hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mit akar a Vatikán a Közel-Keleten?
A legnehezebb kő

2014. 06. 21.
Hangsúlyozottan kívülállóként, Latin-Amerikából érkezett egy­ház­­fő­ként tett új kezdeményezést a közel-keleti konfliktusban Ferenc pápa. A The Globalist című lap egye­­nesen az „első posztnyugati pápaként” írt az egyházfőről, aki májusi, Jordániában, a palesztin területeken és Izraelben tett útja során hívta meg Rómába Simon Peresz izraeli elnököt és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnö­két. A jelképes eseménytől senki nem várt konkrét eredményt – külö­­nösen, hogy két átmeneti veze­tő­ről van szó: Peresz mandátuma napokon belül lejár, Abbásznak pedig már évekkel ezelőtt megszűnt a hivatalos megbízatása –, a nemzet­közi sajtó mégis azt találgatta, hogy Ferenc tud-e „életet lehelni” a válságról válságra bukdácsoló izraeli–palesztin bé­ke­fo­lya­matba. Az elmúlt száz év eseményei alapján azonban nem lehetetlen, hogy a Vatikán a jövőben aktív szerep­lő­ként igyekszik beavatkozni a térség, különösen Jeruzsálem sorsának alakításába.

Herzl Tivadar korán felismerte, hogy egy zsidó állam létrehozásához szüksége lesz a kor nagyhatalmainak támogatására is. Ennek megfelelően a Római Katolikus Egyházat is megkereste, hogy elmondhassa a pápának nagyszabású terveit. 1904-ben – nem sokkal halála előtt – találkozott X. Pius pápával, akinek elmondta, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy Jeruzsálemet és a szent helyeket mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tegyék. Ennek ellenére X. Piusz közölte: „Nem, nem támogathatjuk ezt a mozgalmat. (…) A zsidók nem ismerték el a mi Urunkat, ezért mi sem ismerhetjük el a zsidó népet. (…) A zsidókat nem támogathatjuk abban a törekvésükben, hogy megszerezzék a szent helyeket.” (Cion pápája. Hetek, 2014. május 30.)

Herzl ekkor szembesült vele, hogy olyan teológiai konfliktus áll fenn a katolikus egyház és a zsidók között, ami mélyen áthatja a politikai döntéseket is, s mely ellen érvekkel nem lehet küzdeni. Az első világháború azonban átrendezte a geopolitikai helyzetet, Palesztina brit mandátumterület lett, ők pedig elkötelezték magukat amellett, hogy a zsidók nemzeti otthont létesíthessenek őseik földjén.

A „corpus separatum” terve

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!