hetilap

Új irányból, keletről érkezett a Szentföldre Ferenc pápa, és ez a döntése nem csak földrajzi értelemben jelentett nyitást a Vatikán és a Közel-Kelet viszonyában. Bár alig több mint 48 órát töltött a térségben, a katolikus egyházfő szinte minden lépése beszédes volt. Ferenc pápa Ammanban az üldözött keresztények védelmében szólalt fel, Betlehemben megbékélést sürgetett, Jeruzsálemben pedig két nagy jelentőségű és eredeti kezdeményezéssel lepte meg a világot: Theodor Herzl sírjának a megkoszorúzásával fejezte ki állásponját a cionizmus létjogosultsága mellett, és egyben korrigálta elődjét, X. Piust, aki 1904-ben elutasította Herzl kérését, hogy támogassa a zsidó állam megalapítását. A gesztus új szintre emelheti a Vatikán és Izrael kapcsolatát. Szintén új korszakot nyithat az egyháztörténelemben a pápa és I. Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka jeruzsálemi találkozója, amelyen Ferenc felajánlotta azt, hogy a kereszténység egysége érdekében kész újragondolni a katolikus álláspontot Róma primátusa kérdésében.