hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A tömjénfüst nemzetközi
Interjú Kovács Ákos etnográfus-történésszel

2005. 08. 23.
– A magyar társadalom túlnyomó része március 15-ét tartja a legnagyobb nemzeti ünnepünknek, holott a hatalom már a 19. század vége óta augusztus 20-át akarja ebbe a pozícióba helyezni. Miért nem sikerült? – Az ünnep ott kezdődik, hogy át tudom élni, azt érzem, hogy a többiek közé tartozom. Augusztus 20-a nem világi természet? ünnep, nem arra szolgál, hogy a nemzet egységét szimbolizálja: egy régi kis katolikus ünnepből, Szent István napjából és a Szent Jobb-körmenetből fejlesztették tovább. 1891-ben súlyos vitákat követően hagyta jóvá  a parlament, ettől kezdve nemzeti ünnepünk.– Milyen ellenérvek hangzottak el az említett súlyos vitákban?– Mivel a Szent Jobb-körmenet – amely 1860 óta volt katolikus ünnep – került a fókuszba, az ünnep túlságosan egyházi vonatkozásúvá vált, amit sokan nem tudnak elfogadni. Vannak nem vallásos emberek, akiknek egyáltalán nem mond semmit a Szent Jobb, és vannak nem katolikus vallású emberek, akik nem vesznek részt a körmenetben. Milyen nemzeti ünnep az, amiben a Magyar Köztársaság polgárai nem részt vesznek, legfeljebb kívülről nézik? 



Forrás: Kovács Ákos: Játék a tűzzel

A súlyos vitákra visszatérve, protestáns részről óriási volt a felháborodás az országgyűlésben, többen kijelentették, hogy Krisztuson kívül senkit nem hajlandóak szentként tisztelni. 

Érezték a helyzet visszásságát a hatalom csúcsán lévők is, ezért 1903-ban egy könyvet adtak ki arról, mi módon kellene megünnepelni Szent István napját, hogy az ne csak a katolikusokhoz, hanem mindenkihez szóljon. Ekkor javasolták, hogy a körmenet mellett rendezzenek tűzijátékokat, új kenyér ünnepét, legyen tisztavatás. 

– Nem vagyok mezőgazdász, de úgy rémlik, hogy a búzaaratás valamikor július végén be szokott fejeződni. 

– Igen, az új kenyér ünnepe jellegzetesen kitalált hagyomány volt a magyar paraszti életben. Mindenesetre a Horthy- és a Rákosi-korszakban is felhasználták, előbbiben a magyar kenyér ünnepe volt, azután az új kenyér ünnepe lett, de már párhuzamosan az alkotmány ünnepével. 

– Tűzijátékot mióta rendeznek? És mi az üzenete? 

– A tűzijáték a középkori gondolkodás egy sajátos megnyilvánulási formája volt, a négy őselem, a víz, a föld, a levegő és a tűz találkozásából keletkezett misztikus jel. Intézményesen nagyjából 1900-tól alkalmazták, és kezdettől fogva hatalmi legitimációs célokat szolgált. Például a harmincas években, az eucharisztikus világkongresszus idején megjelentek a trianoni Magyarországot formázó tűzijátékok, a következő érában pedig Sztálin generalisszimusz hetvenedik születésnapját ünnepelték így.

– Az Orbán-kormány alatt egy ízben hamburgereket lőttek fel. 

– Valószínűleg akkor olyan tűzijátékot lehetett olcsón beszerezni.

– Visszakanyarodva Sztálinhoz, augusztus 20-a inkább úgy kapcsolódik hozzá, hogy 1949-től tulajdonképpen a sztálini alkotmányt ünnepelték. 

– Valóban. Azután ahogy a Kádár-korszakba érve gyengült a rendszer ereje, az ünnep hangsúlya megint az új kenyérre helyeződött. Ez így ment a rendszerváltásig, amikor a parlamentben ismét lezajlott a régi vita: melyik legyen a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ismét március 15-e és augusztus 20-a közül választhattak, és megint augusztus 20-a mellett döntöttek. 

– Emlékszik erre a vitára?

– Hogyne. A Fidesz és az SZDSZ érvelt a legmarkánsabban augusztus 20-a ellen, Szabó Miklós történész igen élesen exponálta, hogy ez az ünnep pontosan olyan lesz, mint amilyen a Horthy-korszakban volt. És sajnos igaza lett, és megint felmerül a kérdés, mit jelent mindez az embereknek, mit ünnepelnek tulajdonképpen, mennyiben érzik magukénak az ünnepet.

– Ön hogyan szavazott volna? 

– Azt gondolom, a két ünnep közül március 15-e az igazán szent, az a magyar történelem legnagyobb ünnepe. Szent István napja nem az. Anakronisztikus, amikor nemzeti ünnepünkön tömjénfüst kering a bazilikában, és egy ereklyét követve vonulnak az emberek. Nincs még egy ország, ahol egy egyházi ünnepet transzponáltak át nemzeti ünneppé. 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!