1998. 12. 31. (II/52)
A Fidesz a vidék pártja

A Fidesz a vidék pártja

1998. 12. 31.
– Milyen helyzetben vannak ma a vidéki régiók, hiszen a kormány hangsúlyozottan a vidék pártjának is tekinti magát. Miből fakad ez a vonzódás? Politikai stratégia vagy valami más?– Magyarországon a századfordulón alakult ki a sajátos főváros-vidék ellentét: a főváros a liberális, a vidék pedig a konzervatív politikai pártok fő programpontjává vált. A modernizáció folyamata főként Budapesten és néhány nagyvárosban kezdődött. Ebben az időszakban a még nem modern vidék elutasította a modern Budapestet, és ez a sajátos szóbeli szembenállás megmaradt, miközben a világ változott, és mára a vidék is modernné vált. Úgy tűnik: a Fidesz, amely magát a magyar konzervatív hagyományokat megtestesítő pártnak vallja, egyszerűen belelépett ebbe a hagyományba, és megismétli ugyanazokat a premodern korszakból származó jelszavakat: "Mi a vidékért vagyunk." "Mi a vidék Magyarországa vagyunk.". Másik eleme ennek a jelenségnek, hogy létezik Budapesten a szellemi elitnek egy sajátos szalonja. A magyarországi gazdasági, politikai, kulturális és tudományos elit aránytalanul nagy része Budapesten összpontosul, ami a magyar történelmi mintákból fakad. A helyhatósági választások világosan tükrözték, akárcsak a közvélemény-kutatások, hogy ezekben a fővárosi szalonokban – nevezzük így – a Fidesz nem népszerű. Tehát, amikor a Fidesz vidékpártinak nevezi magát, akkor azt is mondja, hogy "engem nem vettek be az elmúlt nyolc évben ezekbe a budapesti szalonokba, és ezért én ellenséges vagyok velük szemben". – A kormányváltás nyomán kialakult politikai átrendeződés milyen módon érintette a vidéket?– Az átrendeződés a vidéki politikában kevéssé jelentkezett. A Fidesz markáns politikai erőként a lemaradó térségekben, mint például Debrecenben igyekszik egy sajátos "mintamodernizációs" modellt, ha úgy tetszik, egy Budapesttel szembeni másik magyar főváros kontúrjait felrajzolni. Érdekes módon ilyen kísérletek mindig voltak a modernizáció előtti időszakban, amikor Budapest "a bűnös város", "a liberális", "az idegen eredet?", "a vörös", "a zsidó" jelzőket kapta. Debrecen egy sajátságos ellenpólus szerepét kaphatja ebben a modellben mint eredeti "mélymagyar" vidék. Azt kiemelném: a konzervatív kormányzat nem ebben a kategóriarendszerben dolgozik, de ez is része a dolognak. Másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kormányzati ciklus első fél évében vagyunk. A Fidesz azokat a városokat bizonyára jobban szereti, amelyekben önkormányzati hatalommal is rendelkezik, de ez egyelőre csak a nyilatkozatokból látszik. Ki fog derülni, hogy az a fideszes város egy akaratközpontú, kemény várospolitikába kezd-e ellenfelek kiseprűzésével, visszaszorításával, falhoz szögezésével, ahogy ez országos szinten történik, avagy továbbra is átlagos magyar városként működik. – A média területén is változások tapasztalhatóak, több önkormányzati médiában fejcserék voltak. Hogyan látja Ön az elmozdítások hátterét? Mennyire vannak kiszolgáltatva az egyes médiumok a helyi vezetésnek?_– A megyei lapok külföldi tulajdonosai majdnem mindenütt egy sajátságos, politikamentes, a politikai publicisztikától teljesen megtisztított, helyi hírcsokorból álló újságot akarnak. Ezekkel a rövid tényközlésekkel egy úgynevezett szolgáltató újságírást honosítanak meg, ami nem foglal állást, még az országos ügyek helyi lecsapódásában sem. Ez pedig nagyon jól jön a kormánynak. Ráadásul a Fidesz jobb pozícióra tett szert a vidéki újságíró-társadalmon belül, mint Budapesten. Ha viszont a kormány a központi közszolgálati médiákat erőteljesen egy irányból befolyásolja, ebben az esetben a helyi média is átpolitizálódik, felértékelődik. Az önkormányzatfüggő sajtónál ez jelentkezni fog.
1998. 10. 23. (II/43)
Egyenlő erők

Egyenlő erők

1998. 10. 23.
Sükösd Miklós, a Közép-Európai Egyetem politikatudományi tanszékének oktatója lapunk az önkormányzati választásokra vonatkozó kérdésére a fővárosnak az országtól való különbözőségére hívta fel a figyelmet, hiszen Budapesten egy nagyon erőteljes balközép-dominancia alakult ki. A megyei közgyűlési választásokon azonban enyhe kormánykoalíciós túlsúly jellemző. Harmadik területként a megyei jogú városok eredményét értékelve a következőket mondta Sükösd: kiegyenlített a paletta, 40–40 százalék a mai kormánykoalíció (Fidesz–FKgP–MDF) és az előző kormánykoalíció (MSZP– SZDSZ) aránya. A parlamenten kívüli pártok, szervezetek szavazati aránya 18%. Végezetül: a legpepitább képet az ország térképén a nagyvárosok eredményei mutatják a polgármestereket illetően. Ezért van az, hogy a pártok annyiféle módon értékelhették a mostani választást – emelte ki Sükösd Miklós. Mint mondta: a teljes szavazattömeg figyelembe vételéről szólva enyhe ellenzéki dominanciáról lehet beszélni. Az ország mégis kiegyensúlyozott, hisz a magyar választási rendszer mindig nagyon kedvez, szinte felnagyítja a győztest a parlamenti képviseleti arányokban a meggyőző túlsúly érdekében, hogy a mindenkori kormányzat tudja támogatni a törvénykezést. Mindezeket összegezve: az inga – nagyon finoman ugyan – de visszafelé billent. Csizmadia Ervin, az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója a két tábor – ellenzék és kormánykoalíció – egyensúlyba kerülését hangsúlyozta lapunknak. A magyar választók nem adtak felhatalmazást arra, hogy a kormány és az önkormányzatok teljes mértékben egyszínűekké váljanak és kormánypártiak legyenek. Igaz, hogy arról sincs szó – mint ahogyan a két korábbi önkormányzati választás után történt –, hogy ellenkező színezetűekké váltak volna az önkormányzatok – mondta a neves politológus. Csizmadia úgy véli: az egyes helyeken a polgármesteri tisztségben bekövetkezett változások egyik fő oka a komoly viharokat kavaró helyi – korrupciógyanús és egyéb – ügyek. Ezek mellett leginkább a városok lélekszáma alapján lehet bizonyos következtetéseket levonni. A tízezer fő alatti kisebb településeken főként a független jelöltek törtek előre, és a Fidesz ért el eredményeket. A tízezer fő fölötti városokban már megoszlik a kép, egyre inkább a pártok jelenléte dominál. Sok helyen megmaradt az MSZP befolyása. Budapesen az SZDSZ szempontjából nagyon komoly tétje volt a választásoknak, hiszen itt már a párt túlélése volt a tét. A budapesti eredmény által viszont újabb esélyt kapott az SZDSZ arra, hogy sorait rendezve középpártként további tényezője maradjon a magyar politikának. Nehéz megítélni, hogy az eddigi kormányzati munka milyen hatással volt a választásokra. A függetlenek sikere sem arról szól, hogy a civil társadalom hirtelen feltámadt, megerősödött és alternatívát kínál, miközben legyőzték a pártok jelöltjeit. Fontos szempont, hogy a pártok egy meghatározott településnagyság felett tudnak csak befolyást gyakorolni. Egy kis településen mindenki ismer mindenkit, és lehetséges, hogy a párthoz való tartozás éppenséggel bélyeg vagy hátrány. Egy nagyvárosban viszont óhatatlanul gyengébbek a személyközi kapcsolatok. Az országban továbbra is meghatározó a pártpolitika, míg a független jelöltek szerepe ott jelentős, ahol a pártpolitika nem tud befolyást gyakorolni.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!