hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megszegte szavát a kormány
Duray Miklós az új szlovák nyelvtörvényről

1999. 07. 17.
A szlovákiai magyarok elégedetlenek a pozsonyi parlament által elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel. "Ez a törvény a konformisták győzelme" – nyilatkozta a Heteknek Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tiszteletbeli elnöke. Az MKP képviselői nemmel szavaztak a törvény elfogadására. Indoklásuk szerint a kisebbségi nyelvhasználat a községek területére szűkül le, és a községi szervek ülésein akár csak egy jelenlévő megakadályozhatja, hogy a kisebbség nyelvén tárgyaljanak. Az MKP egyetlen indítványát sem fogadták el.

A magyar párt ismert követelése volt a 20 százalékos nyelvhasználati
arányküszöb 10 százalékra csökkentése. Elvetették a párt anyanyelv? felvételikre
és felsőfokú képzésre, továbbá tömegtájékoztatásra vonatkozó javaslatait is. A
szlovákok többsége viszont túl engedékenynek tartja az új törvényt. Számukra
aggasztó, hogy a nemzetiségi polgár használhatja majd nyelvét a hivatalokban, kétnyelv?
nyomtatványokat kaphat az önkormányzatokban, 503 helységben minden hivatalhoz magyarul
fordulhat és magyarul kap választ. Az MKP mindenesetre Rudolf Schuster köztársasági
elnökben bízik, megpróbálják rávenni az államfőt, hogy a nyelvtörvényt juttassa
vissza a parlamentbe. A párt öt képviselője – köztük Duray Miklós – a héten tárgyalt
Schusterrel. Az MKP tiszteletbeli elnökét a törvény elfogadásának körülményeiről
kérdeztük.

– Mit sikerült elérni a Schuster államfővel folytatott megbeszéléseken?

– Egyelőre nem értékelhető a köztársasági elnöknél tett látogatás eredménye.
Nem tanulmányozta még át az elfogadott nyelvtörvényt. Megkértük őt, hogy ne írja
alá, hanem adja vissza újratárgyalásra a parlamentnek a megfelelő megjegyzésekkel.

– Ehhez kell valamit találnia a törvényben, ami sérti az alkotmányt.

– Igen, csakhogy ez tág fogalom. A köztársasági elnök nem alkotmánybíróság:
nem jogosult megállapítani, mi alkotmányos és mi nem az. Ha csak az elnökön múlna,
és nem nehezedne rá egy olyan szlovák közvélemény, melynek 80 százaléka elutasítóan
viszonyul a nyelvtörvényhez, a saját belátása szerint cselekedne. Azonban ilyen közegben
nem biztos, hogy csupán a saját belátása szerint mer cselekedni.

– Nem akar majd a szlovákok körében kevéssé népszerű elnök "jó pontokat
szerezni" azzal, hogy elutasítja a magyarok kérését?

– Nincs szüksége arra, hogy jó pontokat szerezzen. Öt év áll előtte, addig
lesz köztársasági elnök. Utána az életkora elegendő indok lesz arra, hogy ne jelöltesse
magát, hiszen hetven év fölötti lesz már akkorra. Nem kell jó pontokat gyűjtenie az
újraválasztásához.

– Teljesen elfogadhatatlan-e a törvény a magyar kisebbség számára?

– Semmiben sem javította a nem szlovák nyelv? lakosság jogállapotát,
jogbiztonságát. Bizonyos vonatkozásokban még szűkítette is a törvényes jogokat.

A sokat bírált államnyelvtörvény tartalmaz egy mondatot, miszerint nem szabályozza a
kisebbségi nyelvhasználatot. Ez azt jelenti, hogy az általánosabb érvény?
rendelettel a háttérben sokkal nagyvonalúbban lehetett szabályozni a nyelvhasználatot,
mint ahogyan ezt a most elfogadott törvény teszi.

A két világháború között Csehszlovákiában volt egy nagyon jó alkotmánytörvény
és az azt végrehajtó nyelvrendelet, amelytől a mostani messze elmarad. Az jó törvény
volt. A szerzett jog alapján abból kellett volna kiindulni. A szlovák joggyakorlat
viszont elutasítja a szerzett jogot.

– Éltek is eddigi lehetőségekkel a kisebbségek?

– Természetesen. Számos községben. Ezután ez nem lesz lehetséges, sőt: a már
meglévő rendeleteket is meg lehet szüntetni ezután.

– Lehet-e utólag még javítani a törvényen?

– Csak módosítással. A kérdés az, hogy az Európai Unió hogyan fogja minősíteni
az elfogadott nyelvtörvényt. A törvény elfogadása tényének örül az unió, de a
tartalmát nem ismeri.

– Mi a fontosabb Brüsszel számára: a törvény elfogadása, vagy a kisebbségek
helyzetének valós javítása?

– Az elmúlt időszakban adott nyilatkozataik arra utalnak, hogy inkább a valós
helyzetjavítás az érdekük. Többször is hangsúlyozták, hogy csak az a törvény
jelent megoldást, amelyet a kisebbségek is elfogadnak. A jelenlegi állapot ennek a
megoldásnak nem felel meg.

– Mi történik, ha az unió elmarasztaló véleményt alkot a törvényről?

– Ebben az esetben nyilván sor kerül a törvény módosítására. Azt is látni
kell viszont, hogy a kormánykoalíció szlovák részének egy csoportja, elsősorban a
Baloldal Pártja, hajthatatlan ebben az ügyben, és ez a maximum, amit hajlandóak
elfogadni. Nagyobb jogköröket biztosító törvényt nem biztos, hogy megszavaznának.

– Érte egy olyan vád a Magyar Koalíció Pártját, hogy inkább Pozsonyban
kellett volna lobbiznia a jobb lehetőségek kiharcolása érdekében, mint Budapesten
vagy Brüsszelben.

– Sajnos Brüsszelben nem lobbiztunk. Talán inkább azt lehetett volna felvetni,
hogy nem fejtettünk ki megfelelő nemzetközi propagandát a saját elképzeléseink
hitelesítésére. Egyetlen kéréssel fordultunk mind a magyar, mind a szlovák kormányhoz:
próbáljanak meg támogatni közösen egy jobb javaslatot az alapszerződés alapján.
Pozsonyban viszont nem volt kivel egyeztetni, hiszen márciusban a koalíciós partnereink
a korábbi egyeztetéseket felrúgták, jóllehet több mint egyévi egyeztetés után
sikerült olyan alapelveket összeállítanunk, amelyek az államnyelvtörvény ellensúlyozását
jelentették volna. Ezeket az alapelveket a kormánykoalíciós tanács februárban még
elfogadta, márciusban pedig félredobta.

– Az ígéretek megszegése milyen hatással lesz a kormánykoalícióra?

– Attól tartok, hogy nem csak ebben az egy esetben volt szószegő a kormánykoalíció.
Nap mint nap tapasztalható, hogy a választási ígéreteket sem tartja be, sőt: azokkal
ellentétes tevékenységet folytat. Egyre inkább elégedetlenséget vált ki a kabinet
tevékenysége. Ma már a hatalmon lévő pártok is nyíltan beszélnek arról, hogy át
kellene alakítani a kormányt, ezt elsősorban a Baloldal Pártja szorgalmazza.
Ugyanakkor az ellenzék nyíltan arról beszél, hogy ez a kormány megbukik és előrehozott
választások lesznek. Itt lóg a levegőben a különböző hazugságoknak és szószegéseknek
az eredménye.

– Kinek a győzelmét hozta ez a törvény? Egy képviselő szerint a szlovákok le
lettek hengerelve.

– Ez a törvény a konformistáknak a győzelme, akik elfogadták azt az érvelést,
hogy a szlovákság nemzetállami érdekeit veszélyeztetné egy, a magyarok szempontjából
jobb törvény.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!