Az amerikai tőzsdeindexek közelmúltbeli rodeóját félelmek és bizonytalanságok táplálják. A bizonytalanságot az elnökválasztási maraton szolgáltatja, a félelmet pedig az, hogy a tíz éve dinamikusan fejlődő amerikai gazdaság milyen mértékben fog csökkenni: lassan, elnyúlóan vagy hirtelen, s ezzel komoly válságot idézve elő a világ más térségeinek gazdaságában. Az Economist cím? gazdasági lap elemzése azt vizsgálja, vajon mit tartogat a jövő az amerikai gazdaság – s az egész világ – számára. 

A karácsony a szeretet ünnepe, nem a vásárlásé – hirdeti egy internetes áruház jelmondata. És valóban, a legtöbben szívesen elfeledkeznénk a decemberi shopping-őrületről, a tömegjelenetekről, a jéghideg délutánokról, amikor hazafelé két dolgon töprengünk, hogy kinek nem vettük még mindig meg az ajándékot, és vajon melyik üzletben hagytuk el a kesztyűnket. A nálunk még alig terjedő internetes vásárlás új alternatívát ajánl, az online-kereskedők pedig – ha nem is áttörésre, de – legalább 50 százalékos forgalomnövekedésre számítanak a karácsonyi szezonban.

A hatályos közbeszerzési törvény a korrupció melegágya, ezért sürgősen módosítani kell – jelentette ki Fáth Péter, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója. A kamara több mint félezer tagvállalatának véleménye alapján négypontos törvénymódosítási javaslatcsomagot készített az eljárások átláthatóbbá tételére, amely szerintük igazságosabb versenyhelyzetet teremtene, és lényegesen javítaná a közpénzek felhasználását, ugyanakkor minimálisra csökkentené a szubjektív hatásokat a tenderek elbírálásánál. 

A globalizációs folyamat kritikusai egyre többet hallatják a hangjukat. A seattle-i, a melbourne-i és a prágai események megmutatták a jelenlegi gazdasági szerkezet ellenzőinek és veszteseinek elszántságát – és sokszínűségét is. A tüntetők a legkülönbözőbb szerveződések tagjai: vannak közöttük környezetvédők, kizárólag békés eszközökhöz folyamodók, mint a humanisták, csakúgy mint anarchisták, baloldaliak és sok más egyéb csoport is. A humanista mozgalom az egyik szellemi mozgatórugója az antiglobalista irányzatnak. Az IMF által szimbolizált világrendről, a globa-lizáció lehetséges alternatívájáról beszélgettünk Szigeti Balázzsal, a Humanista Párt alelnökével, aki többedmagával részt vett a prágai eseményeken.

A kormány továbbra is kitart a minimálbér 2001 januárjától 40 ezer forintra történő felemelése mellett. Ezt a szándékot nyomatékosítva Orbán Viktor miniszterelnök személyesen fejtette ki a kormányzati álláspontot az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szerdai ülésén. Bár a munkaadók és a munkavállalók álláspontjai nem közeledtek, mindenesetre ösztönözheti a feleket a mielőbbi megállapodásra az a képviselői javaslat, amely felveti, hogy amenynyiben november 25-ig nem születik megállapodás, úgy a kormány maga határozza meg a minimálbér összegét, s ezzel az OMT elveszti beleszólási jogát. A szociális partnerek szerint mindez diktátum, és ilyen légkörben nem lehet tárgyalni.

Nem mindenki látta szívesen a világ vezető országainak képviselőit. A nyolcak bárhol tartanak konferenciát a világon a találkozók már-már elmaradhatatlan részeként rendszeresen megjelennek a tüntetők is. A képen japán egyetemisták Amerika-ellenes felvonulása látható        Fotó: Reuters

A magyarok az átlagnál jóval lojálisabbak az állammal szemben. No persze nem önkéntes áldozatként. Az, hogy adórendszerünk messze földön a legdrasztikusabban hat a zseb mélyére, köztudott. Kevesen gondolnak bele, hogy amíg a magyar átlagfizetés nyolcad-, tizedrésze csupán a nyugat-európaiaknak, az állami adóelvonás nálunk lényegesen magasabb az ottaninál. Ma egy dolgozó a fizetésének gyakorlatilag az egyharmadával rendelkezik szabadon, kétharmada különböző adók formájában visszavándorol az állam kasszájába.

"Úgy látjuk, saját működési költségeit tekintve a kormánynak igencsak vastagon fogott a ceruzája" – mondta Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese a párt alternatív költségvetési koncepciójáról a Heteknek. A részleteiben pénteken nyilvánosságra hozott javaslatot a szocialisták törvénymódosítási csomag formájában készülnek az Országgyűléshez benyújtani. A tervezet érinti a bevételi és kiadási főösszegeket, és átrendezné a prioritásokat.

Meglepo következtetésekre jutott az az ENSZ-tanulmány, amely a világ gazdagjainak és szegényeinek vagyoni helyzetérol készült. Amint arról már korábban is beszámoltunk (Hetek, 1999. július 17., III. évf. 28. szám), a legvagyonosabbak és a nincstelenek közötti szakadék az elmúlt évtizedek alatt tovább tágult. Olyanynyira, hogy mára a világ három leggazdagabb embere nagyobb magánvagyonnal rendelkezik, mint a világ legszegényebb 43 országa együttvéve! Az amerikai Forbes magazin ranglistája - amely a világ dollár-milliárdosait állítja sorrendbe - képet ad arról, hogy kik is napjaink dúsgazdagjai.

Aki tőzsdézik, a hozamokat tartja szem előtt. De vajon számít-e valamit, hogy a vállalat, amelynek tulajdonosává válunk, mivel foglalkozik? Van, akinek számít: az Egyesült Államokban egyre nagyobb az érdeklődés a társadalmi szempontból felelősségteljes befektetések, alapkezelők iránt.

Melyik nőt ne érdekelné bőrének egészsége, szépsége? A Kozmetikus Ipartestület által nemrég megrendezett Kozmetikai Konferencián kaptunk pár ötletet a szakértőktől a szépségápoláshoz.

– Az adóreform egészét tekintve az Ön véleménye szerint kik lesznek a nyertesek, kik a vesztesek?– Gyakorlatilag senki nem nyer rajta. Talán azok, akiknek legalább egy gyerekük van, de itt sem az alacsony keresettel rendelkezők, hanem – ha igazak a Pénzügyminisztérium számításai – a 650 ezer és 1 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezők. És ez is csak akkor lesz igaz, hogyha el tudják érni a 13 százalékos bruttó keresetnövekedést.– Úgy tűnik, hogy a kis- és középvállalkozók adóterhei nem fognak csökkenni. A gazdálkodó szervezetek helyzete vajon hogyan fog változni? – Az az igazság, hogy a vállalkozások helyzete egyértelműen romlani fog. Nem változik ugyan a társasági adó kulcsa, marad a 18 százalék, viszont hogyha azt nézzük, hogy az alkalmazottak részére biztosítani kell a keresetnövekedést, így ami a tb-járulék csökkentésével költségmegtakarítás lesz, az a bérek növelésére valószínűleg elmegy. Ezen kívül – és ez elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál gond – az osztalék terhei növekedni fognak, és a tulajdonosok nem fognak akkora nettó osztalékjövedelemhez jutni, mivel ettől az évtől 35 százalékos az osztalék büntető adója. A következő évtől ráadásul ezt még 11 százaléknyi egészségügyi hozzájárulás is terheli. Ez biztosan rontani fogja a vállalkozások jövedelmi helyzetét, és várható a jövedelem eltitkolása.– Eszerint a költségvetés jól jár majd ezzel?A költségvetés biztosan nem fog jól járni, mert attól tartok, hogy a vállalkozások eltolódnak a feketegazdaság felé, és az az adózási morál, ami egy kicsit mintha javult volna az elmúlt időszakban, valószínűleg romlani fog. De be kell látni, hogy ami nem sikerült Bokrosnak, az talán sikerül a mostani kormánynak, mégpedig az, hogy átkeresztelik a tb-járulék egy részét egészségügyi hozzájárulássá, és "adójelleg? elvonássá" változtatják át. A kormány azt feltételezi, hogy – mivel úgy állapít meg adókat, ahogy akar – ez a döntése az Alkotmánybíróságon keresztül nem lesz megtámadható. – Ezek a változtatások hogyan viszonyulnak a választási ígéretekhez?A választási ígéretekkel annyi vág egybe, hogy a tb-járulékot csökkentik. Ez annak megfelelően megy, ahogy megígérték. Viszont szó nem volt arról, hogy a tb hiányzó milliárdjait egy adónak nevezett járulékkal (egszségügyi hozzájárulással) pótolják. Ezenkívül a választási ígéretekben szerepel a kis- és középvállalkozások segítése, támogatása, polgári középréteg kialakítása stb. Nos, az eddigi intézkedéseivel a kormány ezeknek mind ellentmond. Talán ott látok egy pozitívumot, hogy a gyerekkedvezményeket bevezetik. Tény az, hogy azzal ösztönözni lehet a gyermekvállalást, és segíteni lehet azokon, akiknek már van gyerekük. Csak nem lenne szabad más rétegek rovására meglépni ezeket az intézkedéseket, hiszen eddig is kicsit csodabogárnak nézték, akinek kettőnél több gyermeke volt. Ezzel szembeállítanak társadalmi rétegeket, mert akinek kevesebb lesz a jövedelme, nem biztos, hogy tolerálni fogja, hogy ez azért van így, mert a másiknak több gyereke van. És akkor még nem beszélek a különböző etnikumokról, mert a cigányokkal szembeni ellenszenvet az új rendszer még csak növeli. Ugyanis a magasabb gyerekszám miatt több kedvezményhez jutnának. De csak elvileg, mert nem tudják ezeket igénybe venni, hiszen sokuk munkanélküli, nincs keresete, vagy ha van, akkor is minimális. Tehát gyakorlatilag azt a réteget, ahol sok gyerek van, de alacsony a kereset, nem támogatják.

Az izraeli valuta 10 százalékos leértékelése kedvező helyzetbe hozhatja a high-tech cégeket, de a lassuló világgazdaság, a bizonytalanság az elektronikai cikkek iparának profitkilátásait jelentősen ronthatja – tudósít a Reuters az izraeli Iparosok Szövetségének hétfői közleményéről. A társaság felmérése azt mutatja, hogy az ipari vezetők szerint az elektromos cikkek gyártóinak az értékesítés területén 20-50 százalék közötti viszszaeséssel kell szembenézniük. Mivel Izrael iparának a csúcstechnológia a motorja, a visszaesés a hazai össztermék (GDP) növekedésének csökkenését is maga után vonja. A leértékelésre azért került sor, mert a sékel már augusztus óta gyengélkedik, október első hetében pedig szabadesésbe kezdett. Azóta valamelyest visszatornázta magát, azonban elemzők véleménye szerint továbbra is bizonytalan marad majd. Az elmúlt hét évben megvalósult 6 százalékos növekedés idén várhatóan 1,6 százalékra esik vissza. Ezek a folyamatok árnyékot vetnek arra az általános optimizmusra, amelyet az izraeli gazdaság évek óta tartó lendületes növekedése táplál. Izrael államának jubileumi 50. évfordulója kapcsán napvilágot látott elemzések a szocialista gazdasági berendezkedésből a kapitalistába való átmenetet tekintik a legnagyobb eredménynek. A Ha\'aretz cím? lap gazdasági elemzője a szocialista időszak fogyatékosságai ellenére az elmúlt ötven évet sikertörténetként könyveli el, hiszen az egy főre jutó hazai össztermék 3100 dollárról 16 ezerre nőtt, Izrael ma a világ huszadik legvirágzóbb, méretében Nagy-Britanniáéhoz, illetve Svédországéhoz hasonlítható gazdasága. "A gazdaság ilyen mérték? növekedését a kapitalista átmenet tette lehetővé, de az átmenet lassú üteme vissza is tartotta a még nagyobb növekedéstől" – összegzi a Ha\'aretz az elmúlt fél évszázadot. Az 50-es évek végétől a 70-es évek elejéig a kereslet folyamatosan meghaladta a termelőkapacitást. Az eredmény: túlfoglalkoztatottság, a hatékonyság és a nyereségesség figyelmen kívül hagyása. A szocialista alapító atyák számára már a profit puszta fogalmának is erkölcsileg negatív felhangja volt. Sőt, az ipar több mint fele a kormány, illetve a szakszervezet, a Histadrut kezében volt, a fennmaradó részt pedig a nagy bankok közreműködésével irányították. A fordulat éve 1985 volt, azóta az állam mind több területről vonul ki: megvalósult a kereskedelem liberalizációja, ösztönzik a szabad versenyt, és a pénzügyi piacok reformját. Az állami támogatás még két területen, a tömegközlekedésben és a mezőgazdasában továbbra is jelentős maradt. A privatizációs folyamatban mérföldkőnek számít az ország legnagyobb pénzintézete, a Bank Hapoalim eladása. Egy nemzetközi konzorcium világviszonylatban is szép összeget (1,4 milliárd dollárt) adott a bank részvényeinek 43 százalékáért, így szerezve meg az irányítást. A Hapoalim eladásának szimbolikus jelentőségét mutatja, hogy közvetetten 770 vállalatot irányít, az egész gazdaság hitelállományának 35 százalékát biztosítja, és a Tel Aviv-i pénzpiac legfontosabb szereplője.

A külföldi befektetők számára továbbra is vonzó lehetőség maradhat hazánkban befektetni most, amikor sok befektetési szakember igyekszik kimenteni a pénzét az orosz kártyavár romjai alól. Sok befektető biztonságosabb, egyben jövedelmező befektetési lehetőséget keres, miután mind a Távol-Kelet, mind Oroszország mocsaras területnek bizonyult. Az amerikai Wall Street Journal szerint a befektetők a most elérhető legnagyobb nyereséget Közép-Európa gyorsan növekvő gazdaságaiban valósíthatják meg, így a lengyel és a magyar piacon, miközben a tőlünk keletre és délre levő ingatag országokat nagy ívben elkerülik.

Brüsszelben megdöbbenést, itthon felháborodást váltott ki a héten felröppent hír, mely szerint a Magyarországnak 1995-ben felajánlott PHARE-támogatás közel 37 százaléka, 34 millió ECU (8,6 milliárd forint) felhasználatlan maradhat. A hírnek van azonban jó oldala is, mégpedig az, hogy nem igaz. Pontosabban, "csak" 2-2,5 millió elveszett, vagy inkább veszni hagyott uniós támogatásról van szó.

Mindössze nyolcvan munkanap van hátra az euro 1999. január 1-i bevezetéséig. E rövid idő alatt még rengeteg előkészület vár mind a vállalkozókra, mind a pénzügyi szolgáltatókra – és nemcsak az Európai Pénzügyi Unió (EMU) tizenegy tagállamában, hanem Magyarországon is.

Úgy tűnik, hiába váltotta le Borisz Jelcin négy hónapos tevékenység után a Kirijenko-kormányt, a Viktor Csernomirgyin vezette ügyvezető kabinet sem tudott sokat javítani a válsághelyzeten: a rubel kedden 9, szerdán 5 százalékot zuhant a dollárhoz képest, így a bankközi kereskedést felfüggesztették, a német márka viszonylatában azonban további 41 százalékkal esett az orosz fizetőeszköz értéke. Oroszország rohamléptekkel halad a teljes összeomlás felé.

Kedvező hírekről számolt be László Csaba pénzügyi államtitkár a költségvetés első hét havi egyenlegét elemezve. Az államháztartás előzetes hiánya a várakozásoknak megfelelően alakult, 244,5 milliárd forintot tesz ki. A központi költségvetésre ebből az összegből 212 milliárd forint hiány jut, ami az éves előirányzat közel fele. Az elkülönített állami pénzalapok plusz 17,7 milliárdnyi többlettel zárták az első hét hónapot, helyzetük tehát a vártnál jobb. Egyedül a társadalombiztosítási alapoknál van kiugró, 50 milliárdos deficit (az előirányzott összeg több mint duplája), bár ez sem számít meglepetésnek. A bevételi oldalon a vártnál kedvezőbben alakultak a gazdálkodó szervek befizetései, különösen a társasági adók, amelyek 7 százalékos növekedést mutatnak az előző év hasonló időszakához képest. Így egyre nagyobb biztonsággal prognosztizálható, hogy az előirányzottnál jóval nagyobb összeg fog az idén befolyni. Emellett az adat a javuló adózási hajlandóságot is bizonyítja. László Csaba elmondta, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben 11 százalékos inflációval számolnak, az idei évre vonatkozóan pedig a korábbi prognózisnál maradnak, hiszen júniusban is kedvezően, 14 százalék körül alakult a forint romlása.