Kína és Oroszország egyre több jelét adja, hogy hajlandó összejátszani az Egyesült Államok kárára: a Snowden-ügy után közös orosz-kínai tengeri hadgyakorlatok borzolták a kedélyeket Washingtonban.

Váratlanul érte Izraelt az Európai Unió által kiadott új irányelv, amely a kétoldalú kapcsolatokat szabályozza újra. Az intézkedéssel Brüsszel bojkottot hirdet minden olyan szervezettel és oktatási intézménnyel szemben, amely bármilyen kapcsolatban áll a „megszállónak” minősített izraeli telepesekkel. Az egyoldalú és diszkriminatív direktíva veszélyezteti a 28 uniós tagállam és Izrael közötti 40 milliárd eurós évi kereskedelmi forgalmat is.

Edward Snowden, aki immár hivatalosan is menedékjogért folyamodott a moszkvai menekültügyi hatóságokhoz, köszönetét fejezte ki Oroszországnak, Venezuelának, Bolíviának, Nicaraguának és Ecuadornak, amiért „elsőkként szálltak síkra az emberi jogok megsértésével szemben, amelyet a hatalmasok követtek el, és nem az erőtlenek.” A nyilatkozat éppen az azt követő napon került nyilvánosságra, hogy az oroszok nem éppen az emberi jogok tiszteletéről tanúskodó lépést tettek: adócsalásért posztumusz elítéltek egy korrupciós ügyet kiszivárogtató ügyvédet, aki vizsgálati fogságban, tisztázatlan körülmények között hunyt el 2009-ben.

Nem válogat már az utóbbi hetek adatgyűjtési botrányának főszereplője: az orosz menedékjog is megfelelne Snowdennek, aki ügyvédje szerint egyre nehezebben viseli, hogy egy tranzitváróban él. A politikai menedékkérelem oka, hogy Snowden félti az életét, amit titkos adatgazdák segítségével próbál bebiztosítani arra az esetre, ha bármi történne vele. Putyin legszívesebben már szabadulna a helyzetből, amelynek az orosz-amerikai kapcsolatok is kárát láthatják.

Törtek-zúztak a tüntetők Los Angelesben, miután július 13-án felmentették George Zimmermant az aljas indokból elkövetett gyilkosság vádja alól. A latin származású amerikai férfi még tavaly februárban lőtt le egy 17 éves afroamerikai fiút a floridai Sanfordban. A per hatalmas médianyilvánosságot kapott Amerikában, és a felmentő ítélet zavargásokat váltott ki, mivel a lakosság jelentős része faji okokat lát az önvédelemnek minősített gyilkosság hátterében.

Tizenegy milliós számlát állított ki a francia Alkotmánytanács Nicolas Sarkozynek és pártjának büntetésből, amiért a tavalyi elnökválasztási kampány során mintegy kettő százalékkal többet költöttek a törvényesen megengedettnél. A volt elnök azonnal felfüggesztette tagságát az Alkotmánytanácsban, majd pár nappal később a párt válságértekezletén híveinek ovációja mellett bejelentette: majd szól, amikor tényleg visszatér. A közelmúlt eseményeinek tükrében azonban ez már megtörtént, Sarkozy ugyanis indulni szándékozik Hollande ellen 2017-ben.

A legkönnyebbel kezdték, de kérdés, hogy egyáltalán megoldják-e majd a legnehezebb kérdést – akár így is összefoglalhatnánk az MSZP és az Együtt-PM tárgyalódelegációjának e héten lezajlott koalíciós egyeztetését. Az első egy lehetséges közös programról szól, míg az utóbbi a közös miniszterelnök-jelöltről, akinek a megnevezése a tárgyalási menetrend legvégére került. Bár békülékeny a hangnem, a színfalak mögött nyilvánvalóan az egymástól kapott sebeket nyalogatják a felek.

Hajdúsámsonban július elsejétől a Hit Gyülekezete a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola fenntartója. Mivel a helyi politika potentátjai (Fidesz, Jobbik) nem tudtak beletörődni a Kúria jogerős döntésébe, gründoltak gyorsan egy állami iskolát, amire a kormány 400 milliós felújítási, illetve bővítési „segélyt” szavazott meg július elején. Az egyház ellen zajló gyűlöletkampány ellenére azonban alig van átjelentkezés: az új állami intézmény kevesebb mint száz diákkal nyitja majd meg kapuit szeptemberben.

A Betyársereg vezetője két évvel ezelőtt külön tapsot kért a hallgatóságtól Dér Zsoltnak, aki nem magyar érdekből, hanem gyilkolási szándékból ment Boszniába. Az érintett, aki jelenleg a Jobbik egyik alelnökének asszisztense, nem cáfolta a kijelentést.

„Jelentem, nem értem. Ez egy komoly, névtelen feljelentés volt, géppel írva” – hüledezett a Pelikán József feketevágása kapcsán intézkedő rendőr a Tanú című kultuszfilmben. Bár a jelenet az ötvenes évek abszurd és gyanakvó légkörét volt hivatott bemutatni, a magyar néplélek, úgy tűnik, nem sokat változott e téren.

Miközben a Demokratikus Koalíció politikusai továbbra is kitartanak amellett, hogy az előző ciklus titkosszolgálati vezetői ellen visszataszító koncepciós eljárás zajlik, addig szemmel láthatóan a többi baloldali ellenzéki párt „oldalaz” ki az ügyből. Készülhetnek arra, hogy a Fidesz szeptembertől kezdve kampánytémává emeli a „maffiabaloldalazást”, aminek teátrális elemei lehetnek a vád alatt levő egykori titkosszolgálati vezetők parlamenti meghallgatásai.

Bombera Krisztina, az ATV riportere az elmúlt napokban Brazíliában forgatott egy dokumentumfilmet a narancsipar árnyoldalairól. A televíziós újságírót egyebek mellett arról kérdeztük, hogy igaza van-e Ángyán Józsefnek, amikor a latin-amerikai agrárviszonyokkal riogatja a magyarokat; hogy mi az oka a brazíliai „forradalomnak”, illetve, hogy van-e értelme a „fair trade”, a méltányos kereskedelem mozgalomnak.

Bár a kormánypárti politikusok előszeretettel beszélnek arról, hogy fordulat történt hazánkban: Magyarország jobban teljesít, ezt azonban a statisztikai adatok nem igazolják. Sőt, Magyarország lassú leszakadása a régiós versenytársaktól továbbra is tart, mivel Lengyelországban és Szlovákiában, de Romániában is nagyobb növekedést várnak. Legutóbb az Orbán-kormánnyal nem ellenséges viszonyban álló közgazdászok is kijelentették, hogy – a kormányzati propaganda ellenére – Magyarország nem teljesít jobban.

Ismét hír lett Szanyi Tibor kijelentéséből, miszerint Gyurcsány Ferenc és stábja szivárogtatta ki annak idején a botránykővé vált őszödi beszédet. Két évvel ezelőtt a szocialista honatya egyszer már hangot adott ennek a véleményének, de állítását sem akkor, sem most nem támasztotta alá semmivel. Maga Gyurcsány viszont többször visszautasította már az őt ért vádat, és váltig hajtogatja, hogy bár nagy valószínűséggel tudja, ki adta ki a felvételt, neki sincs megdönthetetlen bizonyítéka. Mindenesetre úgy tűnik, az áruló kiléte máig is foglalkoztatja a közvéleményt – különösen, ha mindig akad, aki így vagy úgy napirenden tartja a kérdést. Olykor éppen Gyurcsány az, aki azóta is majd’ mindahány szónoklatában szinte kérkedve emlegeti egykori „igazságbeszédét”, máskor a kormányközeli sajtó próbálja újra meg újra kifacsarni az Őszöd emlékének ébrentartásától remélhető politikai hasznot.

Az elmúlt húsz év – végkifejletében mindenképp – a demokrácia tényleges működésének feltételeiről, építőelemeinek egymással harmonizáló és alapelveinek egymást erősítő logikájáról a magyar társadalomnak kevés tapasztalatot juttatott. Mire ellentmondásmentes összefüggéseit felismerhettük és a bennük rejlő lehetőségek helyes használatát elsajátíthattuk volna, addigra meggyengültek. A demokrácia épülőfélben lévő közlekedési pályái egy mocsaras vidékre vezettek, ahol minden lépés – a konfúzus intézményrendszert és a követhetetlenül változékony törvényalkotást tekintve egyaránt – kockázatos.

A múlt század elején nemcsak hittestvérei, hanem a környék lakói is meghökkenve néztek a Kiskőrösön élő Schwarz Sándorra, amikor a község mellett 70 katasztrális hold földet vásárolt. Az új földtulajdonos szakított elődei, rokonai öröklődő tevékenységeivel: a kereskedelemmel, az orvoslással és az ügyvédkedéssel. Szerette a földet, meg akarta művelni, önmagának és környe­ze­tének bebizonyítani, hogy a futóhomokon is lehet mintagazdaságot létrehozni.

Európa legnagyobb zsidó kulturális rendezvénysorozata, a Zsidó Nyári Fesztivál 16 éves. Másfél évtized alatt a Zsidó Nyári Fesztivál bekerült a nemzetközi vérkeringésbe, számon tartják neves művészek, és elismeri a közönség. A Budapesti Zsidó Hitközség keretein belül a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ 1998-ban rendezte meg az első fesztivált, amelynek központi helyszíne Európa legnagyobb és egyik legcsodálatosabb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga, mely nemcsak Budapest egyik nagyszerű látványossága, hanem a nagy hagyománnyal rendelkező magyar zsidóság jelképe is.

Alapos, de könnyed; szerteágazó, mégis jól használható; bőségesen informatív, ugyanakkor színesen illusztrált. Mintha egy rutinos bringatúrás kísérné országjáró pedálozásunkat kilométerről kilométerre. A Nagy Kerékpáros Túrakönyv, ez az immár 5 részből álló könyvsorozat hathatósan segíti a túrára indulókat: a kerékpározás és a túrázás gyakorlati fogásai mellett a látnivalók és a szervezés terén is hasznos támpontokat nyújt.

Rajongói már lekvárként vagy akár vajas kenyérre szórva is fogyasztják a parlagfüvet. Allergiaellenes, őssejt­stimuláló és immunerősítő hatást tulajdonítanak neki. Az ellentábor viszont tűzzel-vassal irtaná ezt a trendet. Felmerül a kérdés: kinek higgyünk?