A repülés története legrejtélyesebb esetének tűnik a Malaysia Airlines MH370-es járatának az eltűnése. Lapzártánkig semmilyen kézzelfogható nyom nem került elő a Boeing 777-es gépről, amely március 9-én hajnalban adott utoljára életjelt magáról. A világ egyik legnagyobb utasszállító repülőgéptípusát a ma elérhető legmodernebb navigációs és kommunikációs rendszerekkel szerelték fel, az útvonala az ázsiai légtér egyik legforgalmasabb légifolyosóján vezetett, a gépet két ország légiirányítása kísérte, a civil és katonai műholdak seregéről nem is beszélve. Ennek ellenére öt nap után sem tudni semmit az MH370-es járat és a fedélzetén utazó 239 ember sorsáról.

Rezignáltság és döbbenet jellemzi a baloldali politikusokat az úgynevezett Simon-ügy miatt. A demokratikus ellenzéki körökben ugyanis attól tartanak, hogy a lengyel baloldal sorsára juthat a magyar baloldal, azaz a botrányok miatt elveszthetik a váltópárti jelleget. Úgy tudjuk, a Fideszben is meglepődtek azon, hogy a szocialista botrányokból a Jobbik profitált. Ugyanis az elmúlt hetekben a két nagyobb blokk, a Fidesz és az MSZP vezette baloldal támogatottsága befagyott, de a Jobbik támogatói köréhez százezrek sodródtak.

A náci Németország közel-keleti terveit a történészek ismerték ugyan, de a köz­keletű vélemény szerint ezekből szinte semmi nem valósult meg, ezért marginális tényező maradt a térség a második világháború eseményei során. Egy most megjelent dokumentumkötet szerint azonban a nácik szerepvállalása a Közel-Kelet modern történelmének központi eleme, és hatása a mai napig érzékelhető. Barry Rubin Nácik, iszlamisták és a modern Közel-Kelet megteremtése című könyve a titkosítás alól a kö­zel­múltban feloldott amerikai és európai iratok alapján azt állítja, hogy Hitler azt követően hozta meg a végső döntést 1941-ben az európai zsidók teljes kiirtásáról, hogy találkozott al-Husszeini jeruzsálemi főmuftival Berlinben.

Alig van már hátra három hónap a 2014-es brazil focivébé kezdőrúgásáig, ám nagy valószínűséggel a rangos nemzetközi sporteseményekhez „méltó” módon ez a rendezvény sem megy majd simán, ez már az előkészületekből látszik. A stadionok egy részének csúszik az átadása, a társadalomban minden egyes elköltött reállal egyre nő az ellenállás, pedig a brazilok lételeme a foci. Egyre több tüntetés zajlik a pénzköltés ellen, Pelé és Ronaldo azonban biztosak benne, hogy Brazília minden szempontból sikeresen jön majd ki a helyzetből.

„Több háborút megéltem, több alkalommal veszítettem el mindent – férjemet, édesanyámat és szeretett fiamat is beleértve –, az életet mégis gyönyörűnek látom. Annyi mindent kell még tanulnom és élveznem. Nincs időm pesszimizmusra és gyűlöletre… Akármi történjen, az élet csodálatos, rendkívül szép. És ahogy idősödünk, egyre jobban értékeljük. Időskorban elmélkedünk, emlékezünk, gondoskodunk és értékelünk. Egyre hálásabbak vagyunk mindenért. Mindenért!”– vallotta a február végén, száztíz éves korában elhunyt Alice Herz-Sommer, a legidősebb ismert holokauszt-túlélő és zongoraművész. Megtapasztalta a prágai gettó nyomorát, két évig volt a terezíni koncentrációs tábor foglya, a holokauszt elszakította szeretteitől, mégis élete végéig optimizmus lengte körül személyét. Saját elmondása szerint a megpróbáltatásokat a zene erejével és fegyelmezettségével tudta leküzdeni.