Hit és értékek

2000. 04. 01. (IV/14)
Esőben járt, és nem lett vizes

Esőben járt, és nem lett vizes

2000. 04. 01.
A pápa búcsút intett Izraelnek, a Szentföldnek. II. János Pál hajója ügyesen lavírozott a palesztin Szkülla és az izraeli Kharübdisz sziklái között. A palesztinok megkísérelték rávenni az egyházfőt, hogy erősítse meg a végső rendezésre vonatkozó álláspontjukat, elsősorban a menekültek, Jeruzsálem és a palesztin államiság kérdésében. Ám János Pál egyik kérdésben sem nyilatkozott. Az izraeli külügyminisztérium II. János Pál látogatását minden szempontból "óriási sikernek" minősítette. A Szentföldön – és azt megelőzően – elhangzott mea culpa, mely a katolikus egyház múltban elkövetett bűneit tartalmazta, világszerte nagy visszhangot váltott ki. Több európai ország katolikus egyháza (például Lengyelországé, Svájcé, Franciaországé) is csatlakozott már a bocsánatkéréshez, ily módon lokalizálva az általános hangvétel? pápai gesztust; a magyarországi katolikus egyház azonban – úgy tűnik – megosztott a kialakult helyzet kezelését illetően. A konzervativizmus feladását és ezzel együtt szemléletváltást sürgető katolikus gondolkodók ismét nem tudnak azonosulni a magyar püspöki kar "struccpolitikájával".
2000. 03. 25. (IV/13)
Új korszak előtt a keresztény-zsidó kapcsolat

Új korszak előtt a keresztény-zsidó kapcsolat

2000. 03. 25.
A judaizmus és a kereszténység egyetért abban, hogy a zsidó nép történelmi sorsát Istennel kötött szövetsége határozta meg; és nagyjából konszenzus áll fenn abban is, hogy "a nép" szétszóratását, a diaszpóra sorsát, a XX. században elkezdődött hazatérést Izrael földjére és az újkori zsidó állam megalapítását (1948) egyaránt a szövetségek alapján kell értelmezni. A Biblia szerint a szövetség olyan egyezmény, szerződés, amelyet Isten először is Izrael népével, majd – az Újszövetségben – a többi nemzettel kötött. A Szináj-hegyen a Teremtő kezdeményezte a szoros viszonyt a zsidó néppel, amelyet Izrael elfogadott, és kötelezte magát, hogy feltételeit megtartja és teljesíteni fogja az idők végezetéig. Az Egyiptomból kivonuló, a nemzettéválás folyamatába épphogy belépő zsidóság szövetségi státusba kerülése nem azt jelentette, hogy magasabbrend? etnikumként Isten a többi nemzet fölé helyezte volna, hanem a kiválasztás Isten világmegváltói tervében bizonyos feladatok elvégzésére és célok betöltésére szólt.
2000. 03. 11. (IV/11)
Manifesztációk és botrány

Manifesztációk és botrány

2000. 03. 11.
A kilencvenes évek elejétől a modern pünkösdi-karizmatikus mozgalomban a hit és az érzelem közötti összefüggés újra reflektorfénybe került. A karizmatikus öröm friss megtapasztalása következtében világméretekben gyakran egész tömegekre kiterjedő, hosszas nevetés jellemezte a pünkösdi-karizmatikus összejöveteleket; emiatt egyesek "nevető ébredésnek" nevezték a jelenséget, míg mások szerint a "Szent Lélek (Szellem) öröme" áradt rá a hívőkre, amit a nevetés mellett más érzelmi-fizikai megnyilvánulások is kísértek (mint például: földreesés, tánc, sírás, örömkiáltások, ugrálás, futás stb.). Az erőteljes örömtől telített istentiszteleteken történt szokatlan események főleg Észak-Amerikában kaptak nagy publicitást a vallási és világi médiában egyaránt. Az "öröm-ébredés" képviselői szerint a Szent Lélek (Szellem) szokatlan működésének célja az, hogy a hívőket felfrissítse, érzelmi, fizikai gyógyulásban részesítse, és az Isten személye iránti, úgynevezett "első szeretetre" visszavezesse. Nézetük szerint ugyanis a nyolcvanas években a pünkösdi-karizmatikus mozgalom is kiszáradt, istentiszteleteik merevvé, komolykodóvá váltak, és a formalizmus, dogmatizmus irányába elmozduló mozgalomban a tanítások háttérbe szorították az Istennel való közvetlen és személyes megtapasztalásokat, élményeket.
2000. 02. 19. (IV/8)
Isten banánfürtje

Isten banánfürtje

2000. 02. 19.
A Német Bibliatársaság Stuttgartban közzétett adataiból az tűnik ki, hogy továbbra is a Biblia marad a világ legtöbb nyelvre lefordított könyve. A társaság szerint az elmúlt évben újabb 21 nyelvre fordították le a Könyvek Könyvét. Ezzel világszerte 2233 nyelven lehet olvasni a Bibliát. Ez persze rendszerint csupán egyes kiválasztott bibliai könyveket jelent, a teljes Ó- és Újszövetség jelenleg 371 nyelven áll rendelkezésre – ez a szám öttel több, mint 1998-ban volt. Az öt új teljes bibliafordítás a Csádban élő azumeina, a Bissau-Guineai kirjol, a szudáni nuer, a ghánai nzema és az indonéziai pakpak dairi nép nyelvén szólaltatja meg most először a Szentírás teljes szövegét. Ne gondoljuk, hogy az egzotikusan csengő nevek néhány száz vagy ezer fős törzsi közösségeket jelölnek! A pakpak dairi nyelvet 1.2 millióan, a nuert 840 ezren, az azumeinát 150 ezren beszélik. Tavaly a legtöbb fordítás Afrikában készült, ezek száma összesen 627. A fekete kontinenst követi Ázsia 553, Ausztrália és a Csendes-óceán térsége 396, Latin-Amerika és a karibi térség 384, Európa 197, Észak-Amerika pedig 73 nyelvvel – számolt be a stuttgarti intézet az angliai Readingben működő, a világ valamennyi bibliatársulatát tömörítő United Bible Societies (UBS) adatai alapján.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!