hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vigyázat: kullancsszezon!

2014. 07. 19.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a kullancsokkal szembeni védekezésről nem lehet elégszer felvilágosítást adni. A statisztikák szerint átlagosan minden második kullancscsípésünket vesszük csak észre. A világszerte ismert mintegy 720 kullancsfajból körülbelül 20 féle található meg Magyarországon, amelyekből csak 2-3 faj veszélyes az emberre. Szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése okoz megbetegedést, és nem minden fertőzés jár klinikai következményekkel: 4 százaléknál nem nagyobb a valószínűsége, hogy a kórokozó át is megy az emberbe, ott meg is tapad, és betegséget is okoz. Évente nagyjából tízezer friss fertőzéssel lehet számolni.

Ezek az apró termetű paraziták nemcsak erdőkben, tisztásokon, hanem városi parkokban, kutyasétáltató helyeken, vagy akár saját kertben is fellelhetőek. Az általános vélekedéssel ellentétben nem a fák koronájáról ugranak vagy pottyannak kiszemelt áldozatukra, hanem a bokrok, cserjék leveleinek fonákján és a fű­szálakon tartózkodva keresnek gazdát. Igen ellenállóak, a víz sem árt nekik, kimosott ruhából is élő állapotban mászhatnak ki. A hazánkban leggyakrabban előforduló közönséges kullanccsal (Ixodes ricinus) márciustól novemberig bármikor összetalálkozhatunk.

A keményebb kór

A kullancsok vérszívás során két, szélesebb körben ismert betegséget vihetnek át az emberre: vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancsencephalitis) és Lyme-betegséget (Lyme borreliosis). A két betegség az előfordulásuk gyakorisága, a tünetek súlyossága, megelőzés és kezelhetőség szempontjából nagymértékben különbözik egymástól. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás kórokozója minden ezredik ixodes kullancsunkban mutatható ki, elsősorban Zala és Nógrád megyében. Az általa okozott kórkép regisztrált eseteinek száma éves szinten Magyarországon 50-80 között mozog. A tünetek a kullancscsípést követően egyhetes lappangási idő elteltével kezdődnek: mérsékelt láz, majd egy-két hőemelkedéses nap után magasabb láz, heves fejfájás, hány­inger, hányás, szédülés léphet fel. Súlyosabb esetekben aluszékonyság és eszméletvesztés jelentkezhet, bénulások alakulhatnak ki, melyek akár halálhoz is vezethetnek (1-2 százalékban). A betegség lefolyása öntörvényű, és mivel a vírus ellen ható gyógyszer nem áll rendelkezésre, az orvosi kezelés tüneti jellegű, és csak kismértékben befolyásolható a kimenetele. A kórkép viszont hatékonyan megelőzhető elölt vírust tartalmazó, úgynevezett aktív védőoltás beadásával. A tartós védettség kialakítása érdekében ismételt oltások adása szükséges, amelyek idejéről a háziorvos ad felvilágosítást.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!