A szlovákiai magyarok elégedetlenek a pozsonyi parlament által elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel. "Ez a törvény a konformisták győzelme" – nyilatkozta a Heteknek Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tiszteletbeli elnöke. Az MKP képviselői nemmel szavaztak a törvény elfogadására. Indoklásuk szerint a kisebbségi nyelvhasználat a községek területére szűkül le, és a községi szervek ülésein akár csak egy jelenlévő megakadályozhatja, hogy a kisebbség nyelvén tárgyaljanak. Az MKP egyetlen indítványát sem fogadták el.

A nehéz és fáradságos kormányalakítási manővereket követően Ehud Barak nagy lendülettel látott munkához: a múlt héten Alexandriában Mubarak egyiptomi elnökkel, vasárnap a gázai Erez-átkelőhelyen Jasszer Arafattal, a Palesztin Autonómia Hatóság elnökével, kedden Akabában Abdallah jordán királlyal tanácskozott. Szerdán Szulejman Demirel török államfő látogatott Izraelbe, csütörtökön pedig Barak és kísérete Clinton meghívására több napra az Egyesült Államokba utazott. A találkozók célja, hogy felmérjék Barak partnereinek álláspontját az arab–izraeli békefolyamat továbbvitelét illetően. Barak az Amerikából való visszatérést követően ül össze minisztereivel és tanácsadóival, hogy eldöntse, melyik fronton és milyen lépéseket tesz majd az új izraeli kormány.

Közel másfél millió "őrült" technorajongó gyűlt össze az elmúlt hét végén Berlinben, az immár 11. alkalommal megrendezett Love Parade fesztiválon. Az Európa-főváros pozícióra törekvő Berlin a szórakoztatás terén igyekszik lekörözni a riói karnevált is. A késő éjszakába nyúló, féktelen tivornyába torkolló óriásfelvonulásra a világ minden részéről érkeztek a német fővárosba a modern gépzene fanatikusai, akik egymás lábán taposva, kiabálva, fütyülve táncoltak a több kilométer hosszú menetben. A német lapok által "millenium-gyerekeknek" keresztelt fiatalok életfilozófiája egyszer?: "az élet egy nagy parti, ezért legjobb, ha mindent kipróbálunk".

A hivatalos Ausztria 1945 után azt hirdette magáról a világban, hogy ő a "fasizmus első áldozata". Ezt persze senki sem hihette komolyan, hiszen nincs az a falu Ausztriában, amelyben ne lenne egy emléktáblája az 1939 és 1945 között a "haza védelmében" elesetteknek.

A utolsó másfél hét során Oroszország komoly külpolitikai válságban találta magát. Ennek egyik kiváltó oka a Proton elnevezés? orosz rakétahordozó katasztrófája volt, amely július ötödikén startolt a Bajkonur űrállomásról. Mint ismeretes, ez az űrállomás volt a legtöbb szovjet rakéta kilövőhelye. 1961 áprilisában innen indult a Vosztok, fedélzetén a Föld első kozmonautájával, Jurij Gagarinnal. A Szovjetunió szétesése után a Bajkonur űrállomás a független Kazahsztánnak jutott. Így annak ellenére, hogy sem rakétája, sem űrhajósa nem volt, ez a nem éppen legfejlettebb volt szocialista köztársaság vált – úgymond – űrhatalommá.

Az amerikai vádakra válaszként Kína leszögezte: a kínai tudósok már évekkel ezelőtt neutronbombát állítottak elő független kutatás eredményeként – jelentette a The Washington Post cím? amerikai napilap. A védekezésre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok kongresszusának különbizottsága, Christopher Cox képviselővel az élen, Kínát katonai kémkedéssel vádolta meg.

Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten megbeszélést folytatott William Cohen amerikai védelmi miniszterrel. A megbeszélés középpontjában a Vajdaság helyzete mellett a Magyarország és a NATO között létrejött szerződésnek a következő években történő megvalósítása, annak költségvetési kérdései, a KFOR-erőkben való magyar részvétel, valamint a balkáni helyzet kilátásai álltak.      Fotó: Vörös Szilárd

A Nemzetbiztonsági Hivatal eddigi tevékenységét értékelő sajtóbeszélgetésen Kövér László nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter két olyan felvetést is megfogalmazott, amelyek újabb kérdések és viták sorát indították el a hazai politikai életben. A miniszter elsőként hattagúvá karcsúsítaná a jelenleg tizenöt fővel működő Nemzetbiztonsági Bizottság létszámát, mert – mint mondja – bőven elég lenne, ha minden párt csak egy képviselőt delegálna a testületbe, a szavazásoknál úgyis a parlamenti erőviszonyokat veszik figyelembe. Mivel a többi pártot csak egy politikus képviseli a bizottságban, javaslata saját pártján kívül az MSZP-t érinti. A szocialisták szerint nyilvánvaló, hogy a miniszter célja pártjuk bizottsági jelenlétének csökkentése, ezért kijelentették, hogy a nemzetbiztonsági törvény módosítására lenne szükség a létszámcsökkentéshez.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága helyt adott a Hit Gyülekezete beadványának, amelyet A HÉT cím? televíziós műsor egyik vallási témájú riportja nyomán nyújtott be a testülethez. Az egyhangúan meghozott döntésben az ORTT Panaszbizottságának eljáró tanácsa kötelezi a Magyar Televízió Rt.-t, hogy a soron következő A HÉT cím? műsorának elején értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat.

Augusztus 1-jétől Fodor Lajos altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelempolitikai helyettes államtitkára veszi át Végh Ferenc vezérezredestől a Magyar Honvédség vezérkari és parancsnoki beosztását – jelentette be Szabó János honvédelmi miniszter. Fodor Lajos kifejtette, hogy egy új kormányhatározat értelmében egy kisebb létszámú, ütőképesebb, mobilabb és finanszírozhatóbb hadsereget kívánnak létrehozni. A részleteket Lányi Zsolt, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának (HB) kisgazda elnöke bejelentése alapján a tíztagú Stratégiai Felülvizsgálati Munkabizottság dolgozza ki szeptember 30-ig, melynek vezetésével Wachsler Tamást, a HM politikai államtitkárát bízták meg. Juhász Ferenc (MSZP), a HB alelnöke Lányi Zsolthoz intézett levelében jelezte, hogy a bizottság nem értesült azokról az egyedi utasításokról, amelyekkel a miniszter a honvédség volt parancsnokát több mint fél éve "boldogítja", nem volt módja megismerni az integrációs elképzeléseket, és nem tudja azt sem, hogy minek a terhére fedezik a koszovói válsággal kapcsolatos beszerzések költségeit. Az alelnök szerint a bizottságnak tájékoztatást kellene kapnia arról is, hogy mit tartalmaz a kormány titkos határozata a honvédség stratégiai felülvizsgálatáról, és hogy hogyan állunk a kormány által tett NATO-felajánlásokkal. Juhász az utóbbi fél év tapasztalatairól azt írja: a honvédelmi kormányzat szinte teljesen kivonta magát a parlament és a honvédelmi bizottság kontrollja alól, amely ezáltal könnyen válhat egy funkciótlan, a végrehajtó hatalmat kiszolgáló, a tévedéseket legitimáló testületté. Lányi Zsolt nevetségesnek és megalapozatlannak találta Juhász Ferenc levelét. A szocialista politikus akkor járt volna el helyesen, ha felemelte volna szavát az elmúlt parlamenti ciklusban, amikor Keleti Györgygyel az élen szétverték a magyar honvédséget – mondta a HB elnöke. Kijelentette, hogy a tárca minden fontos kérdésben egyeztet a parlamenti bizottság tagjaival, és Szabó János miniszter, valamint a tárca államtitkárai minden indokolt esetben megjelentek és beszámoltak a teendőkről és feladatokról a bizottság előtt. (MTI–Hetek)

Kósáné Kovács Magda, a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának MSZP-s elnöke az egyházi autonómiát veszélyeztető törekvésnek tartja – és az "állami nyomulás" újabb jeleként értékeli – azt a kormányzati szándékot, amely a vallásalapításra vonatkozó törvény módosítását tervezi. Az elnökasszony szerint aggasztó, hogy a kormány formai kritériumok alapján nyúlna bele az egyházak életébe, amikor minimum 100 éves múlthoz illetve 10 ezer fős létszámhoz kötné a vallásalapításhoz való jogot, holott ez a jog nem másból, mint a szabad vallásgyakorlás és a lelkiismereti szabadság érvényesítésének alkotmányos elvéből származik. A politikus azért is érthetetlennek tartja, hogy a deviancia jelenségeire a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosításával akar válaszolni a kormány, mert a már bejegyzett egyházakat nem érintené a változtatás. Emellett az Európa Tanács sem a szankcionálást, hanem a felvilágosítást jelölte meg követendő útnak a problémák kezelésére. Ifjabb Hegedűs Loránd, ugyanezen bizottság MIÉP-es képviselője viszont nemcsak a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását tarja szükségesnek, hanem szerinte százezer hívőben kellene megszabni az új egyházak alapításának létszámhatárát, így véve elejét "a destruktív, élet-, család- és államellenes szekták, köztük a Hit Gyülekezete és a scientológia egyház terjeszkedésének". A Magyar Hírlap információi szerint az egyházalapítást módosító törvény már nemzetbiztonsági kritériumoknak is alávetné az új vallási közzösségek bejegyzését. Schanda Balázs, a törvény kodifikációjával megbízott alkotmányjogász a lapnak úgy nyilatkozott, hogy mivel a vallásgyakorlás fogalma jogilag még nincsen definiálva, ezért a nemkívánatos tevékenységet folytató csoportok is különleges védelmet nyújtó jogi helyzetre tehetnek szert. A lap úgy tudja, hogy a törvénymódosítás tervezete szerint a védett jogi státusz megtagadható lenne azoktól a vallási közösségektől is, akik az ország nemzetbiztonsági érdekeire veszélyt jelentenek. (MTI–Hetek)

Egy útszéli árokban olyan, úgynevezett kondoleáló emlékkönyveket talált egy jászárokszállási lakos, amelyeket Antall József néhai miniszterelnök halála alkalmából vezettek annak idején a varsói és a kairói magyar nagykövetségen. A megtaláló a köteteket Dávid Ibolya igazságügy-miniszternek továbbította, aki ez ügyben vizsgálatot kezdeményezett. A megtalált emlékkönyvek nem a Külügyminisztériumból kerültek illetéktelen kezekbe – közölte az MTI kérdésére Horváth Gábor külügyi szóvivő. Az egykori kormányfő elhunyta után a magyar külképviseletek – a diplomáciai szokásoknak megfelelően – részvétnyilvánítási könyveket nyitottak, amelyek az akkori Miniszterelnöki Hivatalhoz kerültek. A Külügyminisztériumban a kötetek kezelésében és nyilvántartásában mulasztás nem történt – hangsúlyozta a vizsgálatot követően Horváth Gábor. (MTI)

A lassacskán kalandfilmszer? "sikertörténetté" gömbölyödő rablássorozat 1993 januárjában kezdődött és idén év elején ért véget. A whiskys rabló néven elhíresült Ambrus Attila minden akció előtt "bedobott" egy pohárkával a legközelebbi krimóban. A különböző pénzintézetekben zsákmányolt javakból fényűző módon lébecoló egykori jégkorongkapus egészen addig tűrte a börtönkosztot, míg emberölési kísérlettel is megvádolták. Ekkor azonban csomagolni kezdett, és július 9-én távozott az előzetesből, a Gyorskocsi utcai ideiglenes szállásáról – az ablakon át. A 31 éves fiatalember azóta már nem csak a rabtársak körében népszerű: egy ország drukkol neki.

Súlyosan bántalmazta szüleit egy feltehetőleg elmebeteg férfi, a főváros X. kerületében egy 10. emeleti lakásban. A férfi , aki körülbelül 130 kg súlyú és 2 méter magas, egy elmegyógyintézetből szökött meg, miután hasonló cselekmény miatt július 8-án a mentősök a tűzoltók segítségével szállították az intézménybe. Az elmebeteg férfi a rendőrség felszólításának ellenállt, és azzal fenyegetőzött, hogy kiugrik a 10. emeletről . Végül a rendőrség és a tűzoltóság összehangolt akciójával tették ártalmatlanná és szállították ismét kórházba az elmebeteg fiatalembert. A tűzoltók a tetőről hatoltak a lakásba    Fotó: MTI

A tervek szerint nemsokára földrajzi határok mögé, azaz speciális zónákba terelik a prostitúciót a fővárosban. Legalábbis ezt várják az illetékesek a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag részét képező prostitúció-ellenes rendelkezések gyakorlatba ültetésétől. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) átszervezésével már február elsejétől tevékenykedik egy erkölcsrendészeti alosztály, melytől a prostitúcióhoz kapcsolódó "háttér iparágak" visszaszorítását várják.

Hová lett Isten? – merül fel a kérdés egyre gyakrabban, a huszadik században fokozódó szekularizációs folyamatot szemlélve. A filozófus Nietzsche, a poszt-keresztény világ prófétája meggyőződéssel állította, hogy az emberiség elpusztította saját istenét, elveszítve ezzel a világmindenségben való alapvető tájékozódás képességét. Karen Armstrong, a magyar nyelven is megjelent Isten története cím? könyv szerzője – részben egyetértve a nietzschei megállapítással – megjegyzi: még ha az emberiség jelentős része számára halott is az európai kereszténység hagyományos istene, egyszerűen arról van szó, hogy maga a vallás újabb átalakuláson megy keresztül, hiszen az ember természetfeletti iránti igénye nem csökkent. Armstrong a kereszténység rugalmas voltát hangsúlyozza, melynek köszönhetően kétezer éven át meg tudta őrizni jelentőségét. Bár az evangéliumi mozgalmak éppen ellenkező irányba haladnak, a hagyományos vallás valóban visszaszorulóban van Európában. Ennek az átalakulásnak a mikéntjét, és a hitnek az európai ember mindennapi életében elfoglalt szerepét járta körül a Newsweek cím? amerikai magazin július 12-i száma.