Mexikóban hetvenegy év után először léphet újra a politikai arénába a katolikus egyház. Az előjelek alapján a nagy visszatérés valószínűleg nem marad nyomtalanul: könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a július 2-án tartandó elnökválasztást követően a burkoltan a katolikusok támogatását élvező ellenzéki politikus, Vicente Fox ülhet az elnöki bársonyszékbe. A mexikói helyzetről a Washinton Post készített összeállítást.

Most lehet igazán hálás az uborkaszezon rémétől fenyegetett újságíró Ambrus Attilának. Elég ugyanis beülni a harmincszoros bankrabló perének valamelyik tárgyalási napjára, s a harmincsoros tudósítás alapanyaga percek alatt rendelkezésére áll. Azok számára pedig, akiket az erdélyi születés? Ambrussal kapcsolatban a "hát magyar földön már egy valamire való bankrabló sem terem?" gondolata kínoz, szintén jó hírünk van: a másodrend? vádlott és tettestárs Orbán Gábor tőről metszett magyar, és sem vagányságban, sem jó modor tekintetében nem marad el a Viszkis mögött. Sőt. Választékos beszéde és hangulatos előadásmódja akár egy talk-show házigazda szerepére is alkalmassá tenné. Kérdés, van-e affinitása a m?fajhoz. Amennyiben igen, csupán egy bizonytalansági tényezővel kell számolnia: nem telítődik-e a pálya tehetséges fiatalokkal, míg ő sokéves börtönbüntetését tölti majd.

Jeruzsálem neve hatszázötvenhétszer fordul elő az Ószövetségben és százötvenhétszer az Újszövetségben. A várost összesen hetven különféle néven nevezi – jobban mondva becézi – a Biblia: "választott város; Isten hajléka; kedves ünnepek városa; nyugalom hajléka; szent sátor; Sion leánya; az Úr örömének városa; az Úr királyi széke; szép és elkényeztetett asszony; tökéletes szépség; az egész föld öröme; népem kapuja; nyájnak tornya; igazság városa; Nagy Király városa" – és hosszan folytathatnánk a sort. A zsidóságot és kereszténységet – a Biblián keresztül – elszakíthatatlan szálak fűzik Jeruzsálemhez, de a városhoz való szellemi kötődés igényét más vallások, így az iszlám is régen megfogalmazta.