a kft. bizonyos napokon, vagy sem. A valóságos tét azonban Orbán Viktor szavahihetősége, vagy ennél is több: a 2006-os választások kimenetele és a politikus jövője. 

– Egyre több újságíróról derül ki, hogy együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal. Ön szerint ki tudnak-e törni ezek az emberek a régi reflexeik fogságából, abból, hogy már nem valamilyen ügyosztály megbízásából tevékenykednek? Mert a sajtószabadság feltételezné, hogy szabad emberek művelik a szakmát. – Nem vagyok pszichológus, nem látok bele a fejekbe. Azt tudom mondani, hogy aki ügynök volt, annak nem lehet egészséges a lelke. Állandó rettegésben élni, tizenöt évig úgy feküdni-kelni, hogy mikor jelenik meg róla valami, vagy mikor jelentkezik nála valaki – bár nem tudom beleélni magam ebbe a helyzetbe –, tragédia lehet. Ha pedig ez így van, márpedig így van, akkor sok beteg lelk? ember dolgozik és dolgozott a magyar sajtóban. Ugyanakkor nem kell egykori ügynöknek lenni ahhoz, hogy valakit befolyásolhassanak. Az elmúlt tizenöt év egyik legszörny?bb tapasztalata éppen az, hogy alapvetően normális embereket is meg lehet bolondítani. Beleélik magukat egy hősi szerepbe, "Bocskait" vesznek fel, és hülyeségeket beszélnek, vagy hatalmat kapnak a kezükbe, aztán amúgy jóindulatú, tehetségtelen emberek hirtelen tehetségesnek érzik magukat, és lánglelk? pallosként működnek. Azt gondolom, hogy a zsarolhatóságon kívül az emberi gyarlóság az, amire a mindenkori hatalom építhető. Az embereket meg lehet venni műsoridővel, pénzzel, hatalommal, beosztással, egy baráti telefonnal, mert az emberek gyarlók, és az újságíró is ember, tehát gyarló. 

– Kiderülhet az igazság? – Kiderülhet. – Min múlik? – Politikai akaraton.– Mit érzékel a múlt szerdai bejelentés óta? Visszakozást, ellenállást…?– Nagyon képlékeny a helyzet. Az első pillanatokban határozott politikai szándék volt érezhető, aztán valószínűleg elkezdődött egy birkózás az apparátus és a kezdeményezők – Gyurcsány, Hiller – között. – Hogy képzelje el egy átlagpolgár a szolgálatok és a miniszterelnök birkózását? – Megpróbálják legyűrni. 

Túl tömény – mondta kollégám, miután elolvasta az alábbi írást. Egyetértek. Tényleg tömény, ráadásul happy end sincs. Viszont igaz. Létező személy Piri néni, aki Kádár alatt fürdött utoljára, Teca, aki mellől a rendőrök vitték el a gyermeküket molesztáló férjét, Zolika, az élőhalott rokkantnyugdíjas, és létező személy a többi szereplő is. Sorsukban a ház az összekötő kapocs. A hatlakásos, lerobbant bérház, mindannyiuk otthona. 

– Jó napot kívánok, az álláshirdetés ügyében telefonálok egy ismerősöm nevében. – Belső területvédésről van szó, 400 forint nettó órabérrel, 24 óra munka, 48 óra pihenés. – Az ismerősöm rendelkezik orvosi igazolással, fegyverhasználati engedéllyel és őrző-védő tapasztalattal. – Rendben van, holnap reggel jöjjön be. – De roma. – Hát, az nem túl szerencsés. – Amennyiben? – Ha tetovált vagy nagyon barna, az kizáró ok. – Nem járok vele strandra, úgyhogy nem tudom, tetovált-e. A barnaság fokát egyébként milyen mértékkel bírálják el? – Nézze, én banki ügyféltérbe keresek őrt, ha látszik rajta, hogy roma, nincs sok esélye. 

Nem tagadok semmit – felelte Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó arra a kérdésünkre, ő volt-e a Nemere fedőnev? ügynök, aki legalább tizenöt éven keresztül adott jelentéseket csapattársairól a belügyminisztérium III/III-as belső elhárításának. Novákot 1967-ben szervezték be, és a levéltári adatok szerint legfontosabb feladata minden idők egyik legnagyobb magyar focistája, az aranylabdás Albert Flórián megfigyelése volt.