1999. 12. 04. (III/48)
Antall utca tervei

Antall utca tervei

1999. 12. 04.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere mellett szocialista politikusok is támogatják, hogy Antall József néhai miniszterelnökről utcát vagy teret nevezzenek el. A XV. kerületi önkormányzat MSZP-frakciója szerint erre alkalmas lenne a kerületi Pestújhelyi tér, ugyanis a néhai miniszterelnök családja mintegy 90 évvel ezelőtt költözött az akkor Széchenyi-telepnek nevezett környékre. Itt élt idősebb Antall József, aki 1939-ben belügyminisztériumi tisztviselőként a menekültügyeket intézve segítette sok magyar zsidó elmenekülését a holocaust pusztítása elől. Herényi Károly, az MDF országgyűlési képviselője, a kezdeményezés egyik szorgalmazója a Heteknek elmondta: konkrét előterjesztés még nem történt, hanem keresik a konkrét megoldás módját és lehetőségét. Herényi szerint nem kétséges senki előtt, hogy a néhai miniszterelnök úrról el lehet és el is kell nevezni utcát. A névadás kapcsán feltett kérdésünkre, hogy tudniillik a mai kormányzati stílus mennyiben hasonlít az Antall József nevével fémjelzettre, Herényi kifejtette: nem lehet összehasonlítani a két kormány stílusát, mivel egészen más történelmi helyzet volt akkor, mint most. Ráadásul a stílus a vezető személyiségének a kérdése is, ezért ezt nem célszer? összevetni.
1998. 10. 10. (II/41)
Az MSZOSZ harcrakész

Az MSZOSZ harcrakész

1998. 10. 10.
"A szakszervezetek mind a munkavállalókat, mind pedig a nyugdíjasokat érintő kérdésekről eredménytelenül próbáltak tárgyalni az új kormánnyal, s ezért már nincs más lehetőségük, mint a nyomásgyakorlás" – jelentette ki Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke Kaposváron. Az érdekképviseleti szervek előbb – s ez már folyamatban is van – felmérik az erejüket, és élnek is vele – szögezte le Sándor László. Az erőteljesebb fellépésre, mint az elnök állította, az elmúlt hónapok tapasztalatai kényszerítik a szakszervezeteket. Szerinte bebizonyosodott ugyanis, hogy az Orbán-kormány abban a hitben, hogy a választóktól kapott bizalom erre is felhatalmazza, meg akarja kerülni a szakszervezeteket. A kormánnyal – mondta el a továbbiakban Sándor László – három jól körülhatárolható "feszültséggócról" szerettek volna egyeztetni. Az első a nyugdíjemelés, mivel a kormány – a szakszervezetek megítélése szerint – felrúgta a már elfogadott és kiszámítható rendszert. A második kérdéskör a bérek reálértékének 2–3 százalékosra tervezett növelése. Ilyen alacsony arányú emelés azonban, Sándor László szerint, érthetetlen akkor, amikor 5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány. A harmadik, általuk sérelmesnek tartott terület az, hogy a kormány "oldani akarja" a kollektív szerződések kötésének eddig kizárólagosan a szakszervezeteket megillető jogát. A szakszervezetek erejére vonatkozó kérdésre válaszolva az MSZOSZ elnöke úgy nyilatkozott: a taglétszámuk körülbelül egymillióra tehető.
Egyházak ügyei

Egyházak ügyei

1998. 07. 04.
Lukács László, a Magyarországi Katolikus Egyház kommunikációs irodájának igazgatója elmondta, hogy amikor az országgyűlési választások után a leendő kormány képviselői megkeresték egyházukat e témában, a püspöki kar kinyilvánította, hogy szeretné, ha az egyházi ügyek továbbra is a Miniszterelnöki Hivatalnál maradnának. Így az egyházak ezentúl is társadalmi súlyuknak megfelelő rangú partnerrel tárgyalhatnának – tette hozzá. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy nem kívánnak beleszólni a kormányzati struktúra kialakításába. Megemlítette azonban, hogy miután 1994-ben az egyházi ügyeket áthelyezték a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba, a négy történelmi egyház – a tapasztalatok alapján – közösen kérte, hogy kerüljön vissza a Miniszterelnöki Hivatalba. Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy az egyházi ügyeket melyik hivatal intézi, hanem az, hogy mindkét fél – a kormányzat és a négy történelmi egyház – "abszolút" bizalommal viseltessen a kiválasztott, az egyházakkal kapcsolatot tartó személy iránt. Hasonlóan vélekedett Harmati Béla evangélikus püspök is. Hámori József, a Nemzeti Örökség Minisztériuma kijelölt vezetője meghallgatásán úgy beszélt erről a kérdésről, hogy 95 százalék, hogy e tárcához kerül az egyházügyek intézése, s miniszter – azaz ő fog felelni – a kapcsolattartásért, így – hiszen tagja a kabinetnek – kormányzati szint? lesz e kapcsolat.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!