Az Európai Parlament (EP) munkatársaként módomban áll közelről figyelemmel kísérni, hogyan hozzák döntéseiket az európai parlamenti képviselők. Bár a hazai ügyekre csak közvetett rálátásom van, úgy gondolom, hogy a magyar helyzetet gyakran és sajnos tévesen vetítik ki az Európai Parlament működésére is, ahol a hazaitól eltérő logika érvényesül. Ennek a különbségnek a tisztánlátása alapvető fontosságú lehet annak érdekében, hogy az Európai Parlamentbe olyan képviselőket küldjünk Magyarországról, akik a keresztény–konzervatív világképet erősíthetik, mivel erre az európai színtéren nagyon nagy szükség van.

Maga az igazságos Mátyás király is okos döntésnek tartaná az Alkotmánybíróság minapi határozatát, melyet a médiakuratóriumok ügyében hozott a testület. A mesebeli Okos Katica Mátyás király furfangos kérésére ügyes megoldással bizonyította bölcsességét: hozott is galambot, meg nem is. A mai történetben a taláros testületnek arra kellett választ adnia, alkotmányos-e a közszolgálati médiák kuratóriumi elnökségében kialakult helyzet, vagyis az, hogy a parlamenti frakcióval már nem rendelkező KDNP és Néppárt küldötteit az ellenzékhez sorolják, valamint az, hogy az MTV kuratóriumának elnökségét kizárólag a kormánypártok delegáltjai alkotják.

Az eddig napvilágra került információk szerint Orbán Viktor elmúlt augusztusban tett kijelentése, mely szerint a Fidesz vezető politikusai és családtagjaik törvénysértő, titkos és közpénzekből finanszírozott megfigyelés elszenvedői voltak, csupán egyetlen személy vonatkozásában kapcsolódik a valósághoz: Pokorni Zoltánról tényleg gyűjtött információkat Faragó Lajos magánnyomozó. Az alig egy hónapig tartó megfigyelés során keletkezett feljegyzéseit azonban Faragó – a Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint – megsemmisítette, és megbízójának semmiféle dokumentumot nem adott át sem Pokorniról, sem másról. Közpénz sem szerepelt a történetben, hiszen Faragót a Félixfilm Kft. fizette.

Több hónapja tartó civakodás után a parlament nagy többséggel megválasztotta az Alkotmánybíróság három új tagját. Ezzel tizenegy főre emelkedett az eddig működőképessége határán lévő taláros testület létszáma.

Nincs belpolitikai hidegháború – szögezte le Balsai István, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője lapunknak adott interjújában, melyben szóbakerült a Fidesszel kötött választási szövetség jellege, Magyarország jövőbeni politikai térképe és a sokat emlegetett megfigyelési ügy is.

"A kormány jól felfogott érdeke, hogy a legfontosabb posztokra saját embereit ültesse" – nyilatkozta lapunknak Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt alelnöke, aki teljesen indokoltnak látja, hogy alig két hónap alatt távozni kényszerültek a legfontosabb állami szervezetek és nagyvállalatok vezetői. Ezzel szemben az ellenzék szerint az új kormány "pártkatonákat" nevez ki az államigazgatás semlegességét szavatoló közigazgatási államtitkárok helyére is.

Aranygyűrűt kaptak emlékbe a Tolna Megyei Önkormányzat képviselői négyéves munkájuk végeztével. "Amikor majd előveszik ezt a gyűrűt és ránéznek, eszükbe fog jutni, hogy valamikor a közigazgatásban dolgoztak" – indokolja a nagylelk? ajándékozást Bach József, a megyei közgyűlés szocialista elnöke.

"Amit Magyarországon lobbyzásnak nevezünk, az inkább uram-bátyám alapon működő, egyéni érdekek által vezérelt szervezkedés, semmint átlátható, nagyobb társadalmi csoportokat érintő érdekérvényesítő tevékenység"– mondta lapunknak Szántó Péter, a Noguchi and Peters marketing- és lobbycég elnök-vezérigazgatója. Szántó úgy látja, hogy hazánkban hagyománya van a kéz kezet mos kijárásoknak, a döntéshozók tisztességtelen befolyásolásának, ezért a lobbyzás rosszíz? fogalommá vált, amit csak egy hajszál választ el a korrupciótól.

"Amit Magyarországon lobbyzásnak nevezünk, az inkább uram-bátyám alapon működő, egyéni érdekek által vezérelt szervezkedés, semmint átlátható, nagyobb társadalmi csoportokat érintő érdekérvényesítő tevékenység"– mondta lapunknak Szántó Péter, a Noguchi and Peters marketing- és lobbycég elnök-vezérigazgatója. Szántó úgy látja, hogy hazánkban hagyománya van a kéz kezet mos kijárásoknak, a döntéshozók tisztességtelen befolyásolásának, ezért a lobbyzás rosszíz? fogalommá vált, amit csak egy hajszál választ el a korrupciótól.

Mindazok, akik a dél-alföldi területekről szeretnének eljutni a Balatonhoz, vagy esetleg Ausztriába igyekeznek, jobban teszik, ha kerülőutat választva Budapesten át utaznak. Ugyanis a dunaföldvári híd képtelen megbirkózni a kamionok és lakókocsik hosszú karavánjával. Több mint két óráig tart, míg a hőségtől elgyötört utazók hosszú sorban állás után elérik a hidat, amelynek két sávjából egyet éppen javítanak. A leleményesebbek a kukoricaföldeken át vezető rejtekutakon próbálnak egy kis előnyre szert tenni. A tarthatatlan helyzetre megoldást egy, az ország déli részén haladó autópálya jelenthetne, amely Szekszárdnál keresztezné a Dunát. Hidat ide már évek óta szeretnének építeni. 1993-ban az akkori szaktárca kiírt ugyan pályázatot a híd és a hozzá tartozó bekötőutak felépítésére, de az – annak ellenére, hogy volt nyertes – nem hozott előrelépést. Sőt az sem segített, hogy az építkezéshez szükséges földterületet az állam már kisajátította, s elkészültek a környezeti hatástanulmányok és a tervek is, ráadásul a kötelező régészeti feltárásokat is elvégezték. A tender nyertese, egy francia cég – mivel nem tudta biztosítani az építkezés pénzügyi fedezetét – nem fogott hozzá a munkához, s ezért a koncessziós szerződés idén februárban lejárt. Hórvölgyi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közlekedési főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy az állam már csaknem egymilliárd forintot fordított a 25-30 milliárd forintos befektetés előkészítő munkálataira. Ez azonban nem kidobott pénz, hiszen valamilyen formában fel fog épülni a híd – tette hozzá. A kérdés csak az, hogy mekkora állami szerepvállalással. Hórvölgyi, aki részt vesz a kormány döntésének előkészítésében, úgy látja, hogy két megoldástól kell óvakodni: nem épülhet a híd tisztán állami forrásokból, hisz ennyi pénzt nem lehet a költségvetésből állni. Az sem jó, ha kizárólag magántőkéből épül, hisz az utóbbi megoldás az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán sem vált be. Mint ismeretes, a magas ár miatt pert is indítottak az üzemeltető cég ellen. "Ha az állam nem szeretne még egyszer ugyanabba a pofonba belefutni – fogalmazott Hórvölgyi –, akkor vagy maga alapít részvénytársaságot a célra, vagy újabb koncessziós szerződést köt." Az újabb pályázatra akadna jelentkező is: a Déli Autópálya Rt. többségi tulajdonosa a török Bejendik Group. Nagy Péter, a részvénytársaság műszaki igazgatója a Hetek kérdésére kifejtette, hogy korszerű, többsávos, de természetesen fizető autópályát és hidat építenének fel. Ezzel szemben a minisztérium az olcsóbb variációt is mérlegeli, ami azonban nem oldaná meg érdemben a problémát, mert csupán egy újabb, a mai közlekedési viszonyok mellett korszerűtlen kétszer egysávos híd felépítését jelentené. Nagy Péter szerint a déli autópálya egyben a vidék fejlesztésének is a kulcsa, hiszen az út az ország igen elmaradott megyéinek segítene a kereskedelembe való bekapcsolódásban. Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármestere lapunknak azt hangsúlyozta, hogy a dél-dunántúli és a dél-alföldi agrártermékek nyugat-európai piacra való kijuttatásának egyetlen módja csak az új gyorsforgalmi út megépítése lehet. A forgalom észak–déli megosztása elkerülhetővé tenné, hogy a nyugat felé igyekvők vargabetűket írjanak le úticéljuk elérése érdekében. Emellett közlekedésbiztonsági szempontból is elengedhetetlen a probléma megoldása. Egy holland vállalkozó például azért döntött úgy, hogy nem hozza a pénzét Nyíregyházára, mert a forgalmas úton többször is életveszélyben érezte magát – mesélte a korántsem egyedülálló esetet Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonya a Nap Tv adásában. A polgármester asszony is létfontosságúnak tart egy ilyen autópályát, s a hozzá kapcsolódó hidat.

Több ezer, levegőből, vízből, talajból vett minta radioaktivitását mérték meg szakemberek Észak-Magyarországon. A méréssorozatot az indokolta, hogy a Szlovákiában üzembe helyezett mohi atomerőm? alig negyven kilométerre fekszik Magyarország határaitól, így a jövőben megnőhet hazánk északi régióiban a radioaktív sugárzás szintje. Az esetleges növekedés kimutatásához szükséges tudni, mekkora e terület sugárszennyezettsége természetes állapotban. Ezzel az úgynevezett alapszinttel hasonlítható majd össze minden későbbi mérési eredmény. Köteles György professzor az Országos Közegészségügyi Központ Országos F. J. Curie Sugárbiológiai és Su-gáregészségügyi Kutatóintézet főigazgatója a mérések eredményéről beszámolva elmondta, hogy a határ menti körzetben jelenleg semmivel sem magasabb a sugárszint, mint az ország más részein, vagyis a mohi atomerőm? hatása nem érzékelhető. Természetesen a mérések a jövőben folyamatosak lesznek. A nukleáris létesítmény közelsége miatt felállított új sugárzásfigyelő berendezések azonnal jelzik, ha a Mohi felől érkező sugárdózis túllépi a megengedett határértéket. A lakosság biztonsága szempontjából jelentős eseményeket a szlovák fél is köteles késedelem nélkül jelezni, még a legkisebb, az üzem határain át sem terjedő hatású üzemzavar esetén is. Ha mégis nukleáris baleset következne be, akkor a szakembereknek készen kell állniuk annak megfékezésére is. Ezért nemzetközi szervezetek évről évre nukleáris baleseteket elhárító gyakorlatokat rendeznek, melyek során elképzelt helyzetekben modellezik, mi a teendő katasztrófa esetén. Idén novemberben hazánk ad helyet ennek az eseménynek.

Mint ismeretes, múlt héten a Pasha Tours által szervezett tunéziai út kapcsán százhatvan hoppon maradt szlovák és magyar utazni vágyó volt kénytelen búcsút mondani a Ferihegyi repülőtéren nyári álmainak, és lehet, hogy a pénzének is. Az iroda ugyanis menet közben csődöt mondott. A Pasha Tours utazásszervezői tevékenységére már korábban is érkezett panasz a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez: előfordult ugyanis, hogy a vendégnek szállodai szoba híján a recepción kellett éjszakáznia. Most azonban már az áhított hotel recepciójáig sem juthattak el a nyaralók. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal együttesen vizsgálja az utazási iroda tevékenységét. Jelenleg arra keresik a választ, hogyan vált a Pasha Tours fizetésképtelenné, továbbá arra, hogy a tulajdonos hogyan szervezhetett azután is utakat, miután tudta, hogy fizetésképtelen helyzetbe került. Ez utóbbi ugyanis már a csalás kategóriáját is kimeríti. Dienes Katalin, a Főfelügyelőség munkatársa a Heteknek elmondta, hogy a pénzük után futó utasok kárigényének egy részét a minden utazási iroda által kötelezően letett kaucióból elégítik ki. A Pasha Tours az Atlasz Biztosítót bízta meg a tízmillió forintos kaució kezelésével, ám az Atlasz nyilvánvalóvá tette, hogy ez az összeg nem lesz elegendő valamennyi igény teljesítésére, hiszen nem csupán a befizetett utazás árát kell visszatéríteni. A Pasha ugyanis köteles megfizetni a kamatokat is, továbbá az iroda ügyfelei az elmaradt út miatt kártérítést követelhetnek. Arra azonban, hogy valaha is viszontlátják a pénzüket, csak akkor lehet bármi reményük, ha polgári pert indítanak a csődbe ment iroda ellen. Ez esetben viszont be kell állniuk a hitelezők minden bizonnyal már amúgy is hoszszú sorába.