Helena Blavatsky a 19. század második felében megismertette a Nyugattal a „Titkos Tudományt”, amibe - könyvei szerint - egy tibeti „felsőbb mester” avatta be telepatikus úton (A szellememberek írnoka. Hetek, 2014. július 25.). Mielőtt Blavatsky 1891. május 8-án Londonban meghalt, utolsó, transzállapotban mondott szavai ezek voltak: „Tartsátok megszakítás nélkül a láncolatot! Ne engedjétek, hogy kudarcot valljon az utolsó megtestesülésem!” Négy évvel később egy brit keresztény arisztokrata család tizenöt éves lánya előtt megjelent egy ismeretlen személy, aki felszólította, hogy készüljön fel arra a feladatra, amit „neki kell majd véghezvinni”. Ez a lány, a későbbi Alice A. Bailey lett a teozófia 20. századi legnagyobb hatású szerzője, aki írásaival a modern kori New Age és ezoterika szinte valamennyi irányzatát megtermékenyítette.

Színre lépett a rejtőzködő kalifa: néhány nappal azután, hogy önmagát az iszlám világ vezetőjének nyilvánította, a moszuli nagymecsetben személyesen is bemutatkozott Abu Bakr al-Baghdadi, új nevén Ibrahim kalifa. Az ultraradikális szunnita Iszlám Állam (IS) vezetője eddig tudatosan kerülte a nyilvánosságot: arcát saját hívei sem láthatták. Most azonban személyesen vezette a ramadán kezdetét jelző imát, ráadásul az iszlám világ egyik legnagyobb tiszteletben álló szentélyében, a 850 éves al-Nuri nagymecsetben.

Előző számunkban bemutattuk az Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket. (A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.) Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19. században indult, és mára talán a világ legbefolyásosabb eszmerendszerévé vált New Age alapvető üzenete összefoglalójának szánták, jelzőkőként a jövő korok számára. A New Age meghatározó ideológusait: a teozófia megalapítóit, Helena Blavatskyt és Alice Baileyt, a modern kor leghíresebb látnokát, az „alvó prófétát”, Edgar Cayce-t, a három világháborút meg­jövendölő szabadkőműves nagymestert, Albert Pike-ot és követőjét, Aleister Crowley-t a filozófiatörténeti művek egyáltalán nem vagy csak széljegyzetben említik, pedig hatásuk legalább olyan jelentős, mint a felvilágosodás óta eltelt két évszázad meghatározó gondolkodóié. Ráadásul úgy tűnik, spiritualista szemléletük sokkal inkább megfelel a posztmaterialista kor igényeinek, így népszerűségük ma nagyobb, mint saját korukban.

„Azok, akik életükben – mint a maffiózók is – a gonosz útját követik, nincsenek közösségben Istennel: ki vannak átkozva!” – hangzott el Ferenc pápa szájából nemrégiben. A meglepő és nem várt kijelentés értelmezésén sokan vitatkoznak. Több római katolikus hírforrás szerint egyértelműen szó szerint kell venni a mondottakat, míg a Radio Vatikan szerint azért mégsem reménytelen a bűnözők helyzete.

Pedofil papok áldozataival találkozott Ferenc pápa a hét elején Vatikánban. A találkozó során a katolikus egyházfő bocsánatot kért az egyház „szolgálatukat eláruló fiai és leányai” által elkövetett „szentségtörő bűntettekért”. Szavai szerint az egyházban nincs helye a bűnöket elkövető papoknak, és az egyháznak jóvá kell tennie, ami történt.

Ha valaki azt gondolta, hogy nincs rosszabb annál, mint amikor Hollywood kaszálni akar a naiv nézőkön azzal, hogy kamu bibliai hangzású címeket ad teljesen banális, tizenkettő egy tucat sci-fi filmeknek, vagy bibliai történetekből készít másként eladhatatlanul sablonos családi drámát, nos, tévedett. A hátrahagyottak (The Leftovers) című HBO-sorozat ennél pofátlanabb: perverz módon a keresztény közönséggel akarja megfizettetni azt, ami másról sem szól, csak a keresztény hit, erkölcs és világnézet kigúnyolásáról. Ne dőljön be senki a sejtelmes trailereknek és az ingyenepizódnak: ezt a filmet a kereszténységet mélyen megvető alkotók készítették egy olyan szerző könyvéből, aki saját bevallása szerint tinédzserként „kiiratkozott a vallásból”.

Az Egyesült Államok 2010 óta bírósági végzés alapján folytathat hírszerzést a világ 193 országában (beleértve Magyarországot is) és több tucat nemzetközi szervezet ellen. Ez a június utolsó napjaiban nyilvánosságra került dokumentum újabb bizonyítéka annak, hogy a CIA volt munkatársa, Edward Snowden által leleplezett megfigyelési botrány még szélesebb kört érint, mintsem korábban gondoltuk volna. A gyakorlatilag mindenre és mindenkire kiterjedő ellenőrzési jog fokozatosan épült ki 2001 óta, és látványosan felgyorsult Barack Obama hivatalba lépését követően. Ennek történetét írta meg Glenn Greenwald Brazíliában élő Pulitzer-díjas újságíró, aki a Snowden-ügy koronatanúja. Neki adta át ugyanis az amerikai informátor a sok ezer oldalnyi leleplező digitális aktáját Hongkongban, mielőtt elindult volna Oroszország felé.

Az al-Kaida hajtásból a világ legeredményesebb terrorszervezetévé nőtte ki magát az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS), akik a napokban kikiáltották a kalifátust, miután ellenőrzésük alá vonták Kelet-Irak szunnita többségű területeit és Szíria egy jelentős részét. Becslések szerint hatmillió ember került az uralmuk alá. A kérdés az, hogy a frissen alapított „Iszlám Állam” életképes-e.

Brit szekularista csoportok újabb győzelmüket ünneplik, miután a szigetország Oktatási Minisztériuma múlt heti rendeletében lezárt egy jogi kiskaput, s így az állami dotációban részesülő iskolák már nem taníthatják a kreacionizmust tudományos elméletként.

Az Izrael Szövetségesei Alapítvány budapesti nemzetközi konferenciájával számos hazai és külföldi médium foglalkozott. Egy olvasónk múlt heti cikkünk (Egy nép, két otthon. Hetek, 2014. június 20.) nyomán néhány kérdést is feltett lapunknak. Az alábbiakban megkísérlünk válaszolni ezekre, a teljesség igénye nélkül.

Interjúalanyom életútja olyan sokszínű, hogy meg sem próbálom előzetesen felsorolni az állomásait, de talán a beszél­getésből kiderül, hogyan lesz egy elemző matematikusból országa meghatározó politikusa, aki az elmúlt 30 év minden jelentős döntésében részt vett, hol támogatóként, hol pedig kíméletlen kritikusként. Uzi Landau ma Izrael turisztikai minisztere, de – mint mondta – ezt a posztot pártpolitikai alku eredményeként kapta, miközben ő maga továbbra is megmaradt szenvedélyes cionista politikusnak. A teljes interjút az ATV sugározza, június 28-án 16.10-kor.

Hangsúlyozottan kívülállóként, Latin-Amerikából érkezett egy­ház­­fő­ként tett új kezdeményezést a közel-keleti konfliktusban Ferenc pápa. A The Globalist című lap egye­­nesen az „első posztnyugati pápaként” írt az egyházfőről, aki májusi, Jordániában, a palesztin területeken és Izraelben tett útja során hívta meg Rómába Simon Peresz izraeli elnököt és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnö­két. A jelképes eseménytől senki nem várt konkrét eredményt – külö­­nösen, hogy két átmeneti veze­tő­ről van szó: Peresz mandátuma napokon belül lejár, Abbásznak pedig már évekkel ezelőtt megszűnt a hivatalos megbízatása –, a nemzet­közi sajtó mégis azt találgatta, hogy Ferenc tud-e „életet lehelni” a válságról válságra bukdácsoló izraeli–palesztin bé­ke­fo­lya­matba. Az elmúlt száz év eseményei alapján azonban nem lehetetlen, hogy a Vatikán a jövőben aktív szerep­lő­ként igyekszik beavatkozni a térség, különösen Jeruzsálem sorsának alakításába.

Budapesti látogatása során exkluzív interjút adott az ATV-nek Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, amelyben a személyes küldetése mellett beszélt többek között arról, milyen stratégiát lát célszerűnek a Jobbikkal szemben, hogyan értékeli Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyarországi zsidó közösség felé tett ígéreteit, továbbá arról is, hogy hajlandó lenne-e megegyezésre a magyar állammal a Sukoró-perben, amit az elmaradt kaszinóberuházás miatti kártérítésért indított. A teljes beszélgetést az ATV június 22-én este 18.10 órai kezdettel sugározza.

„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler. A pápa közel-keleti látogatása során ugyan általánosságban elítélte a térségben zajó keresztényüldözést, ám sem konkrét áldozatokat, sem konkrét felelősöket nem nevezett meg. Közben pedig egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy az iszlám kalifátus megteremtéséért harcoló fegyveres terrorhadseregek egymás után néptelenítik el a Közel-Keleten a még megmaradt keresztény közösségeket is. A kereszténység szülőhelye hamarosan ugyanolyan sorsra juthat, mint Észak-Afrika, amely egykor – az iszlám hódítások előtt – az egyház egyik legerősebb bázisa volt, ám ahol mára szinte teljesen megszűnt a kereszténység jelenléte.

Nemzetközi kampányt indított Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a Szudánban 100 korbácsütésre és halálra ítélt keresztény asszony megmentése érdekében. Mariam Yahia Ibrahim második gyermekét váró, a kilencedik hónap végén lévő édesanya, akire „hitehagyásért és keresztény férfival kötött házasságáért” szabták ki a legsúlyosabb büntetést, jóllehet Mariam egész életében ortodox keresztény volt. A szudáni saríarezsim radikálisan keresztényellenes törvényei értelmében mégis iszlám vallásúnak tekintik.

A német megszállás után több mint 500 ezer magyar zsidót hurcoltak náci koncentrációs táborokba. Az 1944-es tavaszi és nyári deportálásokkal 430 ezren Auschwitz-Birkenauba, 15 ezren pedig az ausztriai Strasshof környéki munkatáborokba kerültek. A nyilasok mintegy 50 ezer további zsidót adtak át a náciknak. A német biztonsági szervek azonban csak a deportáltak mintegy 3 százalékát szállították el önhatalmúlag, magyar segítség nélkül. A zsidók 97 százalékát a magyar állam küldte a koncentrációs és munkatáborokba, ahol túlnyomó többségüket megölték.