„A Hamasz drága árat fog fizetni: elpusztítjuk a fegyverzetét, terrorista infrastuktúráját, parancsnoki és irányítási rendszereit és intézményeit” - ígérte a Védőkorlát hadművelet elnevezésű akció második napján Mose Jaalon, az izraeli hadsereg védelmi minisztere. A kemény hangú üzenet előzménye, hogy két nap alatt a Hamasz, valamint szövetségesei 160 rakétát és lövedéket lőttek ki Izrael déli és középső térségeire. A folyamatos légiriadók miatt több millió izraeli kényszerült arra, hogy hosszabb–rövidebb időre óvóhelyre vonuljon, vagy a közterületeken felállított ideiglenes fedezékekben húzza meg magát. Az izraeli kormány elrendelte 40 ezer tartalékos behívását is, de szakértők szerint a Hamasz is tanult a korábbi gázai hadműveletekből, így keményebb feladat lehet a tűzszünet kikényszerítése a terrorszervezettől.

Az utóbbi időben szinte nem telik el hét Indiában nők ellen, nem egyszer csoportosan elkövetett nemi erőszakról, és az áldozat brutális meggyilkolásáról szóló hír nélkül. Az egyre gyakoribb incidensek mára olyan mértékűek, hogy országszerte, a vidé­ken élő nők alapvető higiéniai szokásait is befolyásolják.

Oroszország és Izrael messze rosszabbul teljesít, mint Magyarország. Erre a hírre biztosan mindenki felkapja a fejét, talán még a kormány­propaganda készítői is. A Fund For Peace alapítvány (Alapítvány a bé­kéért) idén is nyilvánosságra hozott mutatószámai alapján viszont ez egyértelműen így van. A teljes képhez viszont hozzátartozik az is, hogy a Törékeny Államok Mutatója (Fragile States Index) nagy mértékben tükrözi az úgynevezett fejlett államok szemléletmódját, ugyanis Izrael a lista igen problémás első harmadában szerepel Nyugati Part néven.

Július 9-én ünnepelné függetlenségének 3. évfordulóját Dél-Szudán. A tavaly decemberben kitört, eddig több mint tízezer ember életét követelő polgárháború és a már azt megelőzően is virágzó korrupció miatt azonban a 2011-ben nagy reményekkel megalakult új államnak – rendkívüli természeti adottságai ellenére – mára milliókat érintő éhínséggel kell szembenéznie. Az elmúlt hetekben napvilágot látott jelentés szerint Dél-Szudán ma a Föld leginstabilabb állama.

Már több mint 450 áldozata van a hónapok óta tartó Ebola-járványnak Nyugat-Afrikában. Szakemberek szerint példátlan a járványügyi helyzet, ugyanis minden eddiginél több a haláleset, és akár szomszédos államokra is átterjedhet a fertőzés. Az Egészségügyi Világszervezet szerint drasztikus beavatkozásra van szükség a világméretű járvány megakadályozására.

Végleg elveszítheti egyik legfontosabb európai szövetségesének bizalmát az Egyesült Államok, ha bizonyítást nyer, hogy a napokban letartóztatott német kettősügynök valóban évek óta dolgozott az amerikai hírszerzésnek.

Ellentámadásba lendült a múlt héten letartóztatott, majd szabadon engedett Nicolas Sarkozy, aki a legnagyobb francia kereskedelmi tévé, a TF1 számára adott interjút, ismertetve letartóztatásának körülményeit. A volt elnök szerint az eljárás politikai indíttatású, aminek egyetlen célja volt, hogy őt megszégyenítsék.

„A következő napokban nem tervezek médiaszereplést. Ha az mégis szükségessé válna, keresni fogom a lehetőséget.  Köszönöm a megértését.” Ezt az SMS-t kaptam kedd este Pásztor Alberttől, Miskolc korábbi rendőrkapitányától, akiről a múlt héten derült ki, hogy elindul Miskolc polgármesteri címéért az októberi önkormányzati választáson.

Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság tavalyi döntése kvázi visszahelyezte státuszukba az új egyházügyi törvény életbe lépése nyomán jogfosztott vallási közösségeket, továbbá a Magyar Állammal szemben tizenhét kisegyház nyert pert idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, úgy tűnik, a jobboldali többség nem hajlik a jó szóra. A héten tíz egyesületi létbe száműzött felekezet vérzett el az elismerési eljárás bizottsági szakaszában. Az országgyűlés ősszel dönt a sorsukról.

Még a nyáron plusz támogatást kaphatnak a kórházak - jelentette ki az új egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor. A kór­házak, melyeknek nagy része már  elköltötte az éves keretét, mintegy 60 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak, annyival, mint tavaly ilyenkor. Az új számviteli törvény szerint a kórházak újabb rendeléseket már nem is adhatnának le, ami viszont a betegellátást állítaná le.

Elkezdődött az aratása az őszi és a tavaszi vetésű gabonáknak, a várható országos terméshozam eléri a 4,6 tonnás hektáronkénti mennyiséget. A belföldi ellátáshoz szükséges kenyérgabona- és takarmánygabona-mennyiség az idén is bőven megterem Magyarországon, sőt még kivitelre is jut majd belőle, és mivel a tavalyinál jobb minőségű kenyérgabona várható idén, nagyobb keresletre számítanak a szakemberek a malomipar részéről.

A Hetek információi szerint már június elején is került marhahús a tiszafüredi köz­étkeztetésbe abból a lépfenével (anthrax)  fertőzött állományból, amelyről emberekre is átterjedt a fertőzés. Ráadásul még a megbetegedések sem voltak „elegendőek” ahhoz, hogy a politikai szálakban is bővelkedő ügy gyorsan nyilvánosságra kerüljön. Pedig az eset nem biztos, hogy egyedi: egyes vélemények szerint a keleti országrészben iparszerűen kerülnek Magyarországra olyan jószágok, amelyek semmilyen állatorvosi ellenőrzésen nem esnek át, és a hivatalos nyilvántartásba sem feltétlenül kerülnek be.

Egy a Political Capital (PC) megrendelésére készült friss kutatás szerint a Jobbik támogatóira továbbra is sokkal inkább jellemző a zsidóellenesség és az antiszemita összeesküvés-elméletekben való hit, mint a többi párt szavazóira. A „konspiratív antiszemitizmus” ugyanakkor a Fidesz és a baloldali pártok szavazótáborában is magas.

Felháborodással fogadták az építőipari cégek vezetői azt a hivatalosan nem megerősített hírt, miszerint a kormány 7, azaz hét évre (!)  visszamenőlegesen adót vetne ki útépítő cégekre. A hír amiatt is érdekes, mert az elmúlt négy évben a Fidesz holdudvarához tartozó Simicska Lajos vezette Közgép-csoport vitte a pálmát ezen a területen. Ha igaz, hogy lesz útépítő-különadó, akkor az ő cégeit is kiemelten sújtja. Ez pedig újabb jele lehet annak, hogy a Fidesz vezérkara át kívánja rendezni az erőviszonyokat még a saját táborán belül is.

Az al-Kaida hajtásból a világ legeredményesebb terrorszervezetévé nőtte ki magát az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS), akik a napokban kikiáltották a kalifátust, miután ellenőrzésük alá vonták Kelet-Irak szunnita többségű területeit és Szíria egy jelentős részét. Becslések szerint hatmillió ember került az uralmuk alá. A kérdés az, hogy a frissen alapított „Iszlám Állam” életképes-e.

Pedofil papok áldozataival találkozott Ferenc pápa a hét elején Vatikánban. A találkozó során a katolikus egyházfő bocsánatot kért az egyház „szolgálatukat eláruló fiai és leányai” által elkövetett „szentségtörő bűntettekért”. Szavai szerint az egyházban nincs helye a bűnöket elkövető papoknak, és az egyháznak jóvá kell tennie, ami történt.

„Azok, akik életükben – mint a maffiózók is – a gonosz útját követik, nincsenek közösségben Istennel: ki vannak átkozva!” – hangzott el Ferenc pápa szájából nemrégiben. A meglepő és nem várt kijelentés értelmezésén sokan vitatkoznak. Több római katolikus hírforrás szerint egyértelműen szó szerint kell venni a mondottakat, míg a Radio Vatikan szerint azért mégsem reménytelen a bűnözők helyzete.

Miért nem elég napi néhány óra munka a magas életszínvonalhoz? És miért nem fokozódik a boldogságérzet a gazdag országokban sem? Írhat hiteles bírálatot egy bankár a telhetetlenségről? Minderről Felcsuti Péterrel beszélgettünk, aki 2012 egyik sikerkönyvét fordította magyarra.

Tanulságok és tapasztalatok, amelyek visznek tovább a saját utadon - ez a summája azoknak a beszélgetéseknek, amelyek a közel százéves Fejtő Ferenc és egy Franciaországban élő újság-író, Földes Anita között hangzottak el. Az ifjú újságíró becsületére legyen mondva, nem tar-totta meg magának, ehhez túlságosan nagy horderejű felismerésekre tett szert a két éven keresztül zajló beszélgetéseik során, hanem megírta könyvben Átéltem egy évszázadot címmel. Egy évszázadnyi gondolkodás, döntések sora, a következményekkel való szembenézés, újraértelmezés, ezernyi fontos találkozás, –ezeken kellett végigmennie Fejtő Ferencnek ahhoz, hogy ilyen méltósággal tudjon megöregedni. Földes Anitának éppen azért hisszük el, hogy hiteles, amit Fejtőről leír, mert annyira jelen van, hogy vele együtt ülünk Fejtő nappalijában, és kérdezgetjük kíváncsian a történész-újságírót, együtt éljük át vele az évszázadot, és a végére valamivel jobban értjük, ami történt és ami történik velünk.

1950 és 1953 között mintegy négyszázezer esetben jártak el a bíróságok kulákokkal kapcsolatos ügyekben – ez még akkor is óriási szám, ha bekalkuláljuk, hogy egy gazda több alkalommal is a törvényszék elé állt. A pénzbírságtól a teljes vagyonelkob-záson át a halálbüntetésig születtek az ítéletek, amelyek mind egy célt szolgáltak: a kollektivizálást veszélyeztető népnyúzó nagygazdák megtörését. A következmények máig hatnak.

A Superbook Alapítvány égisze alatt immáron 17. éve kerülnek megrendezésre a Tikva táborok sajátos nevelési igénnyel élő gyermekek és fiatalok számára.

A nevelési tanácsadókat 2011-ben még meg akarták szüntetni, ám időközben a módszerek finomodtak: a központosítás és pénzkivonás révén lehetetlenítik el az ellátást – állítják az érintettek. A pedagógiai szakszolgálatok dolgozói nemrég nagy harcok árán kapták csak vissza a nyári szabadságukat. Úgy tűnik, veszélybe kerülhet az a szakmai munka és szemléletmód, ami az integrált oktatásra fókuszálva a nevelési tanácsadókban eddig kialakult.

Zsibongó Király utca, macskaköves utak, összefutó villamossínek, kovácsoltvas kerítés mintás árnyéka, pihenő fuvaros, pesti költözködők, a Keleti pályaudvar ablakain beszűrődő hatalmas fénynyalábok… Páratlan benyomás éri az embert, ha megtekinti Kinszki Imre fotográfus képeit, melyeket Budapesten készített az 1930-as években. Új szemszögből nézi eztán a várost maga is, melynek jellegzetes atmoszféráját oly hűen megörökítette a fiatal művész, aki 1944-ben, egy németországi halálmenetben tűnt el 43 évesen. Életműve immár a 20. századi modern fotóművészet része, nevéhez több posztumusz album, kiállítás fűződik, fotói jelenleg a Holokauszt Emlékév jegyében a Balassi Intézetben láthatók. „Ezzel bárhol új életet kezdhetünk” – így bízta ’44-ben lányára és feleségére Kinszki azt a kis bőrtáskát, amely legjobb képei negatívjait tartalmazta. Lányával, a magyar drámapedagógia egyik meghatározó alakjával, az idén 80 éves Kinszki Judittal édesapja szellemi hagyatékáról beszélgettünk.

Franciaország a történelmi, természeti látványosságok és a gasztronómia eldorádója. Ahogy az ország gasztronómiája nem alkot egységes egészet, úgy az északi területeké sem; régiónként más és más az, amit mi „francia konyhaként” emlegetünk. Megunhatatlan változatossága pont a régiók természeti adottságaiban, a kapcsolódó növénytermesztésben, állattartásban, így a jellegzetes helyi ételekben, italokban keresendő. Észak-Franciaország sokszínűségének felfedezése okot ad egy kis álmodozásra.

Két és fél nap alatt tette meg a 427 kilométeres Párizs– Colmar távot Czukor Zoltán távgyalogló, nehezített terepen. A patinás versenyt 1926 óta rendezik meg Franciaországban, ahol elismertsége a kerékpáros Tour de France népszerűségéhez hasonlítható. A magyar atléta évtizedek óta készült a megmérettetésre.