hetilap

Hetek hetilap vásárlás

1999. 11. 20. (III/46) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Földrengés-diplomácia Isztambulban

Éles viták után megegyezés született Oroszország és a Nyugat között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) isztambuli csúcsértekezletén. Miután Borisz Jelcin, tárgyalásait félbeszakítva kiviharzott az ülésteremből, és hazautazott, az egyezkedésre hátrahagyott Igor Ivanov külügyminiszter jelentős engedmények árán mégiscsak megegyezett a nyugati hatalmakkal a csecsen-kérdésben. Így lehetővé vált, hogy aláírják az európai biztonsági chartát. Magyarországot a kétnapos csúcson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.

Halálos tusa a pilótafülkében

Sem bizonyítani, sem cáfolni nem sikerült még azt a feltételezést, hogy az Egyiptomi Légitársaság 990-es járatának tragédiáját egy öngyilkos pilóta okozhatta – jelentette a CNN amerikai hírcsatorna. A Thutmózisz II. névre keresztelt gép két fekete dobozán rögzített adatokról november végén tesznek közzé részletes jelentést. Amennyiben bebizonyosodik, hogy kamikáze akció történt, a légitársaságoknak a légi kalózok és a bombaszerkezetek mellett a terrorizmus új formájával kell felvenniük a harcot.

Jogot sért-e a meccs előtti ima

Az Egyesült Államokban újból a figyelem középpontjába került egy évtizedek óta tartó vita: nem sérti-e az amerikai alkotmányt, ha állami iskolákban, diák-sportrendezvényeken a tanulóifjúság imádkozik? A kultúrát, vallást és jogot egyaránt érintő kérdésről a Legfelsőbb Bíróságnak kell majd döntést hoznia.

Ezredbúcsúztató meteorzápor

A Leonid meteoreső tetőzésekor, szerda este kilenckor óránként átlagosan 1688 meteorit csapódott be a Föld légterébe. Különös fényjelenséggel kápráztatta el azokat a profi és amatőr csillagászokat, akik szerdáról csütörtökre virradóra az eget kémlelték, különösen a Közel-Keleten. Az égi látványosságot a NASA internet-oldalán élőben sugározták, így milliók követték figyelemmel a 33 évenként előforduló eseményt.

Konferencia a bársonyos forradalom 10. évfordulója alkalmából

Helmut Kohl volt német kancellár, Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök, George Bush amerikai exelnök, Václav Havel cseh elnök, Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnök és Lech Walesa volt lengyel elnök is részt vettek azon a konferencián, amelyet az East–West Institute rendezett a kommunista rezsim uralmának véget vető csehszlovákiai "bársonyos forradalom" 10. évfordulója alkalmából. A képen látható politikusokat és Francois Mitterand néhai francia elnököt, valamint Ronald Reagan volt amerikai elnököt Václav Havel az évforduló alkalmából a Fehér Oroszlán érdemrenddel tüntette ki, amelyet a prágai várban rendezett díszvacsorán adtak át. Az elhunyt francia elnök helyett felesége, Danielle Mitterand vette át az érdemrendet, Ronald Reagannek pedig az Egyesült Államokban fogják átadni.    Fotó: MTI

Tíz év a NATO-felzárkózás

"Kevésbé veszik figyelembe azok nemzeti érdekeit az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében, akik kevesebbel járulnak hozzá a költségekhez – mondta Philippe Guelluy francia NATO-nagykövet a Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián. – A koszovói válság legfőbb tanulsága, hogy egy ország NATO-ban betöltött szerepe attól függ, mennyiben járul hozzá a műveletekhez" – tette hozzá a francia politikus. Teljes joggal vetődik fel a kérdés: Magyarország tudja-e nemzeti érdekeit érvényesíteni a szövetség berkeiben, amikor köztudomásúan szűkösek a magyar haderő anyagi lehetőségei, és a magas színvonal, a NATO-kompatibilis katonaság még várat magára. Fodor Lajos, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Simonyi András magyar NATO-nagykövet és Simicskó István, a NATO Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának vezetője, a Honvédelmi Bizottság elnöke nyilatkozott lapunk munkatársának a kérdéssel kapcsolatban.

Ústíban ragaszkodnak a falhoz

Idegenforgalmi látványosság lett az észak-csehországi Ústí nad Labem-i, sokat vitatott fal. A város vezetése azért emelte az építményt, hogy elválassza a családi házak lakóit a panelházak többségükben roma lakóitól.

Belföld

Szakadhat a Fidesz Szabolcsban

Több mint valószínű, hogy a Fidesz szabolcsi választmánya hétvégi – lapzártánk utáni – ülésén kizárja soraiból Helmeczy Lászlót, a megyei önkormányzat fideszes elnökét. Az is lehetséges, hogy emiatt más helyi polgári politikusok is elhagyják a pártot. Helmeczy cége ellen egyébként APEH-vizsgálat zajlik, mint ahogy a héten nyilvánosságra került egy kormányközelinek tartott napilapban. Egyesek a Fideszen belüli tisztulásról, míg mások éppen az ellenkezőjéről, leszámolásról beszélnek.

Előzés jobboldalról

Vihart kavart Csúcs László kisgazda politikus azon kijelentése, hogy Orbán kormányában volt MSZMP-tagok is vannak. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója válaszában azt mondta: nem tud arról, hogy ilyen személyek lennének a kormányban. Enyedi Zsolt politológus szerint versenyeznek egymással a Fidesz és a FKgP politikusai, hogy melyikük a jobboldalibb.

Demszky: Veszélyben a főváros

Budapesten krízishelyzetet okoz, ha az ország jövő évi költségvetési tervezetét a jelenlegi formában, illetve a fővárosi és egyúttal parlamenti fideszes képviselők módosító indítványaival együtt fogadják el – jelentette ki Demszky Gábor csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatóján Budapesten. A főpolgármester kifejtette: a szükségessé váló megszorító intézkedések miatt fejlesztések maradnának el, s akár oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények bezárására is sor kerülhet, de leginkább a tömegközlekedést érintené a kormányzat fővárosellenes szándéka. Az enyhébb változat elfogadása esetén a BKV este negyed tízkor leállna, a módosító javaslatok elfogadása nyomán pedig gyakorlatilag megszűnne a tömegközlekedés. Demszky Gábor úgy fogalmazott: a költségvetés a kormány üzenete, és a jövő évi tervezet azt jelzi, hogy a kormányzat a rendszerváltás legnagyobb sikerének, a magyar önkormányzatiságnak a megtörésére törekszik. Ennek jegyében az egyre gyarapodó kötelező feladatokkal párhuzamosan csökkenti az önkormányzatoknak visszaadott pénzt. Úgy vélte: a tervezet alapján a béremelések is jóval az infláció alatt maradnak. A főpolgármester levélben kérte a parlamenti képviselőket: megfontoltan döntsenek, és "ne hagyják, hogy a főváros, valamint ezen keresztül az ország a politikai presztízs áldozatává váljon". (MTI)

Budapest 126. születésnapját ünnepelték a városházán

Harminchat művész, alkotó és szakember, valamint intézmények képviselői vehettek át díjakat a fővárosért végzett munkájuk elismeréséül Budapest 126. születésnapján. Az új városházán megrendezett ünnepségen Demszky Gábor főpolgármester méltatta az egy évszázaddal korábbi városfejlesztéseket, amelyek – mint mondta – később az egész ország számára is megtérültek. A képen Fejes Endre író és Demszky Gábor főpolgármester    Fotó: V.Sz

Kódolt bonyodalmak

A millenniumi évben esedékes népszámlálás – már most – legvitatottabb része a vallási hovatartozást firtatja. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése óta ugyanis ez a kérdés nem szerepelt az országos felmérésekben, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai is csaknem ötvenévesek. A Népszava információi szerint a felekezeti hovatartozás vizsgálata személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérése volt a KSH elnöke felé.

Szélesebbre nyitnák az aktákat

A Szabad Demokraták Szövetsége várhatóan még ebben az évben az Országgyűlés elé terjeszti a volt III/III-as aktákkal kapcsolatos módosító javaslatait – jelentette be Kuncze Gábor a párt frakcióvezetője. A szabaddemokrata elképzelések szerint az egykori megfigyeltek teljes terjedelmében hozzáférhetnének aktáikhoz, és csak rajtuk múlna, hogy nyilvánosságra hozzák-e azokat. A javaslat értelmében a történészek szabadon kutathatnák majd az iratokat, sőt azok visszakerülnének az őket megillető helyre, a Történeti Hivatalba. Az aktákat ugyanis a 90-es évek elején – Kuncze megfogalmazása szerint – kontroll nélkül válogatták ki a titkosszolgálatok. A politikus elismerte, hogy a javaslat érzékenyen érintheti a volt ügynököket, illetve beszervezőiket, ezért a tervezet kimunkálása előtt konzultálni fognak az adatvédelmi biztossal.

Diákok magyarsága

Tímár György, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője Magyar Almanach névvel mozgalmat indít el a nemzeti értékek diákok általi feltárására, bemutatására. Tervei szerint a diákok három gépelt oldal terjedelm? dolgozatban jelölhetik meg, hogy mi a legjellemzőbb magyar érték, és mire alapozzák ezt. E dolgozatban a kultúra, a történelem, a tudomány, történelmi nagyságok, továbbá a legtágabb értelemben vett egyéb tárgykörökből nyílik lehetőség a gondolatok kifejtésére. A pályázatok leadásának határideje a mindenkori tanévek befejezését megelőző hónap vége lenne. A legértékesebb munkák minősítésére a kisgazda honatya a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Magyar Tudományos Egyesületek Szövetségének elnökét, a Magyar Írók Szövetsége elnökét kéri fel a mindenkori oktatási miniszter elnöksége és irányítása alatt. Tímár György lapunknak elmondta, hogy szerinte azért szükséges a Magyar Almanach elindítása, mert napjainkban egyre több kiskirály vagy pártvezető érzi azt, hogy az ő feladata a magyarság legjellemzőbb tulajdonságainak meghatározása. Sokkal helyesebbnek tartja, ha az egymilliós létszámú diákságra bízzák a kérdés eldöntését. Ráadásul lehetőséget adnak ezzel az ifjúságnak gondolatai kifejtésére: "Hogy egy befogadó nemzet ezer éve helyén van a történelem viharaiban, s hogy hány Nobel- díjasnak nyújtott fejlődési, önképzési lehetőséget" – mondta Tímár.

Hit és értékek

A gyökér és az ágak

A "pogányok apostola" a zsidóságot olyan "szelíd olajfának" nevezte, melynek néhány ága a hitetlenség miatt ugyan átmenetileg kitöretett, de csak azért, hogy helyet adjon a beoltott vadolajfaágaknak, azaz a pogányokból lett keresztényeknek. Pál ez utóbbiakat komolyan figyelmeztette: a "beoltás" ténye nem jelent okot arra, hogy a pogányokból lett hívők megvessék a "kitört ágak"-at, a zsidókat: "Mert ha te a természetes vadolajfából kivágattál, és természetellenes módon beoltattál a szelíd olajfába, mennyivel inkább beoltathatnak ezek a (letört) természetes ágak az ő saját olajfájukba".

HÁTTÉR

Fájdalmas kompromisszumok

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet isztambuli konferenciáján megbeszélést folytatott Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke. A magánjellegűnek tekintett tárgyaláson megvitatták nemcsak a palesztin–izraeli megbékélési folyamat jelenlegi állását, de szó volt a szírekkel való párbeszéd megújításáról is. Az izraeli kormányfőnek a tárgyalások újrafelvételére vonatkozó felhívása azonban Damaszkuszban visszhang nélkül maradt.

Két millennium mérlege

A keretes felhívásunkban olvasóinknak feltett három kérdést neves közéleti személyiségektől is megkérdeztük. A válaszokat folyamatosan tesszük közzé, elsőként a hét egyik ünnepeltje szólal meg New Yorkból. Somody Imrét, a Pharmavit Rt. vezérigazgatóját, társadalomreformert, a miniszterelnök tanácsadóját Tihanyi Péter hívta fel New York-ban telefonon. Körkérdésünk e heti másik megszólalója Juhász Ferenc, Kossuth-díjas költő.

Haider félreérthető kijelentései

Jörg Haider és Viktor Klima kancellár. Vitatott kézfogás   Fotó: MTI

Edison és az ugandai űrprogram

Ahogy közeledik az évezred vége, úgy szaporodnak a világ minden táján az elmúlt száz vagy akár ezer évet értékelő közvélemény-kutatások és számvetések. Összeállításunkban arról adunk rövid körképet, milyen kérdésekben kérik olvasóik véleményét a nagy amerikai magazinok, illetve munkatársaik hogyan értékelik az emberiség történelmének hamarosan lezáruló szakaszát.

Meghívó

Tisztelettel meghívjuk olvasóinkat 1999. november 23-án, kedden Ezredvégi Előadások – Hetek-nap a Szent Pál Akadémián     cím? rendezvényünkre.

Küszöbön az olajárrobbanás

Olajárrobbanástól tartanak a külföldi elemzők. A folyékony arany világpiaci ára három éve nem látott magasságban szárnyal, s a szakértők további emelkedéssel számolnak. Az árnövekedés legfőbb oka, hogy a világ legnagyobb olajellenőre, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) azt fontolgatja, a márciusig szóló, drasztikus termeléscsökkentéséről szóló döntését a jövő év hátralévő részére is kiterjeszti.

Kína a WTO kapujában

Történelminek is nevezhetnénk azt a héten megkötött kereskedelmi megállapodást, amelyet a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok írt alá 13 éve tartó tárgyalássorozat után. Elemzők a megállapodás jelentőségét ahhoz a Teng Hsziao-ping nevével fémjelzett 1978-as nyitáshoz hasonlítják, amelyet követően megindult Kína szédítő mérték? gazdasági fejlődése.

Közel vagy távol az EU

Magyarország EU-hoz való csatlakozásának sikere nagy mértékben az ország gazdasági állapotának stabilitásától, a gazdasági fejlődésben elért színvonalától függ majd. A rendszerváltás kezdeti nehézségei és az akkori, ma már egyértelműen látható, számos hibás gazdaságpolitikai döntés következtében az évtized elején a gazdasági egyensúly megrendült, amit az 1995. évi Bokros-csomag általában véve sikeresen korrigált. A gazdaság stabilizálódása 1997-től kezdve fokozatosan lehetővé tette erőteljesebb fejlődését, aminek része az EU tagországaival folyó gazdasági kapcsolatok további szélesítése és mélyítése, s ezzel egyidejűleg az EU gazdasági folyamataihoz és ciklusaihoz való még erőteljesebb kapcsolódás. Hogy ez a folyamat meddig jutott el, s a magyar gazdaság mennyire tekinthető már az EU többé-kevésbé szerves részének, azt különböző szempontok alapján lehet szemügyre venni. A kép sokoldalú, és bizonyos szempontokból ellentétes következtetések is levonhatók.

Magához tért a Mol

Az amerikai jegybank újabb 25 bázispontos kamatemelése sem törte meg a részvénypiacok lendületét, a Dow Jones és az S&P 500 2,7 százalékos emelkedése szinte eltörpült a technológiai szektor szárnyalása mellett, amely történelmi rekordokat döntögetve több mint 3,5 százalékkal zárt magasabban előző heti értékénél. Szárnyaltak az európai indexek is, a francia tőzsdeindex is naponta újabb rekordokat állított fel. A külföldi tőzsdéken tapasztalható optimizmus uralta a magyar részvénypiacot is, a BUX ennek köszönhetően – rég nem látott forgalom mellett – 7587 pontig emelkedve 4,3 százalékos emelkedést produkált.

KÁVÉSZÜNET

A Chrysler csúcsa

USA, Michigan, 1955: a Chrysler Autógyár történelmet írt, amikor C300-as gyártmányával átlépte a 300 lóerős álomhatárt. Rögtön rá is ragadt a Muscle-car (izomautó) elnevezés. A múlt sikereinek koronájaként 1999-ben készült el 300M típusjellel a cég jelenlegi zászlóshajója, amely sikeres keveréke a sportosságnak és a kényelemnek, valamint a tágas luxus limuzinnak – 8,8 másodpercre van szüksége a 100 km/h eléréséhez. Az autó beszélni még nem tud, de kedvesen invitál villanymotorjaival, amelyek a vezetőülést ajtónyitáskor 6 centimétert csúsztatják hátra, megkönynyítve ezzel a beszállást.

Télen is biztonságosan

Nem kis feltűnést keltene, ha az ember bokáig érő hóban strandpapucsban indulna munkába. Mivel a nyári papucs féktávolsága lejtmenetben 3 kilométer is lehet, nincs mese, szükséges a jó hótaposó. Minden esztendőben az első hóeséskor a forgalmi ritmus vánszorgássá válik, nemcsak azért, mert különböző az alkalmazkodóképességünk, hanem az autós társadalom többsége anyagi megfontolásból vagy ismeretek hiányában nyári gumiabroncsokkal vág neki a télnek.

APROPÓ

Toplista A felmérések szerint a 90-es évek végén a németországi autótolvajok körében a 326 lóerős, jó öreg Mercedes 500 E a legkedveltebb. A nyolchengeres luxuslimuzinból ezer darabra évi 27 lopási ügy jut. A toplista második helyezettje a bivalyerős, dízel Toyota Landcruiser terepjáró. A blokkolásgátló nélküli típusok mágnesként vonzzák a bűnözőket, így nem lehet meglepő, hogy a sportos Audi Coupé Quattro régebbi évjáratai sincsenek biztonságban. A Magyarországon használt nyugati típust vásárlók sem árt, ha tudják, hogy a 190 km/óra feletti csúcstempójú (szintén W 124-es), "veterán" Mercedes turbódízel a negyedik leggyakrabban elkötött modell Németországban. A további sorrend:

Ki emeli föl a Fradit

A hétvégi Fradi-blama után Torgyán József klubelnöknél betelt a pohár: a sorozatos gyenge szereplések láttán az ősfradista kisgazda a változtatások jegyében hívta össze a klub rendkívüli tanácsülését, hogy a problémákat orvosolják. Az eltervezett változtatásokból ugyan semmi nem lett, de egyvalamiben mindenki egyetértett: a Fradinak sürgős reformokra van szüksége, hogy kilábaljon a válságból. Az már más kérdés, hogy ezt sokan, sokféleképpen gondolják…

Ártalmatlan rádiótelefonok

Ez év augusztusában Mátraházán tartotta VII. konferenciáját a Magyar Elektronikai és Informatikai Szövetség. A rendezvény a Budapesti Műszaki Egyetem, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet (OSSKI), a mobiltelefon-szolgáltatók meghívott előadói és egyéb távközlés-technikai szakemberek részvételével zajlott. Tárgya egy olyan kérdés volt, amely szinte szűnni nem akaró vitákat vált ki a mobiltelefont használók körében, nevezetesen az, hogy van-e káros hatása az új kommunikációs eszköznek, avagy nincs. Az OSSKI előadója ismertetett egy sor amerikai és nyugat-európai kutatási eredményt. Ezek a kutatások többnyire úgy folytak, hogy a kísérleti alanyokat két csoportra osztották: az egyik csoport nem használt mobiltelefont, a másik társulat tagjai pedig igyekeztek a rádiótelefonokat minél többet működtetni. A kísérlet előtt, alatt és után vizsgálták a rádióhullámok által legjobban ért testrészek sejtjeinek állapotát, illetve a bekövetkezett változásokat. A kapott eredmények alapján nem mutatható ki egészségkárosodás a mobiltelefon használatának következtében. A telefonálások alkalmával ugyanis a test közvetlen közelében működő készülék által kibocsátott energiaszint még összeadódva is túlságosan alacsony ahhoz, hogy károsodást okozzon a sejtekben. Arra, hogy mekkora úgynevezett energiasűrűség engedhető meg az emberi test felületén, az EU-nak pontos szabványai vannak, melyeknél a vonatkozó magyar (MSZ 16260-86) szabvány még szigorúbb is: az EU-normánál 45-ször kevesebbet engedélyez abban a tartományban, amelyben a rádiótelefonok is működnek. Egy, gyakran a városok sűrűn lakott területei fölött áthaladó távvezeték alatt, a földtől 180 cm magasságban körülbelül 3,5 T (mikrotesla) elektromágneses térerő mérhető. E térerő – a valóságban nem előforduló – 7-8 nagyságrenddel nagyobb mértékénél kísérleti patkányokban megindult a daganatképződés. Ez ahhoz hasonlítható, mintha a közönséges konyhasó napi szokásos adagját ilyen mértékben megnövelnénk: halálos méreggé válna az egyébként létfontosságú anyag. Szóba került az is, hogy például a villanyborotva a távvezeték alatt mérhető elektromágneses térerőnek mintegy ezerszeresét (500-1000 T) gerjeszti közvetlenül a bőrünk mellett, használatától mégsem óv egyetlen szaklap sem. Nem ismertek ezen kívül rádiófrekvenciás behatásra utaló megbetegedések az évtizedek óta működő tévé- és rádióadók közvetlen közelében élő emberek köréből sem. A konferencián bejelentették, hogy a Hírközlési Főfelügyelet, a Budapesti Műszaki Egyetem és az OSSKI szakértői csoportot hoz létre, hogy a közvéleményben eloszlassák az új technológiák által keltett indokolatlan félelmeket és bizonytalanságot, továbbá csökkentsék a félretájékoztatást. (E.I.)

Presser-koncert Berlinben

Óriási érdeklődés előzi meg a berlini magyarság körében Presser Gábor szombati, november 20-i koncertjét. Amint a Hetek tudósítójának Robotka József, a szóló koncert főszervezője elmondta, a művésszel már hónapok óta folytatott időpont egyeztetést a berlini Magyar Egyesület. "Nagyon örülünk, hogy Presser Gábor fellép a Haus Ungarnban. Egy szál zongora várja őt a pódiumon, s remélhetőleg két dal között beszélgetésre is mód nyílik. Már komoly tradíciói vannak hazai popzenészek berlini szereplésének. A 70-es, 80-as években Koncz Zsuzsától Bódy Magdiig sok hazai sztárnak tapsolhattunk. A Magyar Házban tavaly Tolcsvay László, 97-ben pedig Bródy János aratott hatalmas sikert. A Presser koncert 25 márkás jegyeinek nagy része már elővételben elkelt. Titkos tervünk, hogy 2000-ben Koncz Zsuzsát hívjuk meg a német fővárosba" – tudtuk meg Robotka úrtól. (M.G., Berlin)

Magyarul is olvasható a Libération című párizsi napilap

A héten került sor a Libération cím? párizsi napilap magyar kiadásának sajtóbemutatójára a budapesti Francia Intézetben. A neves francia újság számaiból készült válogatás havonta egyszer, az Élet és Irodalom mellékleteként jelenik meg. Szeptember és október után immár harmadszor olvasható magyarul az előző hónap anyagából készült összeállítás. (A képen Takács M. József, a Libération melléklet felelős szerkesztője, valamint Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője láthatók.)         Fotó: Vörös Szilárd
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!