„A győztesek viccet mesélnek, a vesztesek sajtótájékoztatót tartanak” – értékelte lapunknak Wermer András kampányszakértő Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor népszavazással kapcsolatos reakcióit. Orbán Viktor egykori kommunikációs tanácsadója szerint ugyan jól szerepelt a Fidesz a népszavazáson, de még nincs lefutva a 2010-es választás. A belpolitikai helyzetet közösen elemeztük.

Eksztázis a Fideszben, letargia az MSZP-ben, veszekedés az SZDSZ-ben. A népszavazás nyomán Orbán megerősödött, Gyurcsány még tartja magát, Kóka helyzete egyre tarthatatlanabb.

Kellemetlen helyzetbe hozta a kormánypárti politikai elitet Gulya András, a MÁV Cargo privatizációjában kétmilliárd forint sikerdíjat elérő Geuronet Bt. egyik tulajdonosa. A parlamentben és különféle fogadásokon jól forgolódó lobbista ugyanis az iwiw közösségi portálon gyakorlatilag a fél kormányt bejelölte ismerősének. Ausztriában óriási botrány van kibontakozóban a cége miatt.

Úgy tűnik, a miniszterelnök tényleg változtatni kíván eddigi politikáján. Országértékelő beszéde legalábbis jelentősen eltért korábbi szónoklataitól: kevesebb volt a nagy ívű vízió és az ígéret, viszont több a reálisan teljesíthető programpont. Ráadásul a kormányfői beszéd alaposan „rátakar” a Fidesz népszavazási kezdeményezésére, melyről egyetlen szó sem hangzott el.

Draskovics Tibor felfelé buktatásával Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag elismerte, hogy az általa 2006-ban megálmodott államreform megdőlt, és kénytelen kiegyezni a párt meghatározó politikusaival. Noha az állandó személycserék azt sugallják a kívülállóknak, hogy a MSZP vezetői inkább magukkal, illetve egymás pozíciójával foglalkoznak, mintsem a társadalom gondjaival, a változások mégis erős üzenetet hordoznak „befelé”. De csakis befelé, ahol a miniszterelnök alaposan rászorul az erősítésre.

Nem hisz a nagy és mindent gyökeresen megújítani szándékozó, felülről vezérelt, elitista reformokban Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, aki éppen ezért szkeptikus a jelenlegi reformkurzussal kapcsolatban. A Fidesz alapításában részt vett, magát konzervatív értékrendűnek valló közgazdász ezért tudja megérteni, hogy a magyar jobboldal miért támadja a vizitdíjat, noha korábban személyesen ő is javasolta, hogy ezt az eszközt vessék be az egészségügyi költségek kordában tartása érdekében. Hamecz szerint Magyarországot nem a politikusok, hanem az emberek tudják megváltoztatni. Ez az, amit hagyni is kellene nekik.

Bár ma még Tarlós István volt óbudai polgármester, Demszky Gábor megszorongatója a Fidesz első számú népszavazási „ütőembere”, de az ellenzéki pártban többen tartanak attól, hogy kénytelen lesz Orbán Viktor is kőkeményen beszállni a kampányba. Ez pedig a 2006-os Orbán-Gyurcsány „meccs” visszavágóját jelentené – amitől egyébként nemcsak a Fideszben, hanem az MSZP-ben is félnek.

A legbefolyásosabb és legközelebbi munkatársának kezét engedte el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azáltal, hogy családi okokra hivatkozva hagyta lemondani kabinetfőnökét, Gál J. Zoltánt. Időközben kiderült, hogy a miniszterelnök korábbi felfedezettje, Szetey Gábor személyügyi államtitkár is távozik csapatából. Kormányzati körökben nem tartják kizártnak, hogy a távozások folytatódnak.

Megpróbál csodát tenni az MSZP: úgy váltanának „békés és szerethető” hangnemre, hogy közben a Fidesz népszavazási hadjáratának össztüze alatt állnak. Arra senki nem tudja a választ, hogy mi lesz, ha nem sikerül a mutatvány. A nyárra összehívott úgynevezett értékelő kongresszus ugyanis könynyen átalakulhat tisztújító gyűléssé, ami akár Gyurcsány Ferenc politikai pályafutásának végét is jelentheti. Pont úgy, ahogy a Fidesz akarja.

Bár a balliberális közírók többsége védelmébe veszi Gyurcsány őszödi beszédét, addig Kis János filozófus szerint az elmúlt másfél év bizonyítja, hogy mekkora hibát követett el akkor a miniszterelnök. Az SZDSZ alapítója a Heteknek adott interjújában úgy vélte: a baloldal népszerűségvesztése úgy biztosan nem fordítható vissza, ha a koalíció eltáncol meghirdetett reformpolitikájától.

Milyen éve volt az idei? – Nagyon kemény. Két könyvet is írtam, a könyvhétre jelent meg az Egy csecsemő emlékiratai, a napokban pedig a Vigasztalások folytatása, a Lehetőségek könyve. Mint nagy munkák végeztén mindig, most is elhasznált, agyonpiszkált és fáradt vagyok. Ilyenkor aztán rendet kell raknom a kócerájban, a lelkemben. Másfelől persze boldog vagyok, jó, hogy ezt a két könyvet idén megcsinálhattam. Az Egy csecsemő emlékiratait életem egyik legfontosabb szépirodalmi művének tekintem. Harmadik kötete ez annak a vékonyka prózafolyamnak, amit fiatalkorom óta írok. Ráadásul e kötet írása közben jöttem rá, hogy miként lehet eztán multimediális szinten is elkészíteni a könyveimet. Nemcsak felolvasom eztán, amit írok, de már képeket is mellékelek a szöveghez. Ha az olvasó nem óhajtja az én hangomon hallgatni a regényt, de a hozzá tartozó fényképekre – nemsokára talán mozgóképekre – kíváncsi, akkor egyedül a szövegemet futtatja a képek körül, vagy egyszerre hallgatja, olvassa és látja, amit írtam. A végcél egy általam alkotott könyvfilm, a könyvhöz mellékelve, dvd-n. Még néhány év…

A konszolidáció reményét, béremeléseket és egy jelentős adócsökkentés ígéretét tartalmazza a Fidesz új, Erős Magyarország nevet viselő pártprogramja. Mivel kevés ígéretet számszerűsítettek, így valójában nem lehet pontosan kiszámolni, hogy mennyivel dobná meg a költségvetés kiadási oldalát, ha mindent szó szerint be is tartanának.

Ha most sikerül törvényekkel korlátozni az állam ciklikus túlköltekezését – ezt a célt szolgálja a parlament elé került közpénzügyi törvény – az jelentős előrelépést jelent, bár ezzel még nem jön el a Kánaán – nyilatkozta lapunknak Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint öt-nyolc „erősen kézben tartott, fegyelmezett” évnek is el kell telnie, hogy Magyarországon „jó világ” legyen.

Kádár János miatt nem lehet Magyarországon értelmes reformokat végrehajtani, vagy azért, mert olyan a kormány, mint egy orosztanár? Interjú Bozóki András politológusprofesszorral.

Évek óta lábra kapnak olyan hírek, hogy a liberálisok kilépnek a koalícióból, aztán mégsem. Mi az oka ennek a szappanoperaszerű „együttélésnek”?– Két különböző pártól van szó. Az SZDSZ-nek fontos, hogy a közösen elfogadott programmal és koalíciós szerződéssel összhangban folyjék a kormányzás. A ciklus elején abban állapodtunk meg, hogy a cél a gazdasági egyensúly megteremtése, a növekedés megalapozása, reformok elindítása és végigvitele. A feszültségek kiváltó oka konkrét tartalmi kérdésekhez való viszonyban keresendő. Az elmúlt másfél év a reformok szempontjából nem tekinthető kellően eredményesnek. Az SZDSZ ezért is kezdeményezte már tavasszal a koalíciós megállapodás kiegészítését, mert új lendületet akartunk adni a kormányzati cselekvésnek az egészségügyi reform kérdéskörén túl olyan területeken is, mint az adó- és járulékreform, az oktatási és a közlekedési reform. Az ősszel történtek viszont azt mutatják, hogy ebből nem sok mindent realizáltunk. Az akkor elfogadott megállapodás alapján már régen nem az egészségügyi reformhoz kapcsolódó alapvető szabályozási kérdésekről kéne vitatkoznunk, hanem felkészülni a törvény végrehajtására. Válságtünet, ahogy az MSZP-frakció megüzeni, hogy a megannyi kompromisszummal elfogadott közös kormány-előterjesztést nem tudja támogatni. Milyen akkor a kormányfő és a reformok támogatottsága az MSZP-ben?

„Tapasztalható, hogy Kóka János esetében még a szocialisták is kiadták a »kilövési« engedélyt, ami az SZDSZ számára aggasztó jelenség, a sajtóviszonyokról is görbe tükör” – vélekedett lapunknak egy szabad demokrata vezető, aki történetesen nem is számít a pártelnök támogatói köréhez. Bár az SZDSZ-ben egyre többször elhangzik a koalícióból való kilépés ötlete, mint legutóbb a párt országos tanácsának ülésén, mégis inkább a tanácstalanság a jellemző a liberális pártra.

Egyre mélyülő ellentét az SZDSZ két szárnya és ugyancsak súlyosbodó koalíciós feszültség a szabad demokraták és szocialisták között. A liberális párt Kóka-féle szárnyát ugyanis a héten a „fodoristák” kényszerítették meghátrálásra, míg a parlamentben az SZDSZ a Fidesszel közösen érte el az értékalapú ingatlanadó bevezetését, amit az MSZP el akart bliccelni. Eközben bizonytalan, hogy a szocialisták megszavazzák-e az SZDSZ első számú témáját jelentő egészségügyi reformot, ha nem, akkor az többek szerint a koalíció végét jelentené.

A helyzet kilátástalannak tűnik, a politikai elit a saját alkalmatlanságáról állít ki bizonyítványt azzal, hogy képtelen a kompromisszumra – állítja Schmidt Mária az október 23-án is tetten ért általános megosztottságot felszámolni nem tudó vezetői garnitúrával kapcsolatban. A Terror Háza Múzeum főigazgatója – Orbán Viktor egykori tanácsadója – úgy véli: a kormány erejéből már csak a túlélésért folytatott harcra futja, miközben tömegek váltak apatikussá, nemzeti ünnepeink pedig sok mindenről szólnak – csak éppen az összetartozás öröméről, a közös büszkeségről és az emelkedettségről nem.

Meddig bírja Gyurcsány Ferenc, és ki lehet az utódja? – hangzik el egyre többször a kérdés. Megismétlődhet-e a Medgyessy Péter leváltásakor megismert forgatókönyv, vagy most alapvetően más a helyzet? A Hetek politikusokkal és tanácsadókkal folytatott háttérbeszélgetéseket a kérdésről.