A falugazdász, vagyis gazdajegyzői hálózatot az Antall-kormány idején hozta létre
az akkor még Földművelésügyi Minisztérium. A létrehozásnak két fő oka volt: egyrészt
a kilencvenes évek elejétől folytak a szakmai viták egy agrár szaktanácsadói
rendszer kialakításáról, melynek keretében többször elhangzott, hogy ha a kormányzat
a farmergazdaságok kialakítását célozza meg, akkor feltétlenül szükség lesz egy
szakmai információkat, ismereteket továbbító szervezetre. Ez azért szükséges, mert
az új gazdálkodók az esetek többségében nem rendelkeznek mezőgazdasági
ismeretekkel. Az MDF kormányzat felismerte, hogy Magyarországon a választások vidéken
dőlnek el, és az 1994-es választások vidéki lebonyolításához szüksége lesz egy hálózatra.
A célok elérése érdekében a ciklus derekán létrehozták a falugazdász hálózatot.
Ekkor a falugazdászok a megyei FM-hivatalokhoz tartoztak. Kiválasztásuk és működésük
körül számos politikai és gazdasági botrány zajlott. Többen közülük teljes
mellszélességgel részt vettek a szövetkezetek ellen vívott politikai harcban, a
magyar vidék gazdasági megosztásában. Az 1994-es választásokat követően
megalakultak az első parlament egyik utolsó ténykedéseként létrehozott gazdasági
kamarák (önkormányzatok), így a Magyar Agrárkamara is. A kamara törvényben
megszabott feladatai közé tartozott a termelőkkel való kapcsolattartás, információgyűjtés
és informálás is, így kézenfekvő volt, hogy a falugazdász hálózat, immár
gazdajegyző névvel átkerüljön a kamarához. Természetesen az agrárkamara számára
nem volt közömbös az a mintegy 800 millió forint sem, amely a gazdajegyzői hálózattal
együtt a hálózat működtetésére kapott meg. A gazdajegyzői státuszokat ekkor ismételten
megpályáztatták, és többségüket lecserélték. Jogállásuk megyénként eltérő
volt, akadtak helyek, ahol vállalkozóként, máshol alkalmazottként működtek. Az elvégzendő
feladatok (adatgyűjtés, igazolások kiállítása, ellenőrzés, stb.) mellett lehetőséget
kaptak arra, hogy részt vállaljanak az általuk menedzselt terület gazdasági fejlesztésében.
Nyilván több olyan gazdajegyző is volt, aki a sikeres tevékenységéből eredően
nagyobb jövedelemre tett szert.
Ekkor következtek az 1998-as választások és a magyar vidéken is beköszöntött a
polgárizmus. Ennek a gazdajegyzőket érintő első jele az volt, hogy Torgyán miniszter
úr meg kívánta szüntetni a Magyar Agrárkamarát. Kézenfekvő volt, hogy először a
biztos bevételt jelentő gazdajegyzői hálózatot vegyék el a kamarától. Így egyrészt
gazdaságilag nehéz helyzetbe hozták a szervezetet, másrészt számos feladatának nem
tud eleget tenni, hiszen létszáma eddig mintegy 500 fővel csökkent.
A FVM meg sem várta a parlamenti vitát, az ellenzék esetleges módosító javaslatait,
hanem december 7-én kiírta a most már ismételten falugazdászra visszakeresztelt
munkakörök betöltésére szóló pályázott. Az FVM-ben folyó szisztematikus
tisztogatásnak megfelelően, hogy a régi-új falugazdászok munkája egyértelm?
legyen, jövőbeni főnökeiket is kicserélik, ezért pályázatot hirdettek a megyei FVM
hivatalok vezetői munkaköreire is. Tehát január elsejétől a minisztériumhoz és a
polgárizmushoz hivatalból hith? falugazdászok fejlesztik a vidéket, sőt ellenjegyzik
és ellenőrzik az FVM által agrártámogatásokra kifizetendő mintegy 140 milliárd
forint sorsát is.
1998. 12. 12. (II/50)
