Nem veszélyes az emberre a fusariumgomba felemelt megengedett szintje a búzában – tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM). A tárca döntése alapján eddig a megengedett 0,5 százalékos értéket a négyszeresére, 2 százalékra emelték, így megnőtt a szabványnak megfelelő, ezért az állam által felvásárolható búza mennyisége. Ez a változtatás nagymértékűnek tűnik, viszont nem feltétlenül vonja maga után sem a malmi, sem a takarmányozási célra felhasznált búza veszélyes fertőzöttségét – mondta Bíber Károly, az FVM növényvédelmi és agrárgazdálkodási főosztályáról. Ennek oka az, hogy a fusariummal fertőzött búzában még nem biztos, hogy toxikus anyagok képződnek, ez a tárolási körülményektől is függ. Továbbá a termény tisztítása során a fertőzött szemek kihullanak, ezért az őrlemények remélhetőleg már nem tartalmaznak káros anyagokat. Egy – magát megnevezni nem kívánó – agrárszakértő szerint nem lehet olyan hozzáértő személyt találni, aki azt merné állítani, hogy a fusariumgombák által termelt toxinok az egészségre ártalmatlanok volnának, azonban ő is úgy véli, komoly méreganyag-felhalmozódástól nem kell tartanunk. A jelenség ugyanis korántsem ismeretlen a hazai gabonatermelők között. A szakértő elmondása szerint a kukorica már hosszú évek óta fusariumos, és mivel a sertéseket főként kukoricából készült táppal etetik, a toxinok okozta káros elváltozásokkal évtizedek óta hadakoznak az állattartók. (Furcsa módon a tengerire vonatkozóan nincs a búzáéhoz hasonló szabványérték.) A szakember véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy a hatalmas mennyiség? búza ne kerüljön feldolgozásra, így hát úgy tűnik, akár mérgező, akár nem, jövőre – a disznókkal együtt – meg fogjuk enni a fusariumos búzát. Szent-Miklóssy Ferenc, a minisztérium munkatársa lapunk kérdésére kifejtette, hogy a termelői körnek meg kell értenie, hogy elengedhetetlen a szabványnak megfelelő minőségben előállítani a terményt, magukon a szabványokon pedig nem lehet lazítani. Hosszú távon az jelentené a megoldást, ha az országban széles körben végeznének talajfertőtlenítést, lévén a fusarium talajlakó gomba, illetve ha preventív jelleggel erősítenék a növényvédelmet is. Mindezt tervbe is vették a minisztériumban, konkrét intézkedésre azonban eddig még nem került sor.

Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke utolsó, szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az alapot konszolidált állapotban, likviditási problémáktól mentesen adták át a kormánynak, ugyanis mindössze 2,5 százalékos bevételelmaradás várható. Ez egyrészt a magánnyugdíjpénztárba történő átlépés miatti járulékkiesés év végén várható időarányos teljesítéséből adódik, illetve a járulékbevételek és hozzájárulások 13 milliárd forintos elmaradásából származik. A már közszájon forgó óriási mérték? tb-hiányt – 70 milliárd forint – a nyugdíjbiztosító oldaláról a pótlólagos nyugdíjemelés (több mint 16 milliárd forint) okozza, illetve az, hogy a tervezettnél mintegy háromszor többen tértek át magánnyugdíjpénztárakhoz. A magánpénztári tagság ilyen nagymérték? növekedése a tervezett 20 milliárd forint helyett 30-40 milliárd forintra növeli a járulékkiesést. Szereminé hangsúlyozta, hogy az alap eleget tett annak a törvényi kötelezettségének, amely szerint 12 milliárd összeg? vagyont kell értékesítenie. Az önkormányzat tulajdonában lévő OTP-részvények értékesítéséről az elnök aszszony megjegyezte: "Nem arról van szó, hogy az OTP-részvényeket egy az egyben eladtuk volna és újabb vagyonbefektetést végeztünk volna, csak annyit adtunk el, amennyit a törvény számunkra kötelezővé tett, a befolyt összeget pedig a nyugdíjak kifizetésére használtuk." A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat pénzügyi eredményeit Szeremi Lászlóné úgy foglalta össze, hogy miközben 32 milliárd forintnyi vagyont kapott, és 39 milliárd forint értékben tett eleget vagyonértékesítési kötelezettségének, vagyongazdálkodásának eredményeképpen "a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 74 milliárd forintnyi vagyont csinált". Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) záró sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy a tb-deficit felhalmozódásának okát részben a Nyugdíjpénztárral való keresztfinanszírozás megszűnésének tudják be. Ennek eredménye közel 50 milliárd forintos kiesés. Gerő Gábor, a finanszírozási bizottság (volt) elnöke így mentegetőzött: "Nehéz működtetni egy rendszert, ha egy ilyen erős pénzügyi akarat, mint a kormányé – gyakran ad hoc jelleggel – megzavarja a gazdálkodást." A sajtótájékoztatón szóba került az önkormányzat és a Postabank-részvények kérdése is. A bank 8,11 százalékban van az OEP tulajdonában. A kérdésben Szabó István alelnök úgy nyilatkozott, hogy "szabályszerűen nem adtak el részvényt", azaz a közgyűlés ilyen értelm? határozatot nem hozott, a részvények tulajdonosi jogát mindeddig ők gyakorolták. Az idei banki tőkeemelésre vonatkozó szerződés tervezett módosítására már nem kerített sort az önkormányzat, mivel azzal vádolták meg őket, hogy az átvevők – a Miniszterelnöki Hivatal – felé "barátságtalan lépéseket" tesznek, éppen fennállásuk végóráiban. A döntés az ügyben a kormányon belül a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Selmeczi Gabriella és a Pénzügyminisztérium között fog megszületni, lévén a Postabank – közvetve – állami tulajdon.