A szocialisták a kormány által javasoltnál kisebb mértékben emelnék az állam működési
kiadásait, és átcsoportosításokkal több pénzt juttatnának az agráriumnak, az egészségügynek
és az önkormányzatoknak. Burány elmondta: nyugdíjakra 25 milliárd forinttal költenének
többet, mint a kormányzat.
A szocialisták legfőbb szakmai kifogása a jövő évi infláció alultervezettsége. A
kormány által prognosztizált 6-7 százalék helyett a szocialisták legalább 8 százalékra
várnák az infláció ütemét a 2000. évre – a vezető gazdaságkutatók prognózisaival
megegyezően. Mivel a kormány alacsonyabb inflációs rátához szabta a bérek és a
nyugdíjak emelkedésének mértékét, Burány szerint a kormány jelenlegi terveiben egy
"burkolt Járai-csomagocska" van elrejtve. Az 1-2 százalékos reáljövedelem-csökkenést
jelentő megszorítás széles rétegeket érint, mindenekelőtt a nyugdíjasokat és a közszférában
dolgozókat.
Az alternatív tervezet nem változtatna sem a bruttó hazai össztermék növekedésének
4 százalékosra becsült mértékén, sem az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított
3,5 százalékos arányán, bár nem tartanák tragédiának azt sem, ha egy-két tizeddel
magasabb lenne az utóbbi érték. A szocialisták ugyanis nehezményezik a magánnyugdíjpénztárakba
történő befizetések megkurtítását, ami átlagban 50-60 ezer forintot vesz ki éves
szinten a befizetők zsebéből – fogalmazott Burány –, s ez a majdani nyugdíjmegtakarításainkból
hiányozni fog. Így az MSZP inkább vállalná a 3,7 százalékos államháztartási hiányt
a 8 százalékos magánnyugdíj-pénztári részesedés helyreállítása érdekében,
mivel a kéttized százalékponttal megnövekedett deficitet fedeznék az azzal egyenérték?
megtakarítások. A tervezet összességében mintegy 120-150 milliárd forintos átcsoportosítást
tartalmaz.
1999. 10. 16. (III/41)
