Vagyim Arisztov

Minden fenntartás ellenére úgy tűnik, hogy az idei évet Oroszország külpolitikai pozícióinak, illetve Moszkva kaukázusi befolyásának erősödése fogja fémjelezni. Ezt támasztotta alá az isztambuli EBESZ-találkozó is, amelyet mind Nyugaton, mind Oroszországban Moszkva és személy szerint Jelcin elnök diplomáciai sikereként értékelnek. Az azóta újra betegeskedő Jelcin kemény "buldózer" stílusa a Nyugattal való párbeszédben jelentősen meghatározta a találkozó hangulatát, ugyanakkor az egész orosz társadalom és politikai elit hozzáállását is kifejezte; mi több, ha az elnök finoman viselkedett volna Isztambulban, azt népe nem bocsátotta volna meg neki. Kemény kézzel ráerőltetni az országra, az ellenzékre a saját belpolitikai elképzeléseit, azután engedményeket tenni nemzetközi szinten – az oroszok szemében ez nemcsak a nép semmibe vétele, hanem az ország érdekeinek elárulása is lenne. Jelcin elnök nyilván tisztában van ezzel, ezért nem is tudott volna más módon viselkedni Isztambulban.

Oroszországban az alsóházi képviselők választási kampánya újra és újra meglepetéssel szolgál, s ebben továbbra is a központi választási bizottság (CIK) játszik szerepet. A CIK által feltálalt legutóbbi ilyen meglepetés a társadalom nagyobbik részét kellemetlenül érintette. A bizottság ugyanis választási jegyzékbe vett egy Szpasz nev? mozgalmat, amelynek listáján Alekszander Barkasov az éllovas. Ez a negyvenhat éves, középiskolai végzettséggel rendelkező úr nem más, mint az Orosz Nemzeti Egység mozgalom (RNE) vezetője.

Az ukrán elnökválasztás második fordulójának előestéjén már Oroszországban is beszélnek annak igen nagy valószínűségéről, hogy Pjotr Szimonenko, a kommunisták jelöltje fogja elvinni a pálmát. Az ukrán baloldali vezetők már alá is írták a megállapodást arról, hogy a jövőben hogyan tervezik a főbb állami tisztségek elosztását maguk között. A jelenlegi elnök Kucsma, a választók szíveinek elnyerése céljából egy radikális ötlettel lépett elő. Kész arra, hogy az elnöki jogokat jelentősen korlátozni engedje, csakhogy hatalmon maradhasson. Alkotmánymódosítást ajánl, amely csak a parlamenti többség alapján tenné lehetővé egy új kormány alakítását. Jelen pillanatban Ukrajnában – ahogy Oroszországban is – a kormányalakítás kizárólag az elnök jogkörébe tartozik, ő pedig azok közül a politikusok közül válogat, akik a kedve szerint valók.

Az oroszországi krízist ma nem a kaukázusi háború mutatja leginkább, hanem a kremli és moszkvai "klán" harca a fővárosban. Az első klánhoz Borisz Jelcin tartozik, néhány rokona, az államfőhöz közel álló vállalkozók, mint Borisz Berezovszkij és Roman Abramovics, illetve az elnöki adminisztráció volt és ez évi feje Valentyin Jumasev és Alexander Bolosin, valamint Nyikolaj Akszenyenko és Anatolij Csubajsz alelnökök. A moszkvai klán élén Jurij Luzskov áll. Az újságírók állítása szerint klánja tagjai közé tartozik felesége, Jelena Baturina – aki emellett sikeres vállalkozó –, néhány tisztségviselő Moszkva vezetői testületéből, és sok üzletember. Tágabb – politikai – értelemben ide sorolják a volt kormányfőt, Jevgenyij Primakovot is.

A központi választási bizottság nem vette fel a Zsirinovszkij-féle hírhedt Liberális Demokrata Pártot (LDPR) a decemberi parlamenti választások jegyzékébe. Bár az esemény egyelőre még nem kapta meg az őt megillető figyelmet, mégis az oroszországi politikai elit összetételének komoly változásáról tanúskodik. Úgy tűnik, Zsirinovszkijnak és pártjának ideje végérvényesen lejárt. A hatalom igyekszik megszabadulni a kellemetlen politikusoktól. A klasszikus mondat érvénybe lép: "A mór megtette kötelességét, a mór mehet."

A központi választási bizottság nem vette fel a Zsirinovszkij-féle hírhedt Liberális Demokrata Pártot (LDPR) a decemberi parlamenti választások jegyzékébe. Bár az esemény egyelőre még nem kapta meg az őt megillető figyelmet, mégis az oroszországi politikai elit összetételének komoly változásáról tanúskodik. Úgy tűnik, Zsirinovszkijnak és pártjának ideje végérvényesen lejárt. A hatalom igyekszik megszabadulni a kellemetlen politikusoktól. A klasszikus mondat érvénybe lép: "A mór megtette kötelességét, a mór mehet."

A csecsen gerillák elleni hadművelet egyre inkább az egyetlen kivezető útnak tűnik az elhúzódó orosz politikai válságból. Az elmúlt évek nehézségeiben megfáradt társadalom minden rétegében egyfajta konszolidálódás figyelhető meg. Ez vonatkozik a folyton marakodó politikai elittől kezdve az egyszer? emberekig mindenkire. Az országot, úgy tűnik, új erő forrasztja egységbe: a csecsen banditák felé irányuló gyűlölet. Moszkva legfőbb törekvése olyan új embereket juttatni a hatalomba, akik Csecsenföld jövőjét Oroszország keretein belül képzelik el.

"Meg fogjuk semmisíteni a terroristákat mindenütt, ahol csak felfedezzük őket" – Vlagyimir Putyin kormányfő tett ilyen kemény kijelentést a múlt héten. Ez nem volt puszta fenyegetőzés: megkezdődött az orosz szárazföldi támadás Csecsenföld ellen.

Az Oroszországban kibontakozó politikai válság egyre mélyebben és kiterjedtebben hatja át a kormány működését. Úgy tűnik, 1917 óta nem fordult elő ehhez hasonló. Moszkvában folyamatosan hallani hol az egyik, hol a másik magas rangú tisztségviselő, miniszter vagy éppen kormányfő leváltásáról. A politikusok lejáratására irányuló kampányok közepette pedig javában készülnek a hatalomváltás – vagy átmentés különböző forgatókönyvei. Eközben újra kezdődhet a csecsen háború is: Oroszország csütörtökön kétszer is bombázta Csecsenföld fővárosát, Groznijt.

Az Oroszországban kibontakozó politikai válság egyre mélyebben és kiterjedtebben hatja át a kormány működését. Úgy tűnik, 1917 óta nem fordult elő ehhez hasonló. Moszkvában folyamatosan hallani hol az egyik, hol a másik magas rangú tisztségviselő, miniszter vagy éppen kormányfő leváltásáról. A politikusok lejáratására irányuló kampányok közepette pedig javában készülnek a hatalomváltás – vagy átmentés különböző forgatókönyvei. Eközben újra kezdődhet a csecsen háború is: Oroszország csütörtökön kétszer is bombázta Csecsenföld fővárosát, Groznijt.

"Oroszországot védjük. Mások támadtak ránk. Ezért meg kell szabadulnunk az előző évek szindrómáitól, így például a bűntudattól is. Nem szabad, hogy ez nálunk előforduljon" – mondta Putyin orosz kormányfő a Dagesztán elleni újabb támadás tetőpontján. Mint ahogy augusztusban, ezt az inváziót is Csecsenföld területéről indították. Egy héttel később, az Állami Duma előtti felszólalásában Putyin elismerte, hogy a kormány és a tisztek tudtak a második támadás előkészületeiről, mégsem mértek rájuk megelőző csapást. De miért? Sokak szerint a Csecsenfölddel szemben érzett bűntudat akadályozta meg őket ebben.

Hogyan lehetséges, hogy elveszítettük az egész körzetet? Miért van az, hogy a zárt katonai településeken történik a legtöbb terrorcselekmény? – ilyen kérdésekkel fordult Jelcin elnök szeptember 7-i találkozóján az új orosz miniszterelnökhöz, Putyinhoz a Kremlben.

Augusztus 31-én az egyik orosz állami televízió-csatorna, az ORT hírműsora közölte, hogy a Nemzetközi Valutalap nem támogatja az USA-ban kirobbant üzleti botrány elmélyítését, amelyet újabban "Russiagate-ként", azaz "Oroszországgate-ként" emlegetnek. Camdessus, az IMF feje kijelentette: "A lopás ténye nem bizonyított, bár a tőkekiáramlás ténye Oroszországból nyilvánvaló."

Lehet, hogy bizonyos történelmi körülmények összejátszása esetén lett volna lehetőség elkerülni a több mint ötvenmillió emberi életet követelő háborút. Ám Európa vezető országainak belpolitikai helyzete és a húszas-harmincas évek nemzetközi viszonyai nem a békés egymás mellett élést segítették elő. A második világháborúban részt vevő országok túl sok kielégítetlen ambíciót és történelmi sebet hordoztak – emellett igéző politikai tanokat és hamis geopolitikai elképzeléseket is.

Amikor a világ egy része türelmetlenül várta, hogy a Hold eltakarja a Napot, Oroszországban két nappal korábban már lezajlott a napfogyatkozás. Ez azonban politikai jelleg? volt. Elsősorban az oroszokat érintette, bár a világ különböző részeiről is jól látható volt. Eme látvány nem kevésbé érdekes, mint az, amikor az egyik égitest eltakarja a másikat. Addig, amíg a napfogyatkozás esetében minden matematikai pontossággal kiszámítható és érthető, az orosz politikai változások okait csak találgatni lehet.

A novoszibirszki zsinagóga irodáját Purim ünnepén dúlták fel Fotó: Kommerszant

Az orosz képviseloválasztások elokészületei ismételten bizonyítják a régi politikai aforizmát: Minden változtatásra csak azért van szükség, hogy semmi ne változzék. Már most látszik, hogy alapjában ugyanazok az emberek fognak bekerülni az Állami Dumába, akik az elmúlt tíz évben meglovagolták a demokratizálási hullámot.

Egy ötvenezres lélekszámú városka Oroszországban kicsinek számít. Bárhogyan is titkolóznál, mindig többet tudnak rólad, mint gondolnád. Féléves külföldi tartózkodás után hazatértem meglátogatni a szülőföldemet.

Egy ötvenezres lélekszámú városka Oroszországban kicsinek számít. Bárhogyan is titkolóznál, mindig többet tudnak rólad, mint gondolnád. Féléves külföldi tartózkodás után hazatértem meglátogatni a szülőföldemet.