Méray Tibor március 15-e alkalmával kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztjét. A magyar emigráció egyik szellemi vezetője – aki a napokban lesz 85 éves – elmondta: jólesik neki az elismerés, de aggódik Magyarország helyzete miatt. A Párizsban élő magyar író szerint „keserű tettekre” és ehhez bátorságra lenne szükség hazánk rendbetételéhez, „Ezt az országot Kádár János tette tönkre, bár sokan úgy vélik, hogy mi voltunk a legvidámabb barakk.” Méray szerint ez csak a látszat volt, és Kádár népszerűsége hasonló ahhoz, ahogyan az aradi vértanúkat kivégző Ferenc Józsefért később térden állva imádkoztak a magyarok, vagy ahogy Horthy Miklóst éltették.

180 milliárd euró (55 000 milliárd forint) – ennyit kért Kelet-Európa megsegítésére Brüsszelben a magyar miniszterelnök. A javaslatot – csakúgy mint a könnyített euróbevezetésre vonatkozó kérést – az EU nyugati vezetői elutasították. Kérdés, hogy a brüsszeli nyet a kontinens kettészakadásának a kezdetét jelzi-e, vagy csak azt üzenték meg diplomáciai mércével meglehetősen nyersen Magyarországnak, hogy a térség leggyengébben teljesítő diákja ne akarja előírni a tantestületnek, miként mentsék meg az egész iskolát.

„2009 a nagy bizonytalanság éve az Európai Unióban” – nyilatkozta Antonio Missiroli, a brüsszeli European Policy Center politikai elemzési igazgatója.

Kevesebb mint egy héttel az izraeli választások előtt a felmérések szerint szorosabbá vált a verseny a két leg-nagyobb párt, a Likud és a Kadima között. A február 10-ei szavazáson egy fordulóban pártlisták között választhatnak az izraeliek. Az, hogy ki alakíthat koalíciót, Benjamin Netanjahu vagy Cipi Livni, elsősorban attól függ, melyik párt kapja a legtöbb szavazatot. Netanjahunak – ha a Likud jól szerepel – nagyobb a mozgástere, mivel a várható 26-30 mandátuma mellett számíthat a Sasz leendő képviselőire (10-11) és a jobboldali nemzeti vallásos pártokra (8-9 képviselő). Ez azonban nem elegendő a minimum 61 fős többséghez. Cipi Livni a Kadima (23-25) mellett a meggyengült Munkapártra (15-17) és a volt kommunista párttal egy listán induló Merecre (6) támaszkodhat. (Rajtuk kívül az arab pártok juthatnak be a knesszetbe, összesen 7-8 hellyel.) Ez a baloldali koalíció még kevesebbre mehet egyedül. A mérleg nyelve az idei választás nagy nyertese, Avigdor Lieberman, a Mi Izraelünk elnevezésű párt vezetője lehet, aki a közvélemény-kutatások szerint 16-18 mandátumra számíthat. Liebermant külföldön az izraeli arabok elleni éles kijelentései alapján a jobboldal természetes szövetségesének tartják. Netanjahu fel is ajánlotta Liebermannak az együttműködést és egy vezető miniszteri posztot. A két párt azonban vetélytárs is, így Lieberman nem nyilatkozott arról, hogy elfogadná-e az ajánlatot. Elemzők szerint arra vár, hogy ha a választáson a Kadima esetleg megelőzi a Likudot, és Simon Peresz elnök Livnit kéri fel a kormányalakításra, akkor szabadon választhasson koalíciós társat. Lieberman ráadásul elképzelhetőnek tartja Jeruzsálem felosztását és a ciszjordániai zsidó települések felszámolását (amit Netanjahu nem), valamint támogatja a kormányzási rendszer megváltoztatását, ami a Kadima programjában is sze­­repel. Így ha nem is szívesen („Lieberman nem az én esetem” – mondta Ehud Barak, a Munkapárt vezetője), de összeállhat egy Livni–Lieberman–Barak koalíció, ami Netanjahu bukását és politikai pályafutásának a végét jelenthetné. De nem szabad kihagyni a számításból a Lieberman ellen korrupciós ügyben indított rendőrségi vizsgálatot, amely alapján az izraeli főügyész még a választás előtt vádat emelhet a politikus ellen. Ebben az esetben a reménybeli királycsinálóból lehet bukott politikus… És bármilyen összetételű kormány alakul, a legfontosabb döntéseket Barack Obamával is egyezetni kell majd.

Ígéretéhez híven beiktatása után azonnal munkába állt az új amerikai elnök. Igaz, egy technikai hiba miatt Obamának egy nappal később meg kellett ismételnie az elnöki esküt, de az alkotmányjogá­szok megnyugtatták: emiatt nem lesznek érvénytelenek az első 24 órában hozott rendeletei. Pedig már ezek között is voltak olyan döntések, amelyek alapos vihart kavartak.

Beiktatták az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai elnökét.ŰTöbb kommentátor szerint az ország és egy kicsit a világ ezzel belépett a 21. századba. Világszerte rendkívüli várakozássalŰtekintenek az új amerikai vezetőre, akit az ausztrál miniszterelnök a „jelen reménységének” nevezett. Barack Obama beiktatási beszédében nagyobb felelősségvállalást kért honfitársaitól. „Eljött az idő. Hagyjuk el a gyermekhez illő dolgokat” – mondta a Washingtonban összegyűlt hatalmas tömeg előtt, amely kitörő lelkesedéssel ünnepelte az új elnököt.

Lapzártánkkor még nem dőlt el, hogy mi lesz a francia–egyiptomi közvetítéssel kidolgozott gázai tűzszüneti terv sorsa. A Hetek által megkérdezett szakértők szerint a két hete zajló hadművelet Izrael szempontjából eddig legfeljebb félsikernek értékelhető, amellyel kapcsolatban végső mérleget utólag lehet majd csak vonni. A konfliktusban Irán mellett Egyiptom és Törökország magatartása a legérdekesebb, miközben a nyugati országok jó ideig távolról szemlélték a Hamasz ellen zajló katonai fellépést. Tony Blair közel-keleti főmegbízott például csak egy héttel a támadás megindulása után érkezett vissza szabadságáról.

Egy évvel ezelőtt, az amerikai előválasztásokra készülve az elemzők azt latolgatták, hogy az iraki kivonulás kérdése vagy a nemzetközi terrorizmus fenyegetése fogja inkább mozgósítani a szavazókat. Mint kiderült, egyik sem. Nem véletlen, hogy a szakértők most óvatosabbak.

A rocktörténelem leghíresebb újjászületése jó egy évtizeddel a Jézus-mozgalom zászlóbontása után történt, Bob Dylan története mégis az irányzat egyik jelképévé vált.

Több mint negyven évvel az után, hogy John Lennon kijelentette: „a Beatles népszerűbb Jézus Krisztusnál”, a Vatikán november végén hivatalosan is feloldozást adott a zenekar tagjainak. Egy most megjelent életrajzi kötet szerint Lennon élete végéig birkózott a kérdéssel, mert megdöbbentette, hogy egy odavetett mondatával milyen vihart kavart. „Ki akarok kerülni a pokolból” – írta Lennon 1972-ben Oral Roberts amerikai prédikátornak, akitől azt kérte, segítsen neki megérteni, miről szól a kereszténység.

Hogyan látja Amerika, valamint a keresztényég helyzetét és jövőjét egy volt republikánus elnökjelölt-aspiráns? A CBN televízió alapítója és frontembere 1988-ban George W. Bush ellenfele volt a republikánus jelöltségért folytatott versenyben. Pat Robertsonnal néhány nappal az amerikai elnökválasztás után a CBN virginiai központjában beszélgettünk.

Barack Obama megválasztása után az amerikaiakat nemcsak a győzelemhez vezető út, hanem az új elnökre váró legfontosabb kihívások is foglalkoztatják. Összeállításunkban politikai elemzőket kértünk meg arra, hogy segítsenek értelmezni a világszerte nagy figyelemmel kísért választást.

Az amerikai választási rendszerben az a jelölt kerül az elnöki székbe, aki elegendő államban győz ahhoz, hogy az így elnyert elektori szavazatok alapján többséget szerezzen. Mivel jelenleg 538 elektort lehet elnyerni, ezért az nyer, aki legalább 270 elektort tudhat maga mögött.

Az amerikaiak hetvenöt százaléka azt állítja magáról, hogy a vallás fontos szerepet játszik az életében. Minden negyedik választó protestáns evangéliumi kereszténynek vallja magát. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás során a jelöltek üzenetükben, programjukban, életrajzuk megismertetése során figyelembe veszik ennek a meghatározó társadalmi csoportnak a szempontjait. Corwin Smidt professzor (kis képünkön), aki a budapesti előadása után nyilatkozott lapunknak, munkatársaival együtt az elmúlt három választás során országos felmérést készített a hit és a választás összefüggéseiről.

Először is gratulálni szeretnénk a kilencven megélt évhez, és az első kérdést ezzel kapcsolatban feltenni: Mi a hosszú élet titka? – Két fontos dolog van: az egyik, hogy az embernek szerencséje legyen. Szerencse alatt például azt értem, hogy a világháborúban ki­lőt­tek mellőlem embereket, nekem semmi bajom nem esett. Egyszer hárman feküdtünk egymáson, jött egy német Messerschmitt, elengedett egy sorozatot. Nekem fölül kutya bajom nem lett, a Freisinger Franci, aki alul volt szintén megúszta, de aki köztünk feküdt, a Balog, kapott öt golyót, és ott meghalt. Szóval a szerencse nem tőlünk függ. Ami viszont tőlünk függ, ott három fontos tényezőt mondok: Az egyik a jó házasság. Hatvankét éve vagyok ugyanavval a feleséggel ellátva. A második pont: soha semmi olyant nem csinálok, ami árt. Nem iszom, nem dohányzom. És van egy harmadik dolog, a munka: azt nem szabad abbahagyni. És az a fontos, hogy az ember azt csinálja, amit szeret. Én például egész életemben csak egy dologgal foglalkoztam: nemzetközi pénzügyekkel. Állítólag ebben jó is vagyok. Ahhoz, hogy az ember abból éljen, amit szeret, először is érteni kell hozzá.

Öt és fél év telt el az iraki rendszerváltás óta. A hírekből ítélve ma is hadiállapot van az ország nagy részén. Hol tart ön szerint ma Irak?– A reális képhez hozzátartozik, hogy a megdöntött diktátor szinte mindent elpusztított az országban. Elvakult politikája értelmetlen háborúkba vezette Irakot, mérhetetlen szenvedést okozva az embereknek. A kisebbségeket – északon a kurdokat, délen a síitákat – állami terrorral sújtotta. A gazdaság is tönkrement, mivel a bevételek elsősorban a katonai célokat szolgálták. Miután 2003-ban háború árán ugyan, de sikerült felszabadítani Irakot, súlyos terrorhullám kezdődött. A támadásokat külföldről szervezték és indították el, de támogatást kaptak Szaddám iraki híveitől is. Mindez nagymértékben befolyásolta Irak újjáépítését.

Az iraki kormány arra készül, hogy még idén részlegesen megnyitja a nagyközönség előtt az ókori Babilon régészeti szempontból feltárt és helyreállított részeit – mondta el a Hetek kérdésére Tamara Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. Az ősi város újjáélesztésére már elkészült egy tíz évre szóló részletes fejlesztési terv, amely szerint Babilon „hatalmas kulturális és turisztikai potenciállal rendelkezik”. Ennek kiaknázására az elmúlt években nagy nemzetközi összefogás indult el, kormányzati, ENSZ és nonprofit szervezetek koordinálásával.

Valóban a csőd szélén áll a világgazdaság?– Bush elnök nyolc éve vezeti Amerikát. Előtte egy Clinton nevű férfiú volt az elnök, aki egy kiváló politikus és közgazdász. Átadott egy országot aktív mérlegekkel, költségvetési plusszal. Amit viszont a mostani vezetés tesz, az helytelen. Még az az ember, akit az amerikai közgazdászok között a legtöbbre becsültem, Alan Green-span is hibázott: levitték a kamatot egy százalékra. Amerika nagyon érzékeny a kamatra, a jelentős csökkentés azt üzente a lakosságnak, hogy most kell hitelt fölvenni, most kell nagyobb házat, nagyobb telket vásárolni. De ha nagyobb házam, nagyobb lakásom van, akkor abba nagyobb bútor is kell. Vagyis: egyszer csak megindult a nagy vásárlási láz.

Az ókori görög vallás mintegy kétezer híve gyűlt össze augusztus végén az athéni Akropoliszon imádkozni Pallasz Athénéhez, hogy megállítsa az ősi szobrok és épületmaradványok múzeumba szállítását. Sem a hirtelen jött vihar, sem a rendőri jelenlét nem akadályozta meg a Parthenón romjai között elvégzett rituálét, amelyhez fogható 1600 éve nem volt Görögországban.