Orbán Viktor miniszterelnök a napokban adta át a Horthy Miklós által alapított, idén újra adható, Corvin-lánc nevet viselő kitüntetést hat személynek. Ezzel teljes lett a tizenkét tagú Magyar Corvin-lánc Testület. 

Orbán Viktor megkoszorúzza Bethlen István egykori miniszterelnök emlékhelyét. Főhajtás a példakép előtt Fotó: MTI

A közelmúltban több kedélyborzoló bírósági és ügyészségi határozat is napvilágot látott: a súlyos köztartozásokkal rendelkező Fidesz-közeli cégek eltüntetésével gyanúsított Schlecht Csaba ügyében vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást, Várhegyi Attila kulturális államtitkár és Fidesz országos választmányi elnök perében az ügyész az ítélethirdetés előtt két nappal jelentősen enyhítette a vádat. Varga Tamást, a vezető kormánypárt egykori gazdasági tanácsadóját csak távollétében tudták elítélni, mert a hosszasan húzódó eljárás során "eltűnt", miközben Szabadi Béla egykori kisgazda koalíciós partnert és államtitkárt indokoltnak látták előzetes letartóztatásba helyezni. Az esetek kapcsán az ellenzék az igazságszolgáltatásba vetett bizalom csökkenéséről és politikai befolyásolásról beszél, a kormányoldal ugyanakkor azt állítja, éppen az ilyen ellenzéki nyilatkozatok ássák alá az állampolgárok bizalmát. 

"Ez egy olyan inspiráció, amit nem lehet megmagyarázni" Fotó: Somorjai L.

– Soros György eddig több mint százmillió dollárt adott a magyar társadalomnak ajándékba, olyan politikai erőket is támogatva ebből, mint a Fidesz. Több tízezer dollárral segítette például a Stumpf István által fémjelzett Századvég Politikai Iskolát, amely sok Fidesz-káder – most minisztériumi alkalmazott – "kiképzőhelye" volt. Mi lehet az oka annak, hogy a jobboldalon mégsem övezi osztatlan elfogadás Sorost? Tudjuk, hogy a hála nem politikai fogalom, de mégis, mi lehet az oka ennek az ellenérzésnek?

Az 1956-os forradalom idei ünnepségei előrevetítik a jövő évi választások kampányhangulatát. A jobboldali pártok megemlékezéseit hallgatva ugyan felfedezhető egy mérsékelt, illetve egy radikális retorika, a kettő közötti határvonal azonban elmosódott: nem lehet tudni, meddig tart a mérsékelt, s honnan kezdődik a radikális jobboldal. A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy idén első ízben ünnepelt együtt az érett centrumpárt képét mutató Fidesz, és magát nemzeti radikálisnak nevező – Európában azonban egyszerűen szalonképtelennek tartott – MIÉP. A közállapotok silányulását jelzi, hogy kilenc évvel Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepi beszédének megzavarása után kedden ismét kifütyültek egy országos politikust. A múlt visszaköszönt, a jövő elkezdődött. 

Titkos találkahelye lenne a terroristáknak Budapest? Egy spanyol lap angol forrásokra hivatkozva ezt állítja. A magyar illetékesek ellentmondásos körülmények között ugyan, de végül blöffnek titulálták az állítást. Az viszont tény, hogy évtizedekkel ezelőtt Budapest már otthont adott egy terrorista szörnynek.

Kedd, hajnali négy óra, nagybani zöldségpiac.

Interjú Pallag Lászlóval, az FKgP alelnökévely 

Interjú Wiener György politológussal, országgyűlési képviselővel, az MSZP országos választmányának elnökhelyettesével

1991-ben az akkor még Fidesz-lapnak számító Magyar Narancs (MN) augusztus 20-i egyházi ünnepségek kapcsán a "spirituális terror" víziójával riogatott, azt tanácsolva olvasóinak, hogy "5 napig ne vegyen újságot, ne nézzen televíziót, ne hallgasson rádiót, ne menjen utcára, csukja magára az ajtót". 

"Elfogyott a kormányrétes" – vetette oda nekem színlelt szomorúsággal Pista bá\', aki ekkora már kissé csalinkázva járt, majd huncutul hozzátette, hogy miért nincs mégsem komoly aggodalomra ok: "Ingyen sör azé\' van még." 

Az Élet és Irodalomban 1998 és 2000 között olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek rácáfoltak a lap irodalmi jellegére. A gazdasági és banki ügyeket feltáró szerzőpáros, Vajda Éva és Ószabó Attila ugyanis ennél a lapnál találtak fogadókészséget oknyomozó cikkeikhez. Nevük számos, szakmailag úttörő munkát felvállaló cikk után a "Fiúk a bányában" cím? cikksorozatot követő kormány kontra ÉS perek révén vált szélesebb körben ismertté. A per anyagát feldolgozó, a cikkel azonos nevet viselő könyv után most újabb kötetben lehet találkozni velük. "Tényfeltúrás" címmel öszszegyűjtötték eddigi munkájuk minden dokumentálható anyagát – mintegy mementóul, hiszen eddig még nem akadtak követőik. A szerzőpáros egyik tagját, Vajda Évát bírtuk szóra.

Burkoltan ugyan, de gyakorlatilag a jelenlegi kormánykoalíció támogatására buzdít az az ajánlás, amelyet a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa fogadott el a minap. Ha összevetjük a "politikai piacon" található pártprogramokat, akkor a tanács által megfogalmazott témákban – mint például a terhességmegszakítás vagy az üzletek vasárnapi nyitva tartásának kérdése – csak egy "legény marad a gáton".

Botrányos, hogy nem került megválasztásra az adatvédelmi biztos. Ezt mondja mindkét nagy párt az ombudsman-választás után éppen a másik taktikájára. Szájer József a szocialistákra, Vastagh Pál a fiataldemokratákra. A nagy purparlé közepette azonban alig esik szó arról, hogy a két nemzetközileg elismert, népszerű jogvédőt – pestiesen szólva – "lapátra tették". 

Interjú Tamás Pál szociológussal, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatójával

A politikai közép felé húzódik és versenyképesebb PR-t akar használni az MSZP. Legalábbis ez a következtetés vonható le a legutóbbi kongresszus alapján. Az elsőt jelzi Medgyessy Péter, a már véglegesített miniszterelnök-jelölt bejelentése, miszerint "a nemzeti közép kormányát" kívánja létrehozni. Másodikra példa, hogy ő az első szocialista politikus, aki – amerikai módira – feleségével együtt jelent meg egy ilyen pártrendezvényen. 

A magyar filmművészet válságos helyzetbe jutott, és ennek rendezése csak törvényes úton volna lehetséges. Ehhez filmtörvényt kellene haladéktalanul megalkotni, ami egyszer és mindenkorra hosszú távon biztosítja az alkotás szabadságát, folyamatosságát és a támogatások elosztásának igazságos, demokratikus módját. Egy művészeti ág halála ugyanis, ha a politikai hatalom rátelepszik – nyilatkozta lapunknak Kósa Ferenc szocialista országgyűlési képviselő, filmrendező.