hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Erős forint, gyenge dollár
Miért drága a magyar fizetőeszköz?

2008. 07. 09.
„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis remélem” – nyilatkozta a Heteknek Bod Péter Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év végéig erős lesz a forint.

Emberemlékezet óta nem volt olyan erős a forint, mint a mostani hetekben,
hiszen egy euróért alig 235 magyar forintot kell fizetni. Ez nagyon jó fejlemény
azoknak, akik külföldre utaznak, vagy akiknek devizahitelük van, hiszen a
tavalyi 250-260 forintos árfolyamhoz képest legalább 10 százalékkal többet ér a
pénzük, vagy kevesebbet kell törlesztőrészletre fizetniük, de ha 280 forintos
árhoz mérjük, akkor már 20 százalékos szintnél tartunk. Az erős forint ellenben
kedvezőtlen azoknak, akik árut termelnek, hiszen olcsóbban tudják eladni a
terméküket, miközben a költségeik nem csökkentek.

Egy másik különleges fejlemény, hogy a dollár árfolyama is meredeken zuhan. A
zöldhasúért ma csupán 150 forintot kell fizetni, ami rendkívül alacsony árat
jelent.

Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a
Heteknek kifejtette, hogy regionális szinten erősödtek a kelet-európai
fizetőeszközök, így például a cseh és a szlovák korona is nagyon erős, tehát az
elmúlt időszakban nem is a forint számít a legerősebbnek.

Az erősödés másik oka a magas magyar kamatszint – másokhoz képest. A magyar
jegybanki kamat 8,5 százalék, míg a cseheknél 3,75 százalék. Ilyen kamatszint
mellett – bárki bármit gondol az ország gazdasági állapotáról és kilátásairól –
nem rossz idehozni a pénzt, hiszen az állampapírhozamok is magasak (jelenleg 9
százalék). „Gondoljon bele egy nemzetközi befektető helyzetébe! Németországban
még magasnak számít az állampapírok hozama, de ott is »csak« 4,5 százalék,
nálunk ugyanezért kap 9 százalékot egy évre. Mekkora nyomást jelent ez a
forintra? Nincs könnyű helyzetben a Nemzeti Bank” – magyarázta Bod Péter Ákos. A
szakember szerint már túl erős a forint, úgy van ezzel, mint a meleggel: jó,
hogy itt a nyár, de 32 fok felett már sok a meleg.

A dollár zuhanásáról szólva az egykori jegybankelnök megjegyezte: mindenki azt
mondta, hogy ez ilyen mélyre nem mehet, és mégis tovább esett. Szerinte
egyébként az Egyesült Államok vezetői nem nagyon bánják ezt, mert a gyenge
dollár fékezi az olajszámlájukat, és kedvező az exportjukra nézve. Hiába
gyengült a dollár, mégsem ártott meg az amerikai gazdaságnak.

„Nekik ez nem baj, nekünk annál inkább – folytatta Bod Péter Ákos –, ugyanis ha
kétszer olyan erős volna a dollár árfolyama, akkor belehalnánk ebbe az árba,
hiszen a kőolaj árát dollárban számítják.”

A Corvinus Egyetem tanára leginkább attól tart, hogy „egy tartós stagnálásközeli
állapotba kerül a világ gazdasága, ami súlyos válságot jelent, de nem olyan
típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletről. Legalábbis azt
remélem”.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy a
világgazdasági folyamatok egyik fontos tényezője, hogy az olaj fedezeti termék
lett azok számára, akik dollárban tartották a pénzüket, és amikor gyengül a
dollár, akkor aki teheti, olajat vesz. Most a dollár gyengülése egyébként
visszafogja az olajár-emelkedést, körülbelül 30 százalékkal.

A forint árfolyamáról szólva Bar­cza elmondta: bár nem elégedett a mostani
árfolyammal, mert túl erősnek tartja a forintot, de ez az árfolyam alkalmas
lehet arra, hogy hosszú távon csökkenjen Magyarországon az infláció.

Barcza szerint a jegybank legfőbb célja az infláció leszorítása lenne. Nálunk
azonban „puha a jegybank”, és rendszeresen eltér ettől a hosszú távú céltól,
akár a politika, akár a közvélemény nyomására.

„Most, hogy nemrég eltörölték az árfolyamsávot, már nagyobb a mozgástere a
jegybanknak, tud végre a kamattal és az inflációval foglalkozni” – vélekedett az
elemző, aki hangsúlyozta, hogy a környező országok (csehek, lengyelek,
szlovákok) már túl vannak ezen a perióduson.

„A sajtó azt hangsúlyozza, hogy milyen kemény a jegybank, holott az objektív
mutató az, hogy mekkora volt az infláció átlagos szintje az elmúlt öt évben.
Nálunk ez az érték magasabb volt, mint a környező országokban, tehát a jegybank
gyenge kezű, azaz puha volt” – vélekedett Barcza György.

A vezető elemző 235 forint körüli euróárfolyamot vár az év hátralevő részére,
ami hosszú távon rossz az exportőröknek, de jó az importőröknek. Igaz, a magas
infláció viszont hosszú távon mindenkinek rossz lenne – az importőrnek, az
exportőrnek, de még a lakosságnak is. Így érthető az MNB erőfeszítése.

Élbolyban az áremelésben

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!