hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2012. 08. 31. (XVI/35) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Hogyan hajrázik Romney?

Hivatalosan is Mitt Romney-t választotta elnökjelöltnek az országos republikánus jelölőgyűlés. A floridai Tampában megrendezett konvencióra a Mexikói-öbölből érkező Izsák hurrikán árnyéka vetült. A hírcsatornák osztott képernyőn számoltak be a párhuzamosan zajló eseményekről, így a jelölőgyűlés érthető okokból nélkülözte a szokásos léggömbös-konfettis fesztiválhangulatot.

Hogyan kerüli meg Irán a szankciókat?

A kínai játékgyártó kétmillió dolláros nemesacél-rendelése felkeltette az amerikai hatóságok kíváncsiságát. A titkos nyomozás szálai Teheránba vezettek, csakúgy, mint az ecuadori „banánbankok” dollárátutalásai. Meglepő trükkök, amelyekkel Irán igyekszik kijátszani a nemzetközi embargót.

Megérkezett Iszák

Napra pontosan hét évvel az után, hogy a Katrina romba döntötte New Orleanst, a hatóságok hasonlóan erős hurrikán miatt adtak ki figyelmeztetést az Egyesült Államokban. Az Izsákot ezúttal komolyan vették, a lakosság felkészülten várta a hurrikánná erősödött trópusi vihart.

Vitatott visszatérés

Visszatért hivatalába a korábban felfüggesztett román elnök, miután az alkotmánybíróság határozata érvénytelenítette a felfüggesztésérl szóló júliusi népszavazás eredményét.

Kevesebb nőt vesznek fel az iráni egyetemekre

Mintegy hetven felsoktatási szakon hatóságilag korlátozták a nk felvételét Iránban, ami a kritikusok szerint a ni egyenjogúságért vívott küzdelem bukása. A Nobel-díjas Shirin Ebadi, a leghíresebb iráni emberi jogi aktivista szerint a cél az, hogy a nk arányát 50 százalék alá csökkentsék a felsoktatásban.

Elfelejteni Breiviket?

A norvégok többsége elégedett a bírói ítélettel, amely épelméjŐnek nyilvánította, és 21 éves szabadságvesztéssel sújtotta 77 honfitársuk gyilkosát, Anders Behring Breiviket. Az ország lakói csupán egyet szeretnének: minél elbb elfelejteni a mészárlást és az elkövett.

A terroristák jogai

Az al-Kaida két terroristája próbálja megsemmisíttetni a rájuk kirótt ítéletet Strasbourgban, mivel állításuk szerint az eljárás során megsértették emberi jogaikat. Egyiküket azért ítélték el, mert ezer embert akart felrobbantani egy bevásárlóközpontban.

Sokba kerül Tony Blair

Évi négyszázezer fontjába kerül a brit adófizetőknek Tony Blair volt minisz­terelnök, aki öt évvel lemondását követően miniszterelnöki nyugdíjat és több más juttatást is igénybe vesz. A volt minisz­terelnök szemei előtt azonban nem a nyugodt nyugdíjas évek, hanem Európa elnöki széke lebeg.

Olcsó gyógyszer vagy szabadalom

India nevéhez Európában leginkább az információs technológiai fejlődést kötjük, míg Afrika szegénység sújtotta övezeteiben sokkal inkább az olcsón előállított AIDS és tuberkulózis elleni vakcinák és gyógyszerek révén van jelen. India az UNICEF által terjesztett gyógyszerek második legnagyobb előállítója – ez azonban egy szabadalmi ügy miatt hamarosan megváltozhat.

Belföld

Tanévnyitó

„Magyarország jövője részben azon múlik, hogy az egyházi intézmények kinyíljanak, és egyaránt érvényesüljenek a társadalomban az általános és az egyházi nevelési elvek” - jelentette ki Balog Zoltán kedden az Egri Főegyházmegye által fenntartott iskolák szakmai tanévnyitóján.

„Nem tudjuk, kellünk-e”

Januártól Önöket is érinti az államosítás. Élvonalbeli gyakorlóiskolaként, 100 éves múltra visszatekintve hogy látja, miként lehet az uniformizáló tantervi követelményekkel megbirkózni?

Megvédték a rendőrök a Gárdát

Bolondot csinált a hétvégén a bŐnüldöz hatóságokból a Jobbik. Miközben több száz rendr szállta meg Csókakt, hogy megakadályozza a tudo­másuk szerint oda szervezett gárda­avatást, a gárdisták egy másik településen avatták fel új bajtársaikat. Ugyanazon a napon a fvárosban ers rendri jelenlét mellett emlékeztek meg a fél­katonai szerve­zet megalakításának ötéves évfordulójáról. A Hetek által megkérdezett jogász szerint a gárdaünnepet nem lehetett betiltani, ugyanakkor a betiltott gárda vezetit és tagjait felelsségre lehetne vonni a budapesti rendezvény miatt.

Tovább alázza a kormány a jogfosztott egyházakat

Év elején arról volt szó, hogy azok az egyházak, melyeket az új vallásügyi törvény megfosztott a státuszuktól, automatikusan, egy rutin formaság teljesítésével vallási egyesületté válhatnak. Nem így történt. A bíróságok egymástól eltérően alkalmazzák a vonatkozó szabályokat, és több közösséget tulajdonképpen újbóli megalakulásra kényszerítenek. A nyílt levelek már elindultak az illetékes miniszterhez.

Kezelhették volna a pincéreket

A rendőrség a közlekedés akadályozásával indokolva megtiltotta a budapesti gárdarendezvényt, a bíróság azonban felülbírálta a döntést, és engedélyezte a felvonulást. Vajon miért nem azzal az indokkal tiltott a rendőrség, hogy egy jogerősen betiltott szervezetről van szó?

Karácsonyra 70 a tojás

Ősszel drasztikusan emelkedhetnek a pékáruk és a húsfélék árai, miután az egyébként is rossz helyzetben lévő magyar mezőgazdaságot szokatlanul nagy aszály sújtotta. Az összes kár több mint 400 milliárd forint, a legnagyobb pusztulást a kukorica szenvedte el, az előre várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak. A megoldás az áfakulcs csökkentése lehetne.

Magyar-e a hazai?

Nem feltétlenül. A magyar logókkal, magyaros motívumokkal forgalomba hozott élelmiszer-ipari termékek esetében eddig csak egy volt a biztos: itthon csomagolták. A termék származási helye azonban lehetett Ázsia, Európa vagy akár más kontinens. Ennek az állapotnak akar véget vetni az a szeptember elsejétl életbe lép miniszteri rendelet, amely szabályozza, hogy mely termékekre kerülhet rá a „magyar termék” felirat. Szóba jöhet még a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” megjelölés is.

A tenyeremből eszik a BKV

Nem sokat szomorkodott Bócsa Viktor, miután június végén lejárt szerzdését nem hosszabbította meg a Budapesti Közlekedési Vállalat. A Dohány utcában nyitott pékséget – egy sarokra a BKV székházától.

Gárdaügy: Kezelhették volna a pincéreket

A rendőrség a közlekedés akadályozásával indokolva megtiltotta a budapesti gárdarendezvényt, a bíróság azonban felülbírálta a döntést, és engedélyezte a felvonulást. Vajon miért nem azzal az indokkal tiltott a rendőrség, hogy egy jogerősen betiltott szervezetről van szó?

Hit és értékek

Árulók-e a zsidókeresztények?

Napjainkban - főképp Amerikában és Izraelben - számos zsidókeresztény közösség születik, melyek a judaizmus egy ágaként definiálják magukat, s az 1. századbeli zsidókeresztény gyülekezetek jogutódjaiként viselkednek. A zsidó és a keresztény hagyományokhoz való viszonyulás tekintetében számos ágra bomló mozgalom létjogosultságát és újjáéledésének szükségességét a kereszténység születésének körülményei, majd zsidó gyökereitől való elszakadása, teológiai tévedései, illetve az elmúlt néhány száz évben a Szentírás helyes értelmezéséhez való visszatérés igénye mentén érthetjük meg.

Karma-kapitalizmus

Miközben Indiában hatalmas gazdasági fejldés zajlik, a hindu vallás is reneszánszát éli. A kritikusok szerint a gazdagodó középosztály érzi a helyi tradíciók és a nyugati materialista életszemlélet közötti feszültséget, ami fokozott vallásosságba hajszolja ket. A válasz sokak számára a modernizált hinduizmus, ami a hagyományos bálványkultuszok nyugati mintájú újracsomagolására épül.

Mars-lakók nyomában

Alig érkezett meg a legújabb Mars-jármű a vörös bolygóra, újra megtelt az internet az idegenekről és ufókról szóló híradásokkal. Szakemberek szerint az azonosítatlan tárgyak és jelenségek a Marson sem igazolják a földönkívüliek jelenlétét, inkább műszaki és természeti okai vannak. A NASA Curiosity (Kíváncsiság) elne­ve­zésű űr­szon­dája augusztus közepén érkezett meg a Marsra, és szinte azonnal ontani kezdte a nagy felbontású fotókat és videókat.

HÁTTÉR

Erős asszonyok

Idén augusztusban is megtudhattuk, hogy kik a legnagyobb hatalommal rendelkező nők a világon a Forbes 100-as listája alapján. Az élen állók összetételében nem túl sok változás történt, a személyek maradtak, a sorrend lett más. Idén is Angela Merkel vezet, a legfiatalabb listás újra a botrányceleb Lady Gaga, míg a legidősebb II. Erzsébet angol királynő.

Az elhallgatott téma

A magyar diplomaták rendes, évente megtartott külügyminisztériumi értekezlete tudvalevően arra való, hogy a mindenkori miniszterelnök eligazítsa az egybegyűlteket mindazokban az aktuális témákban, amelyek kapcsán a kormány álláspontját külföldön képviselniük kell. Ezúttal Orbán Viktor legfőképp a gazdasági stratégiáról adott meglehetősen terjengős tájékoztatást a misszióvezetőknek; kimerítően ismertette velük az európai és a magyar válságkezelés különbségéről vallott nézeteit.

Ha csak móresre tanítunk, annak robbanás a vége

A szélsőjobb által használt „cigánybűnözés” szó nyilvánvalóan sérti mindazokat a cigányokat, akik nem kerültek és nem kerülnek összeütközésbe a törvénnyel. De jelenti-e azt is, hogy alaptalan az a közvélekedés, mely szerint – leginkább Északkelet-Magyarországon – tarthatatlanná vált a helyzet a többnyire cigányok által elkövetett sorozatos bűncselekmények hatására? – Amikor északkelet-magyarországi falvakban jártam másfél-két évvel ezelőtt, azt láttam, hogy a lakosság egy része éjszaka együtt volt a háziállataival, mert azok az emberek, akik húsz-huszonöt évvel ezelőtt még biztonságban voltak, most a folyamatos veszélyérzettel élnek együtt. Ez azonban nem egyszerűsíthető le arra, hogy ott a cigányok nagyobb százalékban vannak jelen. Ami a bűncselekmények megoszlását illeti, Magyarországon – figyelembe véve az elmúlt évtizedeket – nem nőtt a bűnözés. Négyszázezer körüli bűncselekményt derítenek fel évente, ez a szám az utolsó két évben enyhén emelkedett. Ez azonban megtévesztő adat, mert azok a cselekmények, melyek miatt az embe­rek leg­inkább szoronganak és félnek – a sérelmükre elkövetett tyúklopás, a kert megdézsmálása –, csak szabálysértésnek minősülnek. Az elmúlt évig azonban ezeket az ügyeket a jegyző „nyomozta” – valójában nem nyomozta, csak regisztrálta –, így aztán tettes sem volt, a kár megtérítéséről senki nem gondoskodott. A lakosság joggal érezte úgy, hogy senki nem törődik a problémával.Ezek szerint jó döntésnek tartja, hogy tavaly óta a rendőrség nyomoz a csekély értékű bűncselekmények ügyében? – Nagyon időszerű döntés volt. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy hatékonyan zajlik a gyakorlatban, de egyetértek vele, mert az ilyen, a mindennapjainkat megkeserítő bűncselekményeknél az embereknek szüksége van a biztonságérzetük javítására. Azonban azt, hogy az emberek csak a gyenge közbiztonságtól szoronganának, ezer forrásból tudom cáfolni: szoronganak a munkahely bizonytalanná válása miatt, a gyerekeik jövője miatt, az egészségügyi, a szociális ellátás miatt. És mindez jogos, akárcsak a közbiztonság hiánya miatti aggódás. Az emberi természet azonban olyan, hogy a benne kialakuló szorongások, félelmek kanalizálhatóak: ha egy irányban kommunikálják számára a szorongást, az képes felvenni ezt az irányt, és előbb-utóbb minden félelem egyetlen forrást talál magának. A Jobbik sikerrel alkalmazta ezt a módszert, hiszen a „cigánybűnözés” elleni fellépés ígéretével nyolcszázezer szavazatot szerzett. Ön szerint ezek az emberek rasszisták?– 2007–2009 között, amikor a kistelepüléseken bűnmegelőzési programokat indítottunk, azt tapasztaltuk, hogy ott, ahol az érintettek régóta élnek együtt, jellemzően csak néhány emberrel kapcsolatban fogalmazták meg a félelmeiket. Panaszkodtak viszont az újonnan bevándorlók egy-egy csoportjára, de rájuk a helybeli kisebbség is haragudott. Amikor viszont az ország közbiztonságáról volt szó, akkor megjelölték ellenségképnek a cigányt, a nem idevalósit, a külföldit. Ez egy olyan lélektani folyamat, amelynek kriminológusként nem vagyok igazán szakértője.A cigány elkövetők kapcsán sokszor hallható az az érv, hogy a szegénység kényszeríti őket bűnözésre. Erre viszont gyakran válaszolnak úgy különböző kommentekben, blogokon nem cigányok, hogy „én is szegény vagyok, mégsem bűnözök”. – A mélyszegénység helyett ma már a kirekesztettség fogalmát használnám. A társadalom kettészakadási folyamatában a kirekesztettség ma a következőkkel jellemezhető: tartósan munkanélküli, vagy még soha nem dolgozott; alacsony iskolai végzettségű, szakképzettsége nincs, vagy az a munkaerőpiacon nem értékesíthető; hasonló sorsúak élnek együtt szegregált környezetben. Ebben a reménytelen életformában, amelyben nincs mit vesztenie, akkor sem, ha lebukik, mert bűncselekményt követett el, a bűnözni vagy nem bűnözni kérdése nem igazán nagy erkölcsi dilemma. Zygmunt Bauman, az egyik leghíresebb szociológus foglalta össze ezt a sajátságos létformát, ami nem csak a kirekesztettek életformájához és nem csak a cigánysághoz kötődik. Ezt a létformát a pillanatnyi szükségletek felértékelődése jellemzi, vagyis amit ma elfogyaszthatsz, aminek ma örülhetsz, azt ne halaszd holnapra. Az általunk erkölcsinek tartott értékek – az erőfeszítés, az önfeláldozás, a szolidaritás, a kötelességtudat, a hosszú távú befektetés, a tervezhetőség – teljesen leértékelődik, nincs jelentősége. Ez szorosan összefügg azzal, hogy az érintetteknek nincs munkája. Ebben a világban az emberi kapcsolatok is leértékelődnek, és ahogy Bauman fogalmaz, a fogyasztási cikkek rangjára sorolódik vissza az emberi kapcsolatoknak az a része, amit barátságnak hívunk. A szexuális kapcsolat is ugyanolyan fogyasztási cikk, mint a pillanatnyi örömök forrásának többi eleme, ebben a világban a szexualitással összefüggő emberi kapcsolatok is felemésztődnek, nincs jelentőségük, tartósságuk. A kirekesztettek számára a biztonság nélküli nagy szabadság kompenzálja a biztonság hiánya miatt kialakult és folyamatosan megtapasztalt sérülékenységet. Ez az életforma magában hordozza a bűnelkövetés kockázatát, a társadalom többi tagjából viszont előbb-utóbb erőszakos indulatokat vált ki, hiszen az egyik oldalon nő a bűncselekmény elkövetésének kockázata, a másik oldalon viszont a rend iránti igény. Ebben a folyamatban maguk a demokratikus intézmények kerülnek veszélybe, mert innen is, onnan is erőszakos indulatok gerjesztődnek. A problémát lé­nyegesen komolyabban kellene venni, és be kellene látni, hogy gyors megoldások nincsenek. Ha tíz éve szisztematikusan hozzáfogtunk volna, már akkor is késő lett volna. A társadalom viszont azt érzékeli, hogy jogvédők és különböző roma érdekvédelmi szervezetek vezetői évek óta egyre több pénzt kérnek a felzárkóztatásra, miközben eredmény nincs, inkább visszafejlődés van. – Ez a problémám nekem is, hogy az eddig befektetett munka eredménye nem látszik. Az európai gyakorlatban a következő pénzköteg csak akkor vehető fel, ha vizsgálat igazolta az előző pénzköteg hatékony elköltését. Nálunk nagyon sok pénz folyt ebbe a szférába, de úgy, hogy sem előzetesen, sem utólag nem készültek hatástanulmányok. Ha azt gondoljuk, hogy integrált iskolai oktatásra van szükség, akkor előbb meg kell vizsgálni azt, hogy milyen integrációs típus a megfelelő, vagy hogy mindenütt jó-e az integrált oktatás. Vagy kiderül, hogy nem tudnak integrált oktatást létrehozni, vagy csak mesterségesen, mert az iskolába járó gyerekek 80 százaléka cigány származású. Ezek a vizsgálatok nálunk elmaradtak, ezért nem tudjuk megmondani, hogy azok közül a szakmai irányok közül, amelyeket Magyarországon látunk, melyik a követendő jó gyakorlat. Saját tapasztalatom az, hogy ami Baranyában kiválóan bevált, az Északkelet-Magyarországon azért nem jött össze, mert teljesen más volt a befogadó közeg. És az is komoly problémát jelentett, hogy többnyire nem szakmaközi együttműködésben valósul meg az integráció támogatása. Az ember nem változtatható meg úgy önmagában, például egy gyerek az iskolában, csak akkor, ha szövetségessé tudják tenni a családot, annak is az erkölcsileg legszilárdabb tagját. Amikor jártuk ezeket a vidékeket, vagy kiírtunk egy-egy pályázatot, a hivatásrendeken belül szinte mindig megtaláltuk azokat a személyeket, akik együttműködésre készek voltak, akiknek mi szakmai, érzelmi és anyagi támaszt nyújthattunk. A hivatásos pártfogó felügyelő, a védőnő, az óvónő, a gyámügyes, a helyi civil szervezet, az iskola, az egyház együttműködésével és egy hatékony jelzőrendszer működtetésével kezdtünk hozzá a feladat végrehajtásához. A feladat az volt, hogy próbálják meg a helyi konfliktust feltárni – nagyon rövid idő, fél év állt rendelkezésükre, mert nem volt több pénzünk –, a feltárás és artikulálás után pedig próbáltuk a megoldást megtalálni. Már akkor is boldogok voltunk, ha az érdekelt feleket sikerült egy asztalhoz leültetni, még akkor is, ha ott először semmi érdemi párbeszéd nem volt, csak ordítozás, ugyanis az ordítozás a kommunikációnak az első olyan formája, ami már nem fizikai erőszak. Lehet, hogy a szomszéd csirkéje még mindig eltűnt, de legalább azt is meg lehetett beszélni.Csakhogy mindebből még nem lesz munkahely, de még csak piacképes végzettség sem. – De innen kiindulva lehet megteremteni. Egy baranyai faluban egy katolikus pap – huszonöt éve él ott, ő az egyetlen ember a faluban, aki nem cigány – meg tudta találni a módját, hogy kivezesse a közösséget a munkanélküliségből, a kirekesztettségből. Kérdezhetné, honnan volt pénz a tanodára, az óvodára, a disznókra. Meg fog lepődni: egy német testvéregyháztól. Mert sem a magyar egyház, sem a magyar állam nem támogatta ezt a projektet. Összességében az a véleményem, hogy a helyi közösségek építésével lehet országos stratégiát csinálni, úgy, hogy a külső szakmai segítséget igénybe véve a helyi közösség a helyhez igazított módon maga keresi a megoldást. A legtöbb a helyi ágenseken múlik.Nem gondolja, hogy az emberek fásultak és fáradtak is ehhez? Van elég bajuk a saját életük megszervezésével. – Nem fáradtak. Szinte minden településen találtunk megfelelő embereket, akik várták, hogy a magányukból, a tévé mellől, a lakás bezártságából, a helyi pletykákból kiszabadulva valamit tegyenek másokért. Voltak köztük életerős nagymamák, nagypapák is. Csak megfelelő módon meg kell őket szólítani. Ha mi nem tesszük, majd megszólítja őket a Jobbik. Mindeddig nem beszéltünk a cigányok felelősségéről. Belvárosi értelmiségi körökben szinte nem is lehet erről beszélni, mert rasszistának minősítik az embert. Mennyire egyértelmű, hogy a kirekesztettségből vagy a mélyszegénységből csak a bűnözés felé lehet elmozdulni? – A kirekesztettség nem a bűnözésről szól. A kirekesztettségnek van egy rendkívül erős felhajtóereje a bűnözés irányába, de a kirekesztettek közül sem válik mindenki bűnözővé: van tisztes szegény kultúra, de csak ott, ahol a kisközösség még megmaradt. De előbb-utóbb a fiatal munkátlanság, a média hatása, a mindenáron történő fogyasztás kultuszának terjedése szétrobbantja a tisztes szegénységben élő közösségeket is. Az ötvenes években könnyű volt szegénynek lenni, mert mindenki az volt. Nagyanyám harminchat féle ételt tudott krumpliból csinálni, de a mai világban ezzel még dicsekedni sem lehet. Az iskolában majdnem hogy kötelesség a nem kínai boltból vásárolt, márkás tornacipő, a divatos farmer és a drága fogyasztási cikkek. Sokkal  nehezebb ezzel a kultúrával szembemenni, a kirekesztettségből a szegénykultúrát megtalálni, azt mondani, hogy „nem baj, kisfiam, szegények vagyunk, de legalább együtt vacsorázunk, és megbeszéljük a napi problémát”. A másik probléma az, hogy maga a kirekesztettség is rombolja a közösséget: azt látjuk, hogy a régen hagyományosan szolidáris cigányközösség megszűnőben van. Az első hajléktalanfelméréseknél még nem találtak cigánygyerekeket, mert az unokatestvér unokatestvérének a barátját is befogadták, nem engedték ki a fagyos éjszakába. Nos, ma már ez sincs. És a felelősséget megállapítani? A „fekete vonatok” hazamentek, utasaik örökre otthon maradtak a reménytelenségben.Vitathatatlanul van egy ördögi kör jellege, hiszen sok cigány éppen azért nem kap munkát, mert cigány. De a többségi társadalmat mégis irritálja, ha azt hallja, hogy a romák semmiről sem tehetnek. Ön milyen lehetőséget lát a kitörésre ebből az ördögi körből?– Jól tudom, hogy a kirekesztettek egymás mellett élése nehéz, de láttam arra példát, hogy ha jelentős erőfeszítéseket tesznek, akkor mégiscsak sikerül. Mindenkiben megvan ugyanis egy rejtett lehetőség, a kérdés az, hogy feltárjuk-e vagy sem. Itt nem nagy pénzekről van szó, hanem szakismeretről, nyitottságról, a helyzet felismeréséről. Ott indul el valami, ahol képesek viszonylag rövid idő alatt sikerélményt nyújtani. Itt van például a testnevelés: kipróbáltuk, fantasztikus lehetőségek vannak benne. Papp Laciról olvasva mindig szeretettel gondolok rá, mert saját  sportágában az országban  mindenütt kereste a tehetségeket, mindenhova elment, és saját eszközeivel meg az állam segítségével felkarolta ezeket a fiatalokat. És amikor a nemzeti lobogót felhúzták az olimpián, senki nem kérdezte, hogy a győztes cigány származású-e vagy sem. Hosszú távú programokról, türelemről beszélgetünk, és Önt hallgatva én is úgy gondolom, nem nagyon van más út a megoldásra. Csakhogy a jelenben sok helyen pattanásig feszültek az indulatok, a nyomor elviselhetetlen. Egyre többen, köztük cigány vezetők is úgy látják, hogy robbanás közeli a helyzet, vannak, akik polgárháborút vizionálnak. – Ez bizony nagyon könnyen előfordulhat. Párizsban is robbanásig feszült a helyzet, alig lehetett lecsillapítani, pedig szó sem volt cigányokról, hanem második-harmadik generációs bevándorolt szülők ott élő gyerekeiről. Ha elszabadul a pokol, nincs megállás, ezt Amerika is átélte, gondoljon a Los Angeles-i szegénylázadásra. Alapjában véve teljesen igaza van az Európa Tanácsnak: nagyon nagy lesz a baj, ha nem fogunk hozzá a megoldáshoz. És ennek nem kizárólagos eszköze az, amit most a magyar kormányzati politika elkezdett. Szükség van kontrollra, szükség arra, hogy a bűn minden esetben és minél előbb elnyerje büntetését. Szükség van hatékony, szakmailag alkalmas rendőrségre, amely rövid időn belül felkutatja a tettest, és gondoskodik a kár megtérítéséről. De mindez önmagában nem lesz elég. A rendvédelem megerősítésével tehát egyetért. Miként értékeli a kormányzat egyéb lépéseit a cigányság felemelésére? – Alapjában véve megkülönböztetünk inkluzív és exkluzív módon működő kormányzási formákat. Az inkluzív politikai mechanizmusok azok, amelyek tipikusan képesek koalícióban működni, és hosszú távra terveznek. Alapvető problémák megoldását nem négy évtől várják, hanem hosszabb távon és a helyi közösségekre építve. Az exkluzív módon működő kormányzást a móresre tanító mechanizmus jellemzi, és ez vezethet a szakadék szélére, akár a robbanáshoz. Ez a két lehetőség látszik most a világban, az a kérdés, melyiket választjuk, melyiken megyünk hosszú távon tovább. Én ebben a pillanatban a veszélyesebb irányt látom markánsnak.

Nemi erőszak és gyerekházasság a muzulmán világban

Erkölcsi botrányok sora rázza  a muzulmán világot.  Míg Egyiptomban egyre nő  a szexuális bűncselekmények száma, Afganisztán kiskorúak kiházasítása miatt került rivaldafénybe. Az iszlám vallás igen konzervatív szabályokkal szigorítja a hívek életét, mégis: a sajtó nem először foglalkozik  a regulák béklyójából kitörni vágyó muzulmán csoportokkal. A jelenség ilyen ijesztő mértéket talán még sosem öltött.

Államérdek helyett kormányérdek

A héten debütált a hazai mozikban az Államérdekből című, politikai korrupcióról szóló francia film, aminek a külön­vetítésén a Transparency International Magyarország által meghívott 368 parlamenti képviselőből 8 tette tiszteletét. A Transparency akciója nem csak a filmre, hanem sokkal in­kább a politikusaink hozzáállására kívánta felhívni a figyelmet.

Baranya aranya

Harkányfürd, a testet-lelket gyógyító víz városa az egyik legismertebb és legkeresettebb üdülhelyünk. Vendégszeret lakói 1824 óta, közel kétszáz éve fogadják mind a gyógyulásra, mind a pihenésre vágyókat. Baranya aranya, az egészséget adó és megrz gyógyvíz jótékony hatása mellett a kétezer éves szlterm kultúrtáj, a nemes borok, a remek gasztronómia, és a ritka természeti kincsek megannyi csábító vonzert jelentenek. Minderrl Sarkadi Eszterrel, a Harkányi Turisztikai Egyesület titkárával beszélgettünk.

Fogyóban az amerikai középosztály

Az amerikai középosztály a modern kori történelem egyik legnehezebb évtizedén van túl - áll a Pew Research Center nemrégiben kiadott jelentésében.

A nonprofit rezsi elmélete

„A rezsiszolgáltatásokat nonprofittá kell tenni, és emiatt már érik egy újabb összecsapás Brüsszellel" - hangzott el a miniszterelnöki bejelentés néhány napja.

Spóroljon tízezreket minőségi nyílászárókkal!

Egy átlagos háztartás rezsiköltségeinek 40-60 százalékát a fűtésköltség teszi ki. Vagyis a jó hőszigeteléssel jelentős összegeket lehet megtakarítani. Itt az ideje kicserélni a nyílászárókat!

KÁVÉSZÜNET

The End

Hatvannyolc évesen öngyilkosságot követett el az akciófilmek koronázatlan királya, Tony Scott. A szemtanúk szerint autójából kiszállva habozás nélkül vetette le magát a tengerbe a Los Angeles-i Vincent Thomas hídról. A brit rendező-producer halálhíre megrázta Hollywoodot.

Nagy lépés az embernek

1969. július 20-án a világ szeme egy asztro­nauta elmosódott alakjára szegeződött. A történelemben először érintette emberi láb a Hold felszínét. Neil Armstrongra 2012. augusztus 25-én viszont egy ennél is nagyobb lépés várt.

Ködpiszkálók

Csupor Dezső a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi adjunktusa, a kodpiszkalo.blog.hu szerzője. Az egészséggel kapcsolatban az interneten keringő tévinformációk késztették arra, hogy csapatával tudományos oknyomozásba kezdjen. Hogy érdemes-e a mai világban „ködpiszkálónak" lenni - erről beszélgettünk az egyetemi oktatóval.

Laptop-rafinéria

Napjainkban már egyre több embernek van hordozható számítógépe, ám sokan nem tudják, melyek azok a dolgok, amelyekre feltétlen érdemes odafigyelni, hogy a gépük hosszú távon megbízhatóan működjön.

A sport megrontói

Meglehet, hogy évek múltán a londoni olimpia némelyik győztesében csalódni fogunk, mivel a jövő doppingtesztjei a megőrzött mintákban olyan tiltott szereket is kimutathatnak majd, amelyek most rejtve maradnak - mondta lapunknak Tiszeker Ágnes. A Magyar Antidopping Csoport vezetőjével annak kapcsán beszélgettünk, hogy Lance Armstrongtól (képünkön lent) mind a hét Tour de France győzelmét elvehetik, miután nem hajlandó tovább védekezni a doppingvádak ellen.

A kínai csodatini titka

Bírálják a kínai úszók edzőik módszereit. A 100 pillangón második helyezett Lu Jing szerint más országokhoz képest a kínaiak korlátoltan gondolkodnak, túl nagy a szigor, és hiányzik a szórakozás a felkészülésből. Ennek ellenére, úgy tűnik, ez kifizetődik, ugyanis a 16 éves kínai Ye Shiwen sporttörténelmet írt: 400 méter vegyesen világrekorddal győzött, és az utolsó ötven méteren még a férfiak bajnokát is verte volna. Utána megnyerte a 200 méter vegyest is.

Enni vagy nem enni?

A londoni ötkarikás játékokon a több mint 11 ezer sportoló közül mintegy 3000 muzulmán kénytelen szembesülni azzal a dilemmával: kövesse hitét, vagy saját sportcéljait tartsa szem előtt?
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!