Számos meglepetéssel szolgált az idei focivébé, nemcsak azért, mert klasszis csapatok véreztek el a középdöntőben, hanem azért is, mert a szponzorok dollármilliókat fizettek ki "feleslegesen". A Datamonitor brit piacelemző cég tanulmányából kitűnik, hogy az olyan nagy cégek, mint a Fiat, Renault, Adidas, Nike okulva a történtekből, a jövőben átgondoltabb stratégiával választják majd ki a támogatandó személyeket vagy csapatokat.

Gagarin után hatvan évvel lassacskán üzletszerűvé válik az űrutazás. Tavaly áprilisban Dennis Tito amerikai multimilliomos civilként elsőként tehetett kiruccanást a Földön kívüli szférába, s a napokban, pontosan egy évvel később nyílik erre lehetősége egy dél-afrikai milliomosnak. Mark Shuttleworth 20 millió dollár (4,2 milliárd forint) ellenében nyolc napig tartózkodhat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A pénz jól jön az orosz űrügynökségnek, hiszen a "dicsőséges korszak" után meglehetősen szűkös a Csillagváros költségvetése.

304 millió európai polgár lesz kifosztva január elsejétől – legalábbis a megszűnő nemzeti valutájához kapcsolódó illúzióktól. A tizenkét ország valutájának megszűnése más-más oldalról érinti az utca emberét és a politikusokat, közgazdászokat. A vezetők feje inkább azért fő, hogyan bonyolítsák le zökkenőmentesen a történelmi átállást, illetve azon, mit kezdjen az elrabolt és hamisított eurókkal, az átlagpolgárok némelyike pedig azon igyekszik, hogy "eltüntesse" a párnából a fekete pénzeit. 

Tizenöt év sorban állás után végül is a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) felvette tagjai közé Kínát és Tajvant. A csatlakozásnak minden bizonnyal komoly hatásai lesznek a kínai gazdaságra és a közel másfél milliárdos népességre, valamint a világgazdaságra egyaránt. Számos szakértő ugyanakkor a jelenlegi kínai hatalmi rendszer destabilizálódására számít a tagság következményeként.

Az üzemanyag-felhasználók számára jó hír, hogy kétéves mélységbe zuhant az olaj világpiaci ára. A szeptember 11-ei események után még attól tartott a fejlett világ, hogy az árszínvonal 30 dollár körül beáll, fel is ugrott 31 dollárra, de azóta, mint láthatjuk, folyamatosan csökken. Ma már az OPEC által kívánatosnak tartott ársáv minimumát sem érik el az árak (napjainkban ez 20 dollár alatt van). A világgazdaság lassulása és az amerikai terrortámadások következtében visszaeső légi forgalom csak tovább csökkentette az olajkeresletet.

Elképesztő méret? humanitárius katasztrófa fenyegeti Afganisztán lakosságát – nyilatkozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár, utalva arra, hogy a polgári lakosságnak az életét legkevésbé az esetleges katonai csapások, mint inkább a súlyos élelmiszerhiány, a hamarosan beköszöntő kegyetlen tél és a menekülthullám veszélyezteti. Óvatos becslések szerint egymillió embert veszélyeztet az éhínség, a nemzetközi segélyszervezetek nem készültek fel a humanitárius katasztrófa kezelésére. A készleteik kimerültek, maguk is segélyekre szorulnak.

A vasárnapi választásokon megbukott Szolidaritás Unió vezette kormány nem vállalta, a most formálódó kormánynak viszont mindenképpen meg kell hoznia azokat a népszerűtlen intézkedéseket, amelyek a lengyel gazdaságot növekedési pályára állíthatják, illetve a fizetési mérleg hiányát csökkenthetik. A várható megszorító intézkedéseket lengyelországi Bokros-csomagnak nevezte a pénzügyminiszteri poszt várományosa, Marek Belka.

Szoros összefüggés van a demokratikus berendezkedés és a gazdaság teljesítménye között - állapítja meg a Freedom House emberi jogi szervezet éves jelentésében. A tanulmány szerint a Föld lakosságának közel kétharmada szabad vagy részben szabad országokban él, ugyanakkor 2,2 milliárdnyi ember még mindig olyan ország polgára, ahol sem a politikai jogokat, sem az emberi szabadságjogokat nem tartják tiszteletben. Ez évben Horvátországot és Mexikót is átsorolták a részben szabad ország kategóriájából a szabad kategóriába. Kirgíziát viszont visszasorolták a nem szabad országok közé, és romlott Oroszország és Ukrajna megítélése is. Magyarország megítélése jó, de a Freedom House szerint az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásában még van javítani való.

Összességében jók a világ gazdaságának kilátásai a következő évben, folytatódik az OECD-tagországok gazdaságának egészséges növekedése, hacsak a magas olajárak közbe nem szólnak – állapítja meg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) hét elején közzé tett jelentése. A következő évben a fejlett országok gazdasága várhatóan 4,75 százalékkal bővül amellett, hogy az amerikai gazdaság növekedése némileg lassul, Európáé stabil marad, a japán gazdaság pedig kissé felpörög. Ezeket a kilátásokat azonban komolyan fenyegetik az egy évvel korábbinál 60 százalékkal magasabb olajárak, vagy a Közel-Keleten folyó események, de akár egy hideg tél is.

Izraelben több mint egy hónapja nem szűnnek a zavargások a palesztinok és az izraeliek között. A háború veszélye mellett a gazdasági kilátások romlásával is számolni kell. Az izraeli gazdaság alig egy éve kezdett kilábalni a hosszabb ideje tartó pangás állapotából, de az összecsapások negatív hatása máris megmutatkozik: az izraeli pénzügyminisztérium kénytelen volt a korábban tervezett 5 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát 4-4,5 százalékra csökkenteni. A belpolitikai bizonytalanságokhoz a magas olajár, illetve a kedvezőtlenebb világgazdasági előrejelzések is hozzájárultak, a lényeg azonban az, milyen gyorsan sikerül stabilitást teremteni.

A közgazdasági Nobel-díjasok kiválasztása is megerősíti azt a trendet, amely szerint az idei díjazottak között inkább a gyakorlati, semmint az elméleti kutatókat részesítették előnyben. Az idei év Közgazdasági Nobel-díját két amerikai közgazdász kapja, akik makroökonometriai elméleteik és a gyakorlatban is sikerrel alkalmazott módszereik elismeréseként kapták megosztva a díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két szakembernek olyan alapvető problémákat sikerült megoldaniuk, amelyek mikroadatok statisztikai elemzése során merülnek fel.

Kuvait 1990-es lerohanása óta nem volt ilyen magas a nyersolaj ára, amely a hét elején már megközelítette a hordónkénti 33 dollárt, de egyes elemzők az 50 dolláros árat is elképzelhetőnek tartják. Az OPEC-országok hétvégi bécsi tanácskozásától az USA és az európai országok a kitermelés növelését és az árak lejjebb csúszását várják, de mivel egyelőre nem látszik a fejlett országok gazdaságán, hogy a magas olajárak recessziót vagy akárcsak visszaesést indukálnának, nem sok érdeke fűződik egy olajtermelőnek sem az árak leszorításához.

Az elmúlt években sok millió dollárt veszítettek azok, akik nagy haszon reményében befektetésekbe szálltak be az interneten keresztül, de csalók áldozatai lettek, mivel tisztességtelen szándékúak is kihasználják az internet mindenütt jelenvalóságát és az anonimitást: nyereséges befektetés ígéretével befektetők tömegeit szervezik be, majd eltűnnek a kibertér homályában dollármilliókat zsebre téve.

A közelmúltban a kormány 21,4 milliárd forintot szavazott meg a központi költségvetésből a magyar labdarúgás támogatására, mintegy befektetésként adva ezt az összeget, annak minél korábbi, haszonnal való megtérülésére. A kormányzat tehát üzletet lát a fociban, annak ellenére, hogy egyelőre az MLSZ jelentései inkább veszteségekről szólnak: a múlt évben 4 milliárd forint kiadás mellett csak 3,5 milliárd forintnyi bevételt tudtak felmutatni a legmenőbb csapatok. A foci körül kialakult botrányok, politikai csatározások, a futball-huliganizmus is inkább taszítják, mint vonzzák a befektetőket, szponzorokat, de még a széles rajongótábort is. Többen támadták a kormányt, hogy populista intézkedést hozott, és egy számára kedves sportágat az indokoltnál nagyobb mértékben támogat.

Tíz év óta nem látott mértékben növekszik a világ gazdasága, becslések szerint az idén elérheti a 4,7 százalékot is. Minden jel arra mutat, hogy a világ kiheverte a két évvel korábban végighullámzó ázsiai válságot, s mára a távol-keleti térség is stabilizálódott és növekedésnek indult. Az Economist csoporthoz tartozó Economist Intelligence Unit felmérése szerint jövőre ugyan várható kisebb visszaesés, de így is 4 százalék körülire prognosztizálható a világ GDP-növekedése.

Az emberi életminőségről és fejlődésről kiadott ENSZ-jelentés szerint a 174 országot felsoroló listán Magyarország csak a 43. helyen áll. A listát immár hetedik éve Kanada vezeti, az élmezőnyben van még az USA, Japán, Ausztrália mellett a legtöbb nyugat-európai ország. A besorolásnál számos tényezőt vesznek figyelembe a sorrend kialakításában, többek között a jövedelmeket, a várható élettartamot, az oktatáshoz jutás lehetőségeit, az analfabetizmus, illetve a munkanélküliség arányát vagy az egészségügyi ellátás színvonalát. A listát 24 afrikai ország zárja, ahol a fejlődés legnagyobb akadályai az AIDS, a háborúk, a helyi konfliktusok és az alacsony gazdasági növekedés.

Erősödik a nyomás az adóparadicsomokként emlegetett országokon: az OECD nyilatkozatban szólította fel őket, hogy közelítsék adórendszerüket a legfejlettebb államokban alkalmazott adórendszerhez, különben komoly szankciókra számíthatnak. A párizsi találkozón kiadott nyilatkozat megszületése előtt alig egy héttel a G7 országok nyilvánosságra hozták azoknak az államoknak a listáját, amelyek erősen érintettek pénzmosással kapcsolatos ügyekben. Ezen a héten látott napvilágot az a jelentés is, amely szerint a svájci bankokban idén zárolt pénzmosásgyanús pénzek összege eléri a 1,5 milliárd svájci frankot.

A nem túl dicső múlttal rendelkező Észak-Koreában valami megmozdult. Kim De Dzsung dél-koreai elnök 1998-ban elkezdett közeledése után a héten – mintegy 50 év után – elindult a párbeszéd a kettészakadt ország két fele között. A kommunista modellre berendezkedett Észak-Korea igencsak megsínylette a politikai, gazdasági, kulturális elszigeteltséget: gazdasága romokban, az emberek éheznek. A "kommunikációs blokád" eheti megtörése azonban lehetővé teszi a kitörést.

Franjo Tudjman horvát elnök halálával Horvátország egy demokratikusabb úton indulhat el. A nyugati sajtó egyértelműen kifejezi reményét, hogy az autokrata, nacionalista elnök után a jövő év elején esedékes parlamenti választásokon és az azt követő elnökválasztáson a mostani ellenzék kerül hatalomra, de mindenképpen olyan kormányzat, amely szakít az eddigi Nyugat- és Európa-ellenes, túlfűtött nacionalista politikával. Tudjman elnök ugyan megvalósította a horvát nemzet ezer esztendő óta élő függetlenségi álmát, de eközben a demokratikus változások megtorpantak. Horvátország diplomáciailag elszigetelődött, gazdasága alaposan lemaradt az azonos eséllyel induló Szlovéniától és Magyarországtól is, olyannyira, hogy déli szomszédunk nem részesedik uniós fejlesztési segélyekből, sőt a NATO- vagy az uniós tagság terve fel sem merült. Horvátország mára teljesen elszigetelődött a nemzetközi pénzügyi szervezetektől, Nyugat- és szerbellenessége pedig riasztóan hat a tőkére. Több éves tárgyalások után sincs áttörés WTO-tagságával kapcsolatban.