„Halálos gáz van a kocsiban! Ne nyisd ki, mert meghalsz!” – ezt a figyelmeztetést írták a lányok az autó ablakaiba kihelyezett cetlikre. A jármű utasterében mérges gázt képező meszet és sósavat kevertek össze, majd várták a halált. Holttestükre vasárnap hajnalban járókelők találtak rá Budaörsön.
A budaörsi R. Katalin 21, a bicskei G. Zsanett 19 éves volt. Az idősebbik lány három évvel ezelőtt már megkísérelte az öngyilkosságot, amiben két fiú is a segítségére volt. A budaörsi Kálvária-dombnál nyugtatókat szedett be, majd alkoholt ivott rá. Elvesztette ugyan az eszméletét, de egy járókelő rátalált. Vélhetően erre az esetre utalt a rendőrség azzal, hogy az egyik lány „öngyilkosságban való közreműködés” ügyében korábban már érintett volt.
Zsanett is próbálkozott már azzal, hogy véget vessen az életének: megmérgezte magát, amiben egy interneten megismert fiú támogatta. A támogatás kérdése azért is érdekes, mert a rendőrség a mostani esetben is vizsgálja, hogy voltak-e segítőik a szerencsétlen fiataloknak szörnyű tettük elkövetésében. Annyi bizonyos, hogy az interneten számos, öngyilkossággal kapcsolatos oldal működik, ahol a fórumozók ötleteket is tudnak adni egymásnak az önpusztításra. Angliában néhány hónapja egy férfi és egy nő vetett véget az éle-tének szinte ugyanezzel a módszerrel. Ők is az interneten találtak egymásra.
Anyukája szerint Zsanettet depresszióval kezelték, és az utóbbi időben egyre csak azt hajtogatta, hogy senki nem képes felfogni azt, amit ő érez. „Mindenkinek van egy saját börtöne, és az enyémből nincs szabadulás” – ezt írta öngyilkossága előtt az egyik közösségi oldalon.
Az utóbbi évek enyhe emelkedésétől eltekintve Magyarországon 1986 óta folyamatosan csökken az öngyilkosságok száma. Amíg 30 évvel ezelőtt még 4800-an vetettek véget önkezükkel éle-tüknek, addig 2009-ben ez a szám 2400 volt. Rihmer Zoltán, a Semmelweis Egyetem pszichiátriaprofesszora szerint ez a javulás egyértelműen a pszichiátriai ellátás javulásának tudható be. Az öngyilkosságok hátterében ugyanis szinte minden esetben pszichiátriai betegségek állnak, leggyakrabban a depresszió. Ha ezt kezelik, akkor megelőzhető a baj. Jellemző adat, hogy 1986-hoz képest ma huszonháromszor több antidepresszáns tabletta fogy – és még így is a rászorulók csaknem fele nem kapja meg a szükséges kezelést.
Az öngyilkosságok számának az utóbbi három évben tapasztalt kismértékű emelkedése a professzor szerint a 2007-es „egészségügyi deformnak” köszönhető, amikor nemcsak az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet szűnt meg, hanem az aktív pszichiátriai ágyak 26 százaléka is. Mindez gyorsította a szakemberek elvándorlását is, így ma alig 500 pszichiáter van Magyarországon (a maximum 800 volt, miközben az európai átlag arányosan ennek duplája).
Még rosszabb hír, hogy 2008 és 2009 között a fiatalkori öngyilkosságok száma drámaian emelkedett. A 25 évesnél fiatalabbak közül 2008-ról 2009-re 67 százalékkal többen követtek el öngyilkosságot, a 15 és 19 évesek között pedig ez a változás már 217 százalék volt. (Számszerűleg az előbbi korosztálynál 224 eset volt 2009-ben, az utóbbinál pedig 130.) Rihmer Zoltán szerint a tinédzser-öngyilkosságok számának emelkedése világjelenség – Magyarország például ebben az összevetésben az első tízben sem szerepel, miközben az összes öngyilkosságokat tekintve az Európai Unióban a második, a világon pedig az ötödik.
A fiatalok öngyilkosságának hátterében a szakember szerint az új generációnak az önpusztításra való nagyobb hajlama (lásd például a drogfogyasztást), valamint a média negatív hatása áll, pontosabban az, hogy az internet segítségével rövid időn belül elterjedhetnek olyan módszerek, esetek, amelyek a mintakövető fiatalok előtt példaként jelenhetnek meg.
2011. 07. 08. (XV/27)
