Ez a kérdés újra felmerült a hétvégén, miután XVI. Benedek pápa jelentősen kibővítette a bíborosi testületet, amely az ő utódját is megválasztja majd. A találgatásoknak egyfajta misztikus hátteret ad az, hogy egy 12. századi katolikus dokumentum szerint a soron következő konklávé egyben az utolsó is lesz. Az új pápa idején a katolikus egyházat történetének legnagyobb kihívása érheti majd, és a feltételezések szerint az utóbbi hetek hatalmi harcai és megdöbbentő kiszivárogtatásai már ennek az előszelét jelzik.

Ön Izraelt képviselte a Wallenberg­évfordulóval kapcsolatos budapesti ünnepségeken. Vannak azonban, akik nem örülnek ennek az eseménynek. A második legnagyobb magyar ellenzéki párt a parlamentben tiltakozott az általuk holokausztbiznisznek nevezett jelenség és a zsidó szenvedéstörténet állítólagos túlzott hangsúlyozása ellen. Szerintük Magyarországon ideje inkább a saját áldozatainkra emlékezni. Ön szerint miért fontos az emlékezés?

1945 - Mussolini és Hitler halála - óta nem bukott meg egyetlen év alatt annyi diktátor, mint idén. A sort Ben Ali tunéziai elnök kezdte, aki az év elején kitört tömegtüntetések elől január 14-én elmenekült az országból. Bár távollétében egy tunéziai bíróság feleségével együtt utólag 35 év szabadságvesztésre és 13 milliárd forintnak megfelelő pénzbírságra ítélte, szerencsésnek mondhatják magukat, miután Szaúd-Arábia menedéket adott a számukra.

Két szomszédunknál is országgyűlési választásokat tartottak a hétvégén. Horvátországban nem okozott meglepetést a jobbközép kormány bukása, ám Szlovéniában egy új párt jó hajrával lekörözte mind a jobb-, mind a baloldali politikai elitet. A Pozitív Szlovénia vezetője a ljubljanai polgármester, aki egyben sikeres üzletember is. A két országban viszont közös, hogy a szélsőséges erőknek esélyük sincs a hatalom közelébe kerülni. Interjú Szűcs R. Gábor docenssel, volt ljubljanai külügyi tanácsossal.

Változnak az idők: régebben a nagy hatalmú háttérszervezetek a konspirációs elméletek híveinek nagy örömére tényleg a háttérben, többé-kevésbé titokban működtek. A gazdasági válság ezt a régi tradíciót is elsöpörte. Az új, egyesek szerint teljhatalmú európai hatalmi központ a nyilvánosság előtt jött létre október 19-én, a Frankfurti Operaház konferenciatermében. Az Európai Unió nyolc kulcsszereplője egy héttel később már be is mutatkozott a cannes-i csúcstalálkozón. ők a Frankfurti Csoport, akik alig két hónap alatt bebizonyították, hogy Európában az eddigi gyakorlattól eltérően mégis lehet villámgyors döntéseket hozni. Papandreu és Berlusconi már tudja ezt, most David Cameron iratkozott fel a „brüsszeli kommandócsoport” célszemélyei közé.

Miért döntött úgy a világ legkonzervatívabbnak tartott óriásbefektetője, Warren Buffett, hogy megszegi több évtizedes alapelvét, miszerint nem vásárol külföldi céget? A 4,5 milliárd dolláros befektetést Buffett 2006-ban Haifában akkor írta alá, amikor a városba becsapódtak a Hezbollah első rakétái. Daniel Hershkowitz rabbi, izraeli fejlesztési és technológiai miniszter szerint országa sikerének a kulcsa a szükség: a létezésükért folytatott küzdelemben mindig egy - de inkább több - lépéssel az ellenség előtt kell járni. A civilben matematikus professzor miniszter a Heteknek elmondta, hogy számára soha nem jelentett konfliktust a hit és a tudomány összeegyeztetése.

A Dél-Afrikai Keresztény Demokrata Párt elnöke nem politikusnak készült. Az egyik legismertebb evangéliumi keresztény prédikátor, Reinhard Bonnke munkatársa volt az afrikai missziói során. Kenneth Meshoe lapunknak adott interjújában elmondta, hogy parlamenti munkája mellett feleségével együtt ma is vezet lelkészként szolgál abban a gyülekezetben, amelyet nyolc emberrel alapítottak 1988-ban.

„Mi vagyunk a 99 százalék" - ezzel a jelszóval hirdetett szeptember 17-ére tiltakozó demonstrációt „a Wall Street elfoglalására" egy kanadai reklám- és fogyasztóellenes csoport. Az akció kezdeményezője, Kalle Lasn (képünkön jobbra) az „arab tavasz" mintájára azt üzente: eljött az „amerikai ősz" ideje a nagyvállalatok és bankok uralma alóli felszabadulásra. A New York-i akcióból azóta világméretű tüntetéshullám alakult ki, amelyhez a legkülönbözőbb csoportok csatlakoztak, de a szervezők azt állítják, hogy a mozgalomnak nincs vezetője, és nem áll mögöttük semmilyen politikai vagy gazdasági erő.

„Bárcsak minden egyes viszonyrendszerben ilyen nagy lépésekkel és gyorsan haladnánk előre, mint ahogy itt tesszük ezt, az arab világban" - nyilatkozta Orbán Viktor Szaúd-Arábiában, háromnapos látogatásának a végén. Az optimista miniszterelnöki értékelést egyelőre kevés látható tény támasztja alá, de az első lépés megtörtént: sikerült „lelket lehelni" a szaúdi-magyar kapcsolatokba, amit a tervek szerint kölcsönös delegációk intenzív munkája fog megtölteni élettel. Orbán Viktor utalt arra, hogy tíz évvel ezelőtt már tett kezdeményezést az arab országokkal való együttműködésre, de az akkor félbemaradt. Még nem tudni, hogy a rijádi tárgyalások milyen eredménnyel járnak, és feledtetik-e a tényt, hogy az új kormánynak az arab nyitás irányába tett eddigi lépései - Schmitt Pál Kadhafi meghívására tett líbiai látogatása és Orbán Viktor kairói útja Mubarak elnöknél - ismert okok miatt nem hozták meg a várt áttörést.

Néhány napja érkezett Magyarországra az új izraeli nagykövet, aki éppen a közel-keleti diplomácia idei legmozgalmasabb hetében foglalta el új állomáshelyét. Ilan Mor a Heteknek adta első magyarországi interjúját, még az ENSZ-közgyűlés megkezdése előtt. A közép-európai gyökerekkel rendelkező diplomata korábban Pekingben, Bonnban és Los Angelesben is szolgált, legutóbb az izraeli hadsereg stratégiai tanácsadói posztját cserélte fel a budapesti nagykövetségre.

Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt - így értékelte több kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány „diplomáciai cunamiként" csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe akkreditált európai diplomata. A szeptember 21-én esedékes New York-i szavazás után a helyzet tovább romolhat, ha erőszakos tömegtüntetések kezdődnek a palesztin területeken és az arab világban, miközben Amerika a távolból próbál minden félnek kedvezőt ígérni, Európa pedig hallgat.

„Egy háborúban az első áldozat az igazság” – ezzel az ókori görög mondással kezdi az amerikai terrortámadások tizedik évfordulójára kiadott dokumentumkötetét Anthony Summers és Robbyn Swan. Az amerikai–ír újságíró házaspár könyvében számos, szeptember 11-ével kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők azt állítják, hogy a támadások hátterében nem Szaddám Huszein, és nem a CIA állt, hanem a szaúdi kormány és Irán által támogatott terrorcsoport, akik meg akarták büntetni az Egyesült Államokat a palesztinok elnyomása és Izrael támogatása miatt. A szerzőpáros tagjai közül Robbyn Swan válaszolt a Hetek kérdéseire.

Líbiából nem lesz Dánia – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem politológia professzora. James Fearon (képünkön) a polgárháborús konfliktusok egyik legismertebb nemzetközi szakértőjeként úgy látja, hogy a Kadhafi-rezsim bukása után veszélyes hatalmi vákuum jön létre az országban, és ezért az átmenet a szomszédos Tunéziánál és Egyiptomnál is zavarosabb lehet, amit a kisebbségben lévő, de szervezett iszlamista erők kihasználhatnak.

Sokkhatásként érte a brit társadalmat az elmúlt hét zavargássorozata, de nincs válsághangulat – állította a Hetek kérdésére az egyik legnagyobb angol kommunikációs cég, a Greyling vezetje. Ravi Sunnak azt állítja, hogy London továbbra is sikeres város, de a kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogyan térítheti vissza a társadalomba a rossz önértékeléssel és példaképekkel rendelkez fiatalokat.

Budapesten tárgyalt az izraeli külügyminiszter-helyettes. Danny Ajalon tárgyalásainak a középpontjában azonban az ENSZ szeptemberben esedékes döntései állnak a palesztin államalapítással kapcsolatban. A jeruzsálemi kormány arra számít, hogy Magyarország is a felelsen gondolkodó államok sorába tartozik majd, akik a béketárgyalások folytatását támogatják az ultimátumokkal szemben. Danny Ajalon a lapunknak adott interjúban azt is elmondta, hogy Izrael nem aggódik a magyarországi demokrácia állapota miatt, demokratikus országként tiszteletben tartja a választók döntését.

Az adósságvitában a washingtoni kormány jelzést kapott arról, hogy nem tehet azt, amit akar – mondta a Heteknek a korábban Budapesten is szolgált és magyarul kiválóan beszél amerikai diplomata. Kurt Volker szerint Obama esélyeit még korai temetni, de a republikánusok meg elállhatnak egy új jelölttel. A volt NATO-nagykövet „nagy szégyennek” nevezte azt, hogy a Nyugat magára hagyta a szíriai ellenzéket, nem osztja viszont a magyar kormánnyal kapcsolatos kritikákat.

„Se Hillary Clinton, se Condoleezza Rice nem szeretne beleszólni a magyar belpolitikába” – mondta Kurt Volker amerikai diplomata lapunk kérdésére, hogy várható-e bármiféle konfliktus a magas rangú vendégek budapesti látogatása során.