Csak jó lábú nőknek ajánlaná a rövid szoknya viselését a hivatalokban Mitnyan György budapesti polgármester. Hozzátehetjük: nyilván szakbizottsági vélemény alapján szelektálva. A közgyűlési képviselő munkahelyi öltözködésre vonatkozó javaslatától saját pártja is elhatárolódott. Szerencsétlen eset ez már csak azért is, mert a protokollkézikönyvek áttanulmányozása hasznára válhatna mind a hazai közszereplőknek, mind a közhivatalnokoknak.

Az országszerte zajló "összművészeti" programkavalkádok napjaink sajátos élménykultúrájának a részeivé váltak. Az egyik legmarkánsabb vonal a Sziget-jelenség által fémjelzett, a fiatalságot megcélzó nyári fesztiváldömping. Ahol a közönséget egy az átlagnál tehetősebb, középosztályosodó, zömében gimnazista vagy főiskolás, egyetemista diákság alkotja. A fiatalok körében a komoly kihívásokkal járó, korai önállósodás mind szervesebb része ma a drog: a mind intenzívebbé váló teljesítménykényszerben megnövekszik a különféle feszültségoldó technikák jelenősége.

A fiatalokat ma mindennél jobban aggasztja a drogprobléma, a munkanélküliség, a bizonytalan jövő, az alkoholfogyasztás. A korábbi évekhez képest előtérbe kerültek olyan problémák, mint a céltalanság, az értékvesztés, az erkölcsi romlás és a család válsága.

"A család, mint egy férfi és egy nő kapcsolatára épülő életközösség, az Európában kialakult viszonyok között védelemre szorul." Többek között ez áll a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Kárpátok Szociális Alapítvány által szervezett minapi konferencia nyilatkozatában, amely a házasság és a család fokozott védelmére szólítja fel az európai politikusokat. A rendezvény résztvevői az európai népességfogyás orvoslásaként a megfelelő bevándorlási politika mellett a tradicionális család intézményét megerősítő, uniós szint? politika kialakítását sürgették. Az emberek többsége ugyanis a mai napig kimutathatóan házasság- és gyermekpárti, és e vágyak realizálását megfelelő nemzeti politikával mindenhol elő lehetne segíteni. Ennek alátámasztásául elhangzott az is: a – főként észak-afrikai és közel-keleti – többgenerációs bevándorlók európai beilleszkedése sokkal komolyabb társadalmi konfliktusokkal jár, mint például az USA-ba települő etnikumoké, hiszen az amerikai társadalom sokkal befogadóbb és sokszín?bb, mint az európai.

Magyarországon a tizenhat éves diákok ötöde rendszeresen fogyaszt alkoholt, többségük legalább egyszer már volt részeg. A korosztály harmada nikotinfüggő, hat százalékuk pedig rendszeresen fogyaszt marihuánát. A különféle szereket egyre többen próbálják ki, gyakran már tizennégy éves koruk előtt.

Megütheti-e a gyermekét a szülő? A most készülő, családon belüli erőszakról szóló törvény nélkülözhetetlen eleme annak pontos tisztázása, mit is értsünk fizikai bántalmazás alatt. Úgy tűnik, a jogalkotók a kérdés egyszer?bb végét megragadva bárminem? testi fenyítést ebbe a kategóriába kívánnak sorolni. Az elképzelésről a közeljövőben a parlament elé kerülő módosító indítvány egyik szakértőjével, Herczog Mária szociológussal beszélgettünk. 

Mit lehet írni egy olyan filmről, amelynek egyik legnagyobb szenzációja, hogy a filigrán színésznő minden epizód kedvéért felszed 10-20 kilót, hogy megformálhassa a kissé molett, esendően bájos (?) főhősnőt, aki mára a szingliirodalom klasszisa lett? Merthogy a Bridget Jones naplója időközben kultuszfilmmé vált: világszerte elsöprő sikert arattak a magányos brit harmincas hölgy könyv-, majd filmbéli lamentálásai az élet fontos dolgairól. A főbb napirendi pontok a fogyás, a karrier- és önépítés, egy normális "pasi" (a film egyik kulcsszava) összehozása, illetve a cigarettáról való leszokás, amelynek egyetlen előnye az apuka megfogalmazása szerint, hogy legalább "megöl, mielőtt rosszabbra fordulnak a dolgok". Egy bestsellernek mondott könyv és film után borítékolható a folytatás, amely megtekintve csak azért bizonyul említésre méltónak, mert tartani lehet tőle, hogy elődjére való tekintettel nagy tömegeket fog a vetítőtermekbe vonzani. 

Magyarország uniós viszonylatban is egyedülálló demográfiai kríziséről, a bevándorlás helyzetéről, az öregedő Európa és a "túlnépesedő" fejlődő világ viszonyáról rendezett a héten nagyszabású nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága. 

Rossz táplálkozási szokások, kevés sport, ezzel összefüggésben pedig egyre több túlsúlyos és valamilyen ortopédiai elváltozásban szenvedő általános és középiskolás – így jellemezhető röviden a magyar fiatalok életmódja és egészségi állapota. A megoldást a megelőzés, illetve a problémák idejében történő felismerése jelentené, ennek azonban az akadozó – vagy sokszor teljességgel hiányzó – iskolaorvosi vagy háziorvosi ellátás nem igazán tud eleget tenni. A különféle módon szponzorált szűrési napok emiatt sok településen hiánypótló ellátásokat jelentenek. 

Ne dőlj be! – olvasható városszerte plakátokon a felhívás, miszerint a könny? és jól fizető külföldi munka könnyen torkollhat rémálomba azáltal, hogy a fiatal munkavállaló emberkereskedők és futtatók markába kerül. A jelenség erősen szezonális jellegű, hiszen ilyenkor nyáridőben különösen megsokasodik az alkalmi munkát vállalók száma. Az emberkereskedelem szempontjából Magyarország az ENSZ felmérése szerint a legveszélyeztetettebb országok közé tartozik: évről évre nő azoknak a magyar lányoknak a száma, akiket a külföldi munkavállalás álcája alatt végül prostitúcióra kényszerítenek. Ennek fő oka az emberek elképesztő naivitása és a könnyű, gyors meggazdagodás mítoszaiba vetett rendületlen hit. Sőt, még magáról a prostitúcióról is meglepően romantikus, idealizált kép él az érintettekben.

A nyári szünet beköszöntével komoly veszélybe kerülhet a fiatalok táplálkozása. A közétkeztetésben részt vevő gyermekek étkezése ugyanis a szakemberek szerint ma jóval kiegyensúlyozottabb, egészségesebb, mint azoké, akik nem a menzán esznek. 

Mint arról múlt heti számunkban részletesen beszámoltunk, a prostitúció legalizálása, bárminem? szabályozása egyöntet? külföldi tapasztalatok szerint a szervezett bűnözés elburjánzását vonja maga után, nem pedig az iparág visszaszorulását. A prostitúció jellegénél fogva kontrollálhatatlan tevékenység, szorosan összefügg a nő- és gyermekkereskedelemmel, aminek révén biztosított az emberkínálat legfőbb utánpótlása.

Korjelenség a fejlett országokban az egyszülős családok problémája. Ez, ha egzisztenciálisan nem is feltétlenül, de lelkileg elkerülhetetlenül károsodást okoz az érintettekben, hiszen gyermekek tömegei nőnek fel apa nélkül. Hazánkban ma minden hetedik gyerek egyetlen szülővel él, ami nem kis terheket ró magára a társadalomra is.

Viták kereszttüzében áll annak a médiakampány-sorozatnak a hatékonysága, amely a családon belüli erőszakkal kapcsolatos figyelemfelkeltést tűzte ki céljául. A propagandát április eleje óta indította három minisztérium, az ifjúsági, az igazságügyi és a belügyi tárca az Esélyegyenlőségi Kormányhivatallal (EKH) karöltve, összesen mintegy százmillió forintos ráfordítással. Valóban közpénzkidobásról, politikai kampányfogásról van szó, vagy pedig arról, hogy egy igen megosztott szakmai közegben nem lehet minden elvárásnak megfelelni? 

Él ma Magyarországon közel kétmillió ember, aki a kilencvenes évek viharaiban kiszorult a munkaerőpiacról, felélte tartalékait, s akinek nemhogy felemelkedési, de egyáltalán megkapaszkodási esélye sincs. Aki csak egyre csúszik lefelé, egyszer? létfenntartása sem biztosított. Aki tetszik, nem tetszik, önerőből képtelen talpra állni, s ha a tavalyi biztató kezdetet nem követik további határozott kormányzati intézkedések, leszármazottaival együtt végleg munkanélküli marad, kirekesztettsége visszafordíthatatlanná válik. Egyebek között ez derül ki a Szociális Szakmai Szövetség (3Sz) nemrégiben közzétett jelentéséből. 

A társadalmi elvárások évszázadokon keresztül fizikai béklyókba – fűzőkbe, csípőszorítókba, szűk cipellőcskékbe – kényszerítették a nőket. A külső, mechanikus korlátok eltűnésével korunk szépségideáljai egy belső kényszert alakítanak ki a gyengébbik nemben, egyfajta mániás kényszerképzetet, mely elkerülni igyekszik mindennem? elhízást és súlyfelesleget. Az egészség- és szépségipar által gerjesztett öngyötrésről nemrégiben tudományos konferenciát is rendeztek a divat fővárosában. 

Világtendencia, hogy egyre több fiatal dohányzik, és egyre korábban gyújt rá az első cigarettára. Mindez abból a nemrégiben közzétett kutatásból derül ki, amelyet a WHO nemzetközi ifjúsági dohányzásfelmérése keretében végzett el az Országos Egészségfejlesztési Központ.

Jogszabályban rögzített feltételeken múlik ezentúl, hogy egy adott kórház szülészetén elvégezhető-e a köldökzsinórvér-levétel. A tudomány mai állása szerint elképzelhető, hogy a – köldökzsinórvérből is kinyerhető – őssejtekkel egyes súlyos betegségek idővel teljesen gyógyíthatókká válnak.

Az elmúlt két évtizedben a magyar népesség erőteljes fogyásnak és öregedésnek indult. Megnőtt a várható élettartam, miközben egyre csökkent a születések száma. A mind több idős embert eltartani kényszerülő társadalom problémájáról a héten a fővárosban folyt nagyszabású nemzetközi konferencia.