2000. 12. 16. (IV/51)
Újpolgári falumodell

Újpolgári falumodell

2000. 12. 16.
A termelőszövetkezetek külső üzletrészeiről szóló vita megértéséhez érdemes egyszerűsített formában áttekinteni a helyzetet. A szövetkezetek tulajdonosait négy csoportba oszthatjuk: az elsőbe tartoznak az aktív tagok, a másodikba a már nyugdíjas tagok, a harmadikba a menedzsment, végül a negyedikbe a külső üzletrész-tulajdonosok. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat arra kötelezi az első három csoportot, hogy – különböző technikákkal – vásárolják meg a külső tulajdonosok üzletrészét. Ez a lépés kétségtelenül kedvező azon külsősök számára, akik nem nyereséges szövetkezetek tulajdonosaiként jelenleg nem kapnak osztalékot. A törvény hátránya viszont, hogy az egyébként is sokat küszködő szövetkezetek csődbe mehetnek a kötelező kivásárlás hatására, aminek következtében akár több százezer ember is elvesztheti megélhetését. A miniszterelnök egyébként nem titkolja, hogy a szövetkezetekkel szemben inkább a közép- és nagybirtokok kialakulását támogatja. Fontos még megemlíteni, hogy a külső tulajdonosok szervezett formában soha nem léptek fel tulajdonrészük pénzbeni megváltása érdekében. 
1999. 09. 18. (III/37)
Agrárbéke az új csodafegyver

Agrárbéke az új csodafegyver

1999. 09. 18.
Kitört az agrárbéke, jelentették a hírügynökségek a termelők képviselőinek és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetőinek megállapodása után. A megállapodás nyolc oldalas, szigorúan szakmai szövegét csak szakemberek tudják lefordítani a termelők számára. Tényleges hatása az agráriumra csak több hónap, vagy talán évek távlatában értékelhető. Az intézkedések két nagy csoportra bonthatók. Az egyik csoport olyan teendőket tartalmaz, amelyek az idei agrárköltségvetést érintik, jövő évi kiadásokat is terhelve. A másik csoport közvetlenül a jövő évi költségvetésre vonatkozik, több mint kétszázötven milliárd forint kötelezettséget felvállalva. Vajon ez a sok pénz békét hoz-e az agráriumban a kis- és nagytermelők, az államigazgatás és az érdekképviseletek között? Meg lehet-e oldani pénzzel az agrárválságot? És talán a fő kérdés az, hogy agrárválság van-e egyáltalán, vagy politikai válság. A "békekötést" követő nap az FVM kijelentette, hogy a vállalt kötelezettségek betartásához szüksége van pontosan 413 milliárd forintra. A kormánypárti sajtó megírta, hogy az FVM az adófizetők pénzén akarja kifizetni a mezőgazdasági termelők hiteleit. A miniszterelnök kijelentette, hogy már az is bőven sok, amit a kormány betervezett az agrártámogatásokra, és a földművelésügyi miniszter a megállapodás részleteit aláírás előtt nem egyeztette a kabinettel. Az érdekképviselők pedig a megállapodást csak kezdetnek tekintik. Ez a hazai agrárbéke. Torgyán József eleinte hallani sem akart a gazdák követeléseiről, sőt a gazdákról sem. Később azonban a gazdák minden követelését szinte szó szerint elfogadta, és a megállapodást aláírta. Mert ő a vidék minisztere. A kormány már egy elkészített költségvetésbe nem tudja (és láthatóan nem is akarja) az egyik kormánytag által felvállalt kötelezettségeket beépíteni. Torgyán úr szerint ez nem probléma, mert a költségvetést a parlament szavazza meg, nem a kormány, és az ő követeléseit – amelyek mára hitelessé váltak, hiszen megegyeznek a gazdák (a nép) követeléseivel – az MSZP és az SZDSZ is támogatja.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!