„Bárcsak minden egyes viszonyrendszerben ilyen nagy lépésekkel és gyorsan haladnánk előre, mint ahogy itt tesszük ezt, az arab világban" - nyilatkozta Orbán Viktor Szaúd-Arábiában, háromnapos látogatásának a végén. Az optimista miniszterelnöki értékelést egyelőre kevés látható tény támasztja alá, de az első lépés megtörtént: sikerült „lelket lehelni" a szaúdi-magyar kapcsolatokba, amit a tervek szerint kölcsönös delegációk intenzív munkája fog megtölteni élettel. Orbán Viktor utalt arra, hogy tíz évvel ezelőtt már tett kezdeményezést az arab országokkal való együttműködésre, de az akkor félbemaradt. Még nem tudni, hogy a rijádi tárgyalások milyen eredménnyel járnak, és feledtetik-e a tényt, hogy az új kormánynak az arab nyitás irányába tett eddigi lépései - Schmitt Pál Kadhafi meghívására tett líbiai látogatása és Orbán Viktor kairói útja Mubarak elnöknél - ismert okok miatt nem hozták meg a várt áttörést.

Ha a Velencei-tó partjára tervezett többmilliárdos kaszinóberuházás miatt elítélik Gyurcsányt, az legalább akkora gondot okoz majd a regnáló kormányfőnek, mint ha felmenti a bíróság. A gyanúsított szempont­jából hasonló a helyzet, csak épp' fordítva: mindkét helyzetből képes politikai tőkét kovácsolni, feltéve, hogy nem játssza túl az ügyesen felépített mártírszerepet.

Új epizóddal folytatódott a Hetek által nyáron kirobbantott Magyar Sziget-botrány. A Jobbikkal szövetséges Betyársereg vezetőjének rasszista és antiszemita kijelentései miatt előbb nyomozni kezdett a Terrorelhárítási Központ, majd néhány nappal ezelőtt a Jobbik elnöke bejelentette: pártja szakít a Betyársereggel. Igaz, a bejelentést megelőzte egy pofon, mely Novák Előd alelnök arcán csattant.

Éppen azon a napon, amikor Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatta a jövő évi költségvetés fő vonalait, jelentette be Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, hogy visszavonul. Az esemény jól szimbolizálja, hogy a várakozásokkal szemben a Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült a közgazdasági szemléletváltás a magyar gazdaságpolitikában.

Nemzeti középosztály megteremtése, központi finanszírozás és tantervi szabályozás, államosított iskolák, egész napos iskola, pedagógus életpályamodell - régóta ismert tervek a nemrég a kormány által elfogadott Nemzeti köznevelésről szóló törvényből, melynek kodifikált változata várhatóan novemberben kerül a parlament elé. A felsőoktatás átalakításáról készült tervezet is elkészült.

Múlt szombaton mintegy 50 ezren demonstráltak a Kossuth téren a D-day névre keresztelt szakszervezeti tüntetéssorozat keretében a kormányzati intézkedések, köztük a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása ellen. Az eseményen bontott zászlót a Magyar Szolidaritás Mozgalom.

„Vizsgálatom során felmerült, hogy felvetdhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetsége is” – többek között ezt a meglep következtetést is tartalmazza az úgynevezett „Balsai-jelentés”. A Balsai István korábbi Fidesz-politikus, jelenlegi alkotmánybíró által összeállított „szakmai értékelés” a 2006-os szi rendri intézkedések felelseit volt hivatott feltárni. A széles körben vitatott 144 oldalas dokumentum egyes állításainál már csak az meglepbb, hogy szerdán az OrszággyŐlés emberi jogi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta azt, és elküldte az ügyészségnek is.

Ha a Velencei-tó partjára tervezett többmilliárdos kaszinóberuházás miatt elítélik Gyurcsányt, az legalább akkora gondot okoz majd a regnáló kormányfőnek, mint ha felmenti a bíróság. A gyanúsított szempont­jából hasonló a helyzet, csak épp' fordítva: mindkét helyzetből képes politikai tőkét kovácsolni, feltéve, hogy nem játssza túl az ügyesen felépített mártírszerepet.

Új epizóddal folytatódott a Hetek által nyáron kirobbantott Magyar Sziget-botrány. A Jobbikkal szövetséges Betyársereg vezetőjének rasszista és antiszemita kijelentései miatt előbb nyomozni kezdett a Terrorelhárítási Központ, majd néhány nappal ezelőtt a Jobbik elnöke bejelentette: pártja szakít a Betyársereggel. Igaz, a bejelentést megelőzte egy pofon, mely Novák Előd alelnök arcán csattant.

Éppen azon a napon, amikor Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatta a jövő évi költségvetés fő vonalait, jelentette be Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója, hogy visszavonul. Az esemény jól szimbolizálja, hogy a várakozásokkal szemben a Fidesz-kormányzás alatt sem sikerült a közgazdasági szemléletváltás a magyar gazdaságpolitikában.

Ivan Gašparovič szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarságnak a két világháború közötti vezetője, aki az 1950-es években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt. Ezért szerinte helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. Az ATV Tabu című műsorában Havas Henrik és vendégei beszélgettek a gróf körüli polémiáról és mai aktualitásairól.

Még csak egy hete, hogy eldördült a rajtpisztoly a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztésével kapcsolatban, máris beindult a „fúrás-faragás" és a „kiskapuzás". Akinek van elegendő és könnyen hozzáférhető megtakarítása, annak nem lehet nagy kérdés, hogy végtörlesszen-e, vagy sem. Viszont minden más esetre igaz, hogy „csak lassan a testtel" - derül ki a szakértői kommentárokból.

Nem tudhatjuk, hallottak-e Szaúd-Arábiában arról, hogy a magyar miniszterelnök szavaira – saját bevallása szerint – nem kell odafigyelni. Ha politikai-gazdasági körökhöz eljutott ez a hír, akkor aligha lepődtek meg azon, hogy Orbán Viktor rijádi tárgyalásai során kijelentette: „Teljes átalakításának eredményeként Magyarország egy-másfél éven belül nagyon versenyképes ország lesz.” Persze, amennyiben a szaúdi vezetés netán értesült is a magyar kormányfő vállalt szavahihetetlenségéről, valószínűleg úgy vélte, hogy amit Orbán hazai használatra sajátos erényeként hirdet, azt külföldön talán mégse gyakorolja. Ezért hát megpróbálták komolyan venni a mondandóját.

A ’89/90-es rendszerváltás gyorsan és váratlanul érkezett. Nem tudatos államformaváltás volt, inkább afféle ajándék. Így az sem biztos, hogy minden demokratikus alapozás a legjobban sikerült. Több mint húsz év után sikeres lehetne tehát az a program, amely a megszokotthoz képest más politikát hirdet, értelmezi az elmúlt évtizedek eredményeit, hibáit.

Bár a válság szele a gyógynövényipart is megcsapta, még mindig sokat hozhat a konyhára a herbáliák szakszerű gyűjtése. Sőt, sokak számára szinte az egyetlen megélhetési forrás maradt az erdők-mezők virágainak, gyümölcseinek hasznosítása.

Testünk lámpása, lelkünk tükre talán a legfontosabb érzékszervünk, felépítését és működését tekintve pedig valóságos mestermunka. Ha valaminek a fontosságát akarjuk hangsúlyozni, azt mondjuk: „úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére”.

Budapest Széchenyi István mellett Clark Ádámnak köszönheti első állandó és máig legszebb hídját, amelynek megépítése hatalmas lépés volt Pest-Buda életében a fővárossá, nagyvárossá, majd világvárossá fejlődés útján. Idén a skót származású mérnök 200. születési évfordulójára emlékezünk.