hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2011. 07. 08. (XV/27) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Fogságban a „Hamasz-flottilla”

Nem tudnak kifutni a görög kikötőkből az izraeli szakértők által csak Hamasz-flottának nevezett „Szabadság-flottilla" hajói. A szervezők, akik több mint egy éve, pénzt és időt nem kímélve készültek az újabb provokációra, váratlanul szembetalálták magukat az athéni flottával. Egyelőre úgy fest, hogy a Muzulmán Testvériség és a Hamasz európai ügynökségei által biztosított támogatásból szervezett offenzíva elmarad.

Hirtelen fordulat a Strauss-Kahn ügyben

Ejthetik a vádat Dominique Strauss-Kahnnal, az IMF volt vezérigazgatójával szemben, mivel kiderült, hogy a vád koronatanújának szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető. A 32 éves guineai származású szobalányról számos olyan adat derült ki a vádhatóság nyomozása során, amely miatt az ügyészség nem tudja őt tanúként felhasználni.

Az elnök új harca

Közel 12 éve Venezuela egyedüli és mindenható ura Hugo Chávez, aki az évek során nemcsak hatalmi pozícióját, de személyi kultuszát is egyre csak ersítette. A jól felépített, szuperhs érzetet árasztó vezeti kép alaposan megrendült azonban, amikor július 1-jén hosszú titkolózódás után Chávez hivatalosan is bejelentette, hogy rákkal küszködik, és életment mŐtéten esett át Kubában. A vezér a hét elején visszatért országába, de betegsége minden tekintetben nagy nyomokat hagyott. A tét nem kicsi: Venezuela ugyanis a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik.

Belföld

Vád alatt a titkosszolgálati vezérek

Jobboldali politikai körökben Szilvásy György már régóta az egyik legtöbbet támadott figura, ami többek között annak is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc régi bizalmasának számít. A legkülönfélébb összeesküvés-elméletek szereplője, kezdve a MTV-székház titokzatos ostromától a Fidesz-megemlékezésre rátolt szélsőségesekig, az orosz vonalon keresztül pénzelt Jobbik felfuttatásától Budaházy György „mozgatásáig". De hogy miért vették őrizetbe, arról még csak találgatások vannak.

Szövetség a halálra

Megdöbbent mértékben, több mint kétszáz százalékkal emelkedett a tinédzser-öngyilkosságok száma Magyarországon az utóbbi években. A gyászos statisztikára a budaörsi ketts öngyilkosság irányította a figyelmet: két fiatal lány egymást segítette a halálba, miután összeismerkedtek az interneten.

Zárószavazás előtt az új egyházügyi törvény

Célegyenesbe fordult a héten az új egyházügyi törvény. A jogszabálynak az előterjesztők által megfogalmazott szövegéhez csaknem kilencven módosító indítványt nyújtottak be a pártok képviselői, melyek a bizottsági szűrők után jutottak az Országgyűlés elé. A Jobbik és az LMP néhány javaslata átment a kormánytöbbségen, és a végleges szöveg részévé vált, nem így a szocialisták indítványai, melyeket egytől egyig elutasítottak.

Utcaseprő pedagógusok?

A Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban szerepl vállalások egyik legmarkánsabb eleme volt, hogy szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai változtatásokkal kívánja a kormány növelni a foglalkoztatottak számát, és ösztönözni a munkaviszony létesítését. A célokban, azazhogy minél többen dolgozzanak, egyetértés van a politikai pártok és az elemzk között. Ugyanakkor az eszközt már sokan vitatják, és tartanak annak társadalompolitikai következményeitl. A Policy Agenda elemzése.

Éhezés vagy öngondoskodás

Nem áll meg a kormány a magánnyugdíjpénztárak államosításánál és a korhatár eltti nyugdíjak törlésénél, hanem az öregségi nyugdíjrendszer teljes átalakítását is napirendre tŐzi. Ha a NEFMI koncepciója megvalósul, akkor a jelenleg aktív korúak nyugdíjasként vagy munkanélküliként biztos éhezésnek nézhetnek elébe, hacsak nem gondolnak az öngondoskodásra.

Csapatépítő tréningek

Több mint egy év telt el a kormányváltás óta, a szocialista politikusokból lassanként kikopnak a kormánypárti beidegzdések, nem indulnak rá az Audikra a parlamenti parkolóban. A Fidesz is kezd belehiggadni a kormányzati szerepbe, noha a revansvágy nem csitult, és a hátrafelé mutogatás sem ment ki a divatból. Új szerepébe igazán belerázódva most tartott kongresszust a két párt, gyors egymásutánban.

Csapatépítő tréningek

Több mint egy év telt el a kormányváltás óta, a szocialista politikusokból lassanként kikopnak a kormánypárti beidegzdések, nem indulnak rá az Audikra a parlamenti parkolóban. A Fidesz is kezd belehiggadni a kormányzati szerepbe, noha a revansvágy nem csitult, és a hátrafelé mutogatás sem ment ki a divatból. Új szerepébe igazán belerázódva most tartott kongresszust a két párt, gyors egymásutánban.

Hit és értékek

Az Ész terrorja

A forradalom az igazi megváltás – hirdették meg a 18. század véleményformáló gondolkodói. A kor egyik meghatározó filozófusa, Voltaire az egyházat – és általában a vallást – a haladás ellenségének nevezte. Az új irányzat, az antiklerikalizmus képviselői között voltak, akik mindenestül „megszabadították” volna az emberiséget a kereszténységtől, míg mások nagylelkűen hajlandók voltak megtűrni a társadalmi hasznosságuk alapján az egyházakat, feltéve, hogy nem akarják Istent a társadalom és az állam elé helyezni. A „felvilágosodás főpapjai” – ahogy egy amerikai katolikus történész, Nigel Aston nevezi a 18. század meghatározó deista és ateista gondolkodóit – tollal harcoltak a kereszténység ellen, buzgó követőik azonban a francia forradalom éveiben már tömegesen gyilkolták válogatott kegyetlenséggel a papokat, lelkészeket, apácákat, szerzeteseket, majd pedig minden hívőt, aki nem volt hajlandó behódolni a szó szerint oltárra emelt Ész kultuszának.

HÁTTÉR

A transzatlanti hét hozadéka és hordaléka

Érdemes-e messzemenő következtetéseket levonni a „transzatlanti hét" eseményeiből? „Beszólt-e" nekünk Amerika, vagy csak hozták a kötelező protokollt? Mit üzen az ellenzék partnerként kezelése és a civil szféra megszólítása a tengeren túlról érkező küldöttség részéről? Kiemelkedő vagy jelentéktelen a szerepünk a kelet-közép-európai régióban? Összeállításunkban külpolitikai szakértők segítségével kerestük a választ a fenti kérdésekre.

Bundabotrány: folytatása következik

Könnyen lehet, hogy csak a jéghegy csúcsát jelenti az a hazai vonatkozású bundaügy, amelyben hét jelenlegi és volt labdarúgót, illetve játékvezetőt tartóztattak le a múlt héten. Az érintettek vélhetően saját mohóságuk miatt buktak le.

A strasbourgi vereség

Alig néhány nappal azután, hogy a miniszterelnök azzal kérkedett pártja kongresszusán, miszerint kokikat, sallereket és baráti tarkón legyintéseket osztott ki az Európai Parlament „izgága” – értsd: a kormányt bíráló – képviselőinek, ezek az egyszer állítólag már lepofozott strasbourgiak ismét vették a bátorságot, és kedd délelőtt újra elsorolták Orbán Viktornak, mi nem tetszik nekik a Fidesz-kétharmad által elfogadott magyar alkotmányban.

Messze még a költségvetési cél

Ami sokat hozna a konyhára, azt szinte lehetetlen megvalósítani, a többi intézkedés hatása viszont hosszabb távon elhanyagolható – derül ki a sorok között olvasva a Költségvetési Felelsségi Intézet Budapest (KFIB) legújabb tanulmányából, amely a munkaerpiacot, a szociális juttatásokat, illetve a nyugdíjrendszert érint kormányzati javaslatokat veszi górcs alá.

Vagy kém, vagy nem kém

Kémkedés, bűnpártolás, államellenes cselekmény: beszélgetésünk idején ennyit lehet tudni a Szilvásy Györggyel, Laborc Sándorral és Galambos Lajossal kapcsolatos eljárásról, mivel a hatóságok államtitokra hivatkozva konkrétumokat nem közöltek. Ön mit tud a konkrét ügyről?–ŰNem sokat, és ez zavar is. Egy ilyen eljárás természetesen nem lehet nyílt, de a vádat ismertetni kellene. Az pedig tarthatatlan, hogy valakit őrizetbe vesznek kémkedés gyanújával, majd néhány napon belül szabadlábon távozhat: vagy kém, vagy nem kém. Ezek szerint az Ön szemében már meg is dőlt a vád?–ŰNem tudom, hogy megdőlt-e, mert nem tudom, hogy mi a vád. Kémkedést egyébként két módon lehet bizonyítani: ha az illető bevallja, vagy ha tetten érik. Amikor például egy új diplomata érkezik egy országba, arról az adott ország szolgálatai joggal feltételezhetik, hogy a diplomáciai tevékenységen túl esetleg más megbízatást is teljesít, de mindaddig mégsem bökhetnek rá, hogy ez egy kém, amíg nem sikerül bizonyítani. Azt szoktuk mondani a szakmánkban, hogy az összeköttetési rendszer a leggyengébb láncszem: egy kémet például úgy lehet lebuktatni, ha tetten érik egy anyag átadásakor, vagy amikor találkozik a megbízójával. Ezt nevezzük az összeköttetési rendszeren keresztüli elhárítási lépésnek. Ez bizonyító erejű, most viszont nem látjuk sem a tény­állást, sem a bizonyítékokat. Kémkedés ürügyén spekulálni nem lehet. Miért a nyilvánosság előtt zajlik ez a történet? –ŰAzért, mert ez egy tragikus ország. Ez az egész ügy rettenetesen negatív politikai szempontból, negatív a meggyanúsított politikus és a mögötte álló párt számára, de negatív a mai kormányzati politika szempontjából is, hiszen az egész ügykezelés a kiszivárogtatástól a pontatlan, sablonos fogalmazásig mind dilettantizmusra utal – legalábbis az én olvasatomban. Egy ilyen ügyben – két volt titkosszolgálati vezetőről és egy korábbi titkosszolgálati miniszterről beszélünk – nem volna megengedhető, hogy a vádhatóság és az őrizetbe vett személyek bíró előtt próbálják bizonyítani az igazukat. Vagy egy normálisan előkészített operatív nyomozás és azt legalizáló, már nem fedett nyomozás folyik, amely során szinte biztosan megdönthetetlen tények vannak, vagy – ez az én álláspontom – ilyen ügyekben semmi nem szivároghat ki, amíg a bírói szakaszba nem jut a történet. Lefolytathatták volna így is az eljárást?–ŰHogyne. Ha abból indulunk ki, hogy valóban kémkedésről van szó, akkor az érintetteket le kell tartóztatni, fogdában kell tartani. Magyarországon azonban ezt nem lehet megoldani, mert az itthoni politikai hozzáállás ehhez a szakterülethez nem felel meg az elfogadott nemzetközi normáknak. Ennek az ügynek ilyetén történő kezelésével me­gint lejáratják a magyar titkosszolgálatokat: mert ha tényleg ilyen bűncselekmény történt, az nem a szolgálatok problémája, legfeljebb néhány ott dolgozó emberé, de azzal, hogy mindezt felemás módon nyilvánosságra hozták, úgy tűnhet, hogy a szolgálatok nemhogy az országot, de önmagukat sem voltak képesek megvédeni. És ha ez az utóbbi helyzet a valóság, az borzasztó negatív módon fogja befolyásolni a magyar szolgálatok külföldi megítélését. És ha az egész nem igaz?–ŰAkkor is a szervezetet járattuk le. Ön szerint van a történetben politikai szál?–ŰBotorság lenne azt mondani, hogy nincs. Az elmúlt évek mindkét fél irányából láthatóvá tették azt, hogy a politika megpróbálja a szolgálatok eszközrendszerét napi szinten használni a maga érdekében. Súlyos hiba, amikor titkosszolgálati vezetők olyan információkat adnak a politikai vezetőnek, amilyet az hallani akar. Amikor napi politikai elvárásnak megfelelően dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy a stratégiai irányokat a politika határozza meg a titkosszolgálatok számára – tehát, hogy kik az ellenségek, milyen irányban haladjanak a felderítések –, de azt nem határozhatja meg, hogy mondjuk a parlamenti ellenzéki pártokra milyen ügyrend szerint dolgozzanak. Magyarul: elfogadhatatlan, hogy előbb megvan a bűnös, aztán majd keresünk hozzá bűnt. Aki felcseréli a sorrendet, az koncepciós pereket gyárt.Az lenne a normális, hogy amennyiben a szakma bejelenti, hogy kémet talált, azzal a politika nem foglalkozik, mert nem az ő ügye. Megvárja a bíróság döntését, majd azt követően levonja a politikai döntést. Ma nem ez történik. Egy nyíltan még majdhogynem el sem kezdett eljárás elején parlamenti vizsgálóbizottságot hívtak össze, és mindkét oldal elkezd magyarázkodni. Ez azt jelenti, hogy az ügy mögött mindenki politikát érez. Ha jól értem, Ön kicsit leegyszerűsítve azt mondja, hogy a most előállított titkosszolgálati vezetők az akkori ellenzékre dolgoztak, amiért az immár kormányzati pozícióba került párt most elégtételt vesz?–ŰNézze, ha nagyon spekulálni akarunk, ez nincs kizárva, hiszen ma többen is magas pozícióban vannak azok közül, akiket az előző időszak keményen érintett például az UD Zrt. és egyéb ügyekben. Nyilvánvalóan kötelező lenne, hogy a felelős pozícióba került emberek függetlenítsék magukat a korábban elszenvedett sérelmeiktől, objektíven vizsgálják az eseményeket, és csak szakmai alapon döntsenek. Mivel a hatóságok konkrétumokat nem osztottak meg, az újságírók is kénytelenek folyosói pletykákra támaszkodni. Hallani arról, hogy a most hatalmon lévők úgy tudják, hogy ellenzéki korukban lehallgatták őket. Egy másik elmélet szerint Szilvásyék letartóztatása mögött az igencsak megosztott legnagyobb ellenzéki párt bizonyos tagjai is felsejlenek valamiképpen. Az mindenesetre tény, hogy Gyurcsány Ferenc, aki sok szálon kapcsolódik Szilvásy Györgyhöz, hónapok óta arról blogol, hogy a szocialisták pénztárnoka bizonyos gazdasági ügyekben együttműködik a Fidesz pénzemberével. Mindez pedig úgy válhat kerekké, ha komolyan vesszük a Demokratikus Charta nyílt levelét, miszerint a letartóztatások valódi célpontja Gyurcsány Ferenc. Ami pedig az elmúlt hat napot illeti: állítólag az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetője olyan vallomást tett, ami miatt őrizetbe lehetett venni Galambos Lajost, aki viszont kihallgatásán egy másik ügyben terhelő vallomást tett Szilvásyra és Laborc Sándorra.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  –ŰEzeket a híreket én is hallottam, és ha reálisan nézzük a világot, akkor joggal feltételezhetjük, hogy sok igazságot tartalmaznak. Nem az összeesküvés-elmélet igazsága van ebben. Én abban hiszek, hogyha adódik egy szituáció, amire a szervezet jól reagál, akkor rá tud épülni. Itt van például a Strauss-Kahn-ügy. Szakmai meggyőződésből mondom, hogy ez nem egy előkészített provokáció volt, de mivel már régóta figyelték Strauss-Kahnt a ma kormányzó francia erők, ismerték a gyenge pontjait, és amint adódott egy szituáció, abban a pillanatban lecsaptak. Vagyis az állítólagos nemi erőszak a szobalány önálló akciója lehetett, de kapóra jött Strauss-Kahn politikai ellenfeleinek. Ez a szakma általában így működik. Nyolcvan százalékban az élet produkál helyzeteket, amire ráépülünk. Visszatérve az Ön által említett politikai spekulációra, vannak olyan elemei, amelyek tényleg nem pletyka szintűek. Nekem nem is azzal van a problémám, hogy a fenti összefüggések elvezetnek egy ilyen ügyhöz, hanem azzal, hogy mindez a titkos­szolgálatok rovására megy. A titkosszolgálati múltamból fakadóan pontosan tudom, hogy egy ilyen botrány esetén a szolgálat nem az alapfeladatait folytatja, hanem megpróbálja menteni a károkat. Higgye el, vannak olyan ellenérdekű titkosszolgálati rendszerek a világon, akik azt figyelik, miként tudják kihasználni az ilyen szituációkat, hogyan tudnak behatolni a természetes védelmi vonalak mögé. A játszmák nem napi szinten zajlanak, hanem sokkal hosszabb távon kell gondolkodni. A jövőt féltem: elképzelhető, hogy néhány év múlva, amikorra konszolidálódik a politikai helyzet, az ellenérdekű szolgálatok a mostani zűrzavarban beépült ügynökei által robbantanak ki valamilyen újabb botrányt, mert nem áll érdekükben, hogy Magyarországon végre nyugalom van.A kormányközeli sajtó azt sugallja, hogy Laborc Sándoron keresztül orosz érdekek érvényesülhettek. Tény, hogy Laborc NBH-főigazgatóvá történt kinevezését a szocialistákon kívül senki nem támogatta, és tény, hogy Laborc a nyolcvanas években a KGB-nél tanulta a titkosszolgálati szakmát. Egyébként a Regnum nevű orosz portál is arról ír, hogy ez az ügy valójában az orosz befolyás gyengítéséről is szólhat. –ŰOroszországgal a magyar szolgálatok munkakapcsolatban állnak, mégpedig azért, mert nem vagyunk ellenséges viszonyban. Vannak közös érdekeink, például a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben és bizonyos gazdasági kérdésekben is. Nem értem az orosz fóbiát, már ha tényleg erről van szó. Egyrészt az, hogy információs érdeklődés van Magyarország irányában, ez nemcsak Moszkvát jellemzi, hanem például Washingtont is. A világ minden pontjáról figyelik a világ minden pontját, aminek az egyik eszköze a hírszerzési információk begyűjtése. Ez természetesen nem ment fel az ügynökség szervezése alól, mert ügynökséget szervezni tilos. Érdeklődni lehet, információt gyűjteni lehet, különben minek lenne a CIA, minek lenne a magyar hírszerzés. Vannak olyan szabályok, amelyekben megállapodtunk a rendszerváltást követően. Ezeket persze senki nem tartja be, de legalább mindenki igyekszik úgy tenni, mintha betartaná. Önmagában az, hogy az oroszok érdeklődnek kelet-európai uniós országok irányában, ez számomra teljesen normális. Ha ebben az ügyben valóban jelen van az orosz szál, akkor figyelembe kell venni, hogy Oroszországhoz még ma is erős köldökzsinórral kötődünk, gondoljunk a kőolajra és a földgázra. Attól, hogy Oroszország számunkra most nem stratégiai szövetséges, még nem kellene ellenséggé tennünk. Ezzel az üggyel most ellenségünkké tesszük Oroszországot?–ŰNézze, ha kiderülne, hogy Oroszország valóban kémeket szervezett be Magyarországon ezen a szinten, az a magyar szolgálatok teljes dilettantizmusáról árulkodna. Az pedig egy másik kérdés, hogy egy adott ország mikor fog kémet. Ezt ugyanis nem a szolgálatok, hanem a politika dönti el. Amikor Angliából kiutasítanak orosz diplomatákat vagy éppen Franciaországból amerikai diplomatákat, annak realizálásáról nem a titkosszolgálatok döntenek, hanem a politikusok. Ha tehát mi most orosz kémet produkálunk, annak meg kell, hogy legyen a megfelelő politikai háttere, alapja és érdeke. A külpolitika ugyanis nem úgy működik, mint a hazai belpolitika, hogy ma mondunk valamit, holnap meg az ellenkezőjét: a világban mindennek megvan a konzekvenciája. Ez persze nem jelenti azt, hogy az oroszok holnap elzárják a gázcsapot, de sok olyan következmény lehet, amit nagyon pontosan végig kell gondolni, mielőtt egy kémügyet kreálunk. Ez politikai kérdés.Márpedig, ha abból indulunk ki, hogy kémkedni csak egy külföldi ország számára lehet, a sajtó egy része pedig az érintettek orosz kötődését taglalja, akkor nehéz másra gondolni, mint amiről az orosz hírportál is írt.–ŰNézze, Laborc Sándor nem KGB-s. A KGB-s kifejezés azt jelenti, hogy az adott személyt beszervezte a KGB. Laborc hivatalosan tanult a Szovjetunióban a Titkosszolgálati Akadémián, mint sokan mások vele együtt. Hogyha orosz titkosszolgálati akcióról lenne is szó, akkor is evidencia, hogy nem a nyilvánvaló titkosszolgálati személyeket szervezik be, hanem azokat, akik egyéb egyetemeken tanultak. Az a hírszerző, akit nyíltan beszerveztek, folyamatosan életveszélyes szituációban van, hiszen ő a célország szemszögéből hazaáruló. Ugyanakkor éppen ezért a szakma csúcsát jelenti beépülni az ellenérdekű titkosszolgálatba.  De egy ilyen feladatra semmiképp nem olyan embert küldenének, akinek papírja van arról, hogy ő hírszerzést tanult a KGB-nél. Az oroszok nem hiszik el, hogy ennyire hülyék lennénk, hogy egy ilyen kérdést ne lokalizálnánk az első pillanattól kezdve. Annak idején, amikor Demeter Ervin az UD Zrt. ügyben azt kérdezte, hogy hányszor járt Moszkvában Laborc, azért volt teljes dilettantizmus, mert ha ő Moszkvában járt, az éppen azt igazolja, hogy nem kém, ugyanis az összeköttetést nem úgy tartják, hogy gyere már ki, és beszélgessünk kicsit. Azt, hogy voltaképpen Gyurcsány Ferenc lehet a célpont, hogy ítéli meg?–ŰBeígérték neki régóta. Mások viszont azt állítják, hogy a Fidesznek minden nap ajándék, amíg Gyurcsány az MSZP-t bomlasztja, márpedig ehhez szabadlábon kell lenni. Ön azt mondja, az oroszokkal nem áll érdekünkben ujjat húzni. Mindezt elfogadva: mi állhat az ügy hátterében? –ŰÉn nem látok a politikusok fejébe, hogy melyik lépést miért lépik meg, de még egyszer mondom, kémkedési ügyben megdönthetetlen bizonyítékokkal kell szolgálni. Vagy bevallotta, vagy tetten érték. Ha egyik sincs, akkor az nem kémkedés. A Mol-részvények átjátszása az oroszoknak, lehet kémkedés?–ŰA Mol nem magyar cég. Nemzetközi befektetési alapok rendelkeznek a részvények többségével. A magyar állam most visszavásárolja az oroszok részesedését, ettől azonban nem válik többségi tulajdonossá. Az oroszok egyébként az OMW-től vették meg azt a részvénycsomagot, amely most a magyar államhoz kerül: ebből tehát az következne, hogy annak idején az OMW is orosz érdekből vásárolta meg a csomagot? Ha ezt állítanánk, akkor nemcsak Moszkvával, de Béccsel is szembe kerülnénk, hiszen így azt feltételeznénk, hogy a többségi osztrák tulajdonú OMW az oroszok ügynöke. Egyébként mi lehet a kémkedés abban, ha részvényeket adunk vagy veszünk?  Úgyhogy ebben az ügybe bebújni a Mol mögé, nagyon veszélyes. Egyébként pedig a Mol részvényesei számára olyan nagy baj az, ha olyanok is részvénytulajdonosok, akik egyébként a Mol legnagyobb beszállítói? Szerintem ez inkább stabilizálná a részvények értékét, hiszen azt garantálná, hogy mindig lesz alapanyag.A beszélgetésünk elején az mondta, aki a bűnöshöz keres bűnt, az koncepciós pereket gyárt. Az MSZP is koncepciós perekről beszél.  –ŰAz ellenzék is megéri a maga pénzét, hiszen a maga idejében ugyanezt csinálta: magam is részese voltam egy ilyen eljárásnak. Persze néhány év után az embert fölmentik, mert kiderül, hogy nem történt bűncselekmény, de amíg odáig eljutunk, azt nem kívánom senkinek.

Egyszemélyes intézmény

Német újságok arról értekeztek Habsburg Ottó halála kapcsán, hogy a sokrétű diplomata elvesztette a monarchiáért vívott harcot. Mennyiben testesítette ő meg a háború után azt a császári trónörököst, aki még joggal aspirálhatott volna egy birodalom vezetői posztjára? –ŰAz Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után történetileg már nem volt újabb lehetőség arra, hogy egy hasonló államalakulat jöjjön létre, különösképpen, hogy az egész térség egy idő után a német, illetve az orosz expanzió területe lett. Ezek a nagyhatalmak hosszabb-rövidebb időre domináns erővé váltak régiónkban. Ennek ellenére Habsburg Ottó a személyében alkalmas lett volna egy dunai monarchia irányítására. Pont ez adta a feszültséget az ő életében, hogy egyfelől volt egy történelmileg nem realizálható feladat, másfelől volt egy személy, aki hosszú éveken át készült erre a feladatra. 1961-ben mondott csak le az osztrák császári jogi igényéről, ami arról is szól, hogy több évtizeden át, felnőtt fejjel is úgy gondolta, hogy ez a misszió – a monarchia bármilyen formában vett helyreállítása – beteljesíthető. Személyes kvalitásai, képességei és készségei alapján képes lett volna ellátni egy ilyen funkciót, amit a történelem aztán nem tette lehetővé számára. A feszültség tehát abból adódik – és talán azért vált szerethető politikussá –, hogy akarta ezt a pozíciót, de sosem érte el. Az a politikus, aki sosem volt hatalmon, általában szerethetővé válik. Ez nem elégséges, de szükséges feltétel a szerethetőséghez.Mennyire elrugaszkodott gondolat azt állítani, hogy amit trón hiányában nem tudott elérni uralkodóként, elérte diplomáciával? Elég, ha csak a Páneurópai Unióra gondolunk.–ŰHabsburg Ottó életének megítéléséhez ez az egyik kulcs. A páneurópai mozgalom egy európai egységben gondolkodó, alapvetően konzervatív indíttatású kezdeményezés volt, amely gyakorlatilag már a két háború között is létezett. Ő ebbe lényegében csak a második világháború után került bele, annak okán, hogy a nácizmus és a bolsevizmus egy megrögzötten európai dimenzióban gondolkodó emberré tette. Zárójelbe tehetjük, hogy a családi tradíciók egyfajta olvasata is predesztinálta erre. Miután szembesült vele, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia – mint történelmi realitás – többé nem állítható helyre, egy európai egységmozgalomban és ezen belül is a Páneurópai Unió hatásában látta a siker útját: rájött, hogy a spirituális hatalom sok esetben több, mint a reális hatalom. Antifasisztaként vagy antikommunistaként volt sikeresebb?–ŰMind a két alapállás jellemezte. A nácizmussal szemben nagyon tevékeny és aktív küzdelmet folytatott, aminek kézzelfogható, empirikus eredményei is voltak. Több ezer, a nácik elől menekülőnek – és itt nem csak zsidókra kell gondolni – szerzett menedéket, vízumot Latin-Amerikába. Az antikommunizmus vonatkozásában ilyen eredményekkel nem büszkélkedhet, de mivel hosszú évtizedeken keresztül életformája volt, hogy szerteszét a világban előadásokat tartott, ezek között kiemelt hely jutott például az ’56-os eseményeknek is. Nem véletlenül mondta – részben a magyarok iránti elkötelezettségéből –, amikor a rendszerváltás bekövetkezett, hogy élete egyik legboldogabb pillanata Magyarország kiszakadása a kommunista tömbből.  Az imént egy szerethető politikusról beszélt, ugyanakkor hazánk történetében a Habsburg időszak hatásai finoman szólva is ellentmondásosak. Ön szerint hogyan tudott a magyar közvéleményben, közgondolkodásban rehabilitálódni a Habsburg-házhoz utolsó trónörököse? –ŰOttó egyszer némi iróniával azt mondta nekem: „András, én több száz évre visszamenőleg mindenért felelős vagyok.” Nem vitás, hogy egy ilyen családnévvel olyan történelmi felelősség is hárul rá, amit ő személy szerint sosem viselt. Ennek ellenére ő is tisztában volt vele, hogy a nemzeti emlékezetben nem túl erős a vonzalom a Habsburgok iránt (Magyarország majd’ négyszáz évig volt tagja a Habsburg Birodalomnak). A magyar históriában ennek ellenére – mióta van modern nemzettudat – voltak olyan Habsburgok, akiket a magyarok szerettek. Két ilyet is tudok mondani, akiket feltétel nélküli tisztelet övezett: József nádor és Erzsébet királyné. Habsburg Ottó 1989-ben jelent meg a magyar politika színpadán, és nem pártpolitikához kötődve azon fáradozott, hogy a magyar történelmi fejlődést beágyazza az „Európa-gondolatba”, valamint intézményesen segítse az ország uniós csatlakozását. Sikerének egyik rejtett eleme, hogy sosem volt hatalma, így senki nem félt tőle, ugyanakkor személyiségét tekintve rendkívül megnyerő ember volt, ezért a társadalom részéről nem nyilvánult meg irányába ellenszenv. Egyszerűen szerették a magyarok.Ezért merülhetett fel, hogy köztársasági elnök legyen?–ŰÍgy van. Ezt még a rendszerváltás környékén vetette fel a Kisgazdapárt, de természetesen Habsburg Ottónak volt elég tartása, esze és méltósága ahhoz, hogy visszautasítsa ezt az ajánlatot, pontosan tudva azt, hogy az ő elfogadottsága az emberek között annak tudható be, hogy neki nincs funkciója. Ő több volt, mint egy funkció: személyében intézményesült.

KÁVÉSZÜNET

Christine Lagarde - Az első nő, aki…

„Csodálattal adózom a személyének – nyilatkozta Timothy Geithner, az amerikai államkincstár vezetője még 2009-ben. Nála a briliáns elme őszinte kedvességgel párosul. ő az a személy, aki képes hatalmas szakadékokat is áthidalni, miközben mégis töretlen lojalitással képviseli országát.”

Fehér sport zöld füvön

Egy Grand Slam-torna első fordulója kicsit olyan, mint a tanévkezdet, mikor az osztálytársak megismerik az újakat, elcsodálkoznak azon, ki mennyit változott a nyáron. A 125. alkalommal megrendezett angol nyílt teniszbajnokság sem indult másképp: külön divatbemutató a női versenyzők részvételével, az új és visszatérő arcok szemrevételezése, aláírás-osztogatás és persze az örökzöld esélylatolgatás.

Próbálj meg lassítani!

Napjaink rohanó világára egyre inkább jellemző a „minél gyorsabb, annál jobb” elve. A tovatűnő évek leginkább gyakori sprintek egymásutánjából és azok közé iktatott rövid pihenőkből kezdenek állni. A hétköznapok zakatolása olyan katonás ritmust üt, ami akaratlanul is azt sulykolja belénk, hogy a nyugalom és a lassúság az eredményesség ellensége. A Slow Movement képviselői azonban jó ideje felfedték már, hogy ennél talán nem is létezik tévesebb megközelítés…

Csalárdmodellek

A kormány átalakítja a család fogalmát! Konzervatív értékrendszere el­len­té­tes a leg­újabb „európai értékekkel” (értsd, nem támogatja a melegházasságot)! Álláspontja nellenes (például hadat üzen az abortusznak)! – olvashatjuk, hallhatjuk vádként manapság rendszeresen az Orbán-kabinet családpolitikájáról. Pedig Magyarországon és Európában is fájdalmasan aktuálissá teszi a családok helyzetével való radikális szembenézést az a tény, hogy a házasulási kedv és a születési szám mindenhol mélyponton van, a válási statisztikák adatai pedig az egekben.

Teljes körű kikapcsolódás Kiskunmajsán

A kiskunmajsai Jonathermál Zrt. által működtetett gyógy- és élményfürdő látogatói az utóbbi időszakban folyamatos fejlődésnek lehettek szemtanúi, amelynek eredményeként mára széles körű igényt kielégítő élmény- és gyógyászati komplexummá nőtte ki magát a létesítmény. A medence­szolgáltatások mellett kiemelkedőek a gyógyvízre alapozott gyógyászati szolgáltatások, valamint a „3 generációs fürdő” szlogennek megfelelő, szórakozást, kikapcsolódást és felüdülést szolgáló lehetőségek színes palettája.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!