Kilenc év után került bíróság elé nyolc arab hercegnő Belgiumban. Az Egyesült Arab Emirátusok egyik uralkodócsaládjának hölgytagjait embercsempészettel és a munkatörvények megsértésével vádolják az európai országban. Az eset nem egyedi, ennek ellenére nem várható, hogy komolyabb büntetést szabjanak ki a rendkívül befolyásos dinasztia tagjaira. Az ügy újra felszínre hozta azokat a visszaéléseket, amelyekkel a „munkavállalók” a gazdag Perzsa-öböl menti országokban valójában szembesülnek.

Másfél hónapja még mosolyogtak a toryk kampány­stábjában a Munkáspárt miniszterelnök-jelöltjének neve hallatán. Akkor még nem sejtették, hogy a június 8-ai előválasztáson a hatalmon maradásért kell majd küzdenie a kormánypártnak.

„Úgy érzem, Európa a zavarodottság állapotában elfogadta a saját halálos ítéletét” – írta Stefan Zweig osztrák író az 1941-ben megírt Búcsú a tegnaptól című művében. Úgy tűnik, pár évtizeddel később valósággá vált prevíziója: az elképesztően alacsony szüle­tésszám és a társadalom drámai elörege­dése alapjaiban formálja át napjainkban Európa társadalmi térképét.

A természetes család iránti elköteleződést tartalmazó zárónyilatkozattal ért véget Budapesten a Családok XI. Világkongresszusa.

Folytatjuk Alvin J. Schmidt 2004-es könyvének ismertetését. A nyugalmazott amerikai szociológiaprofesszor How Christianity Changed the World című munkájában azokat a mélyreható változásokat mutatta be, amelyek az új hitnek köszönhetően pozitívan hatottak a az emberi civilizációra. Az előző részekben írtunk arról, miként ösztönözte a bibliai meggyőződés például a nők egyenlőségének megteremtését, a vállalkozás szabadságát, a kórházi vagy az egyetemi rendszer kialakulását. Most a kereszténységnek a jogegyenlőségre és az emberi méltóság védelmére gyakorolt hatásairól írunk.

Ménes Attila Tar Sándor íróról, a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb ügynökbotrányának emblematikussá vált alakjáról írt drámát, Bihari címmel. A darab fikció. A szerző ahelyett írta meg, aki nem volt képes erre. A papír pedig pszichiáterként működött. Ménes darabját a Katona József színházban játsszák.

„Minden baba érkezése egy csoda” – hangoztatja megújult weboldalán a krízisterheseket és örökbefogadó szülőket támogató Várva Várt Alapítvány. Az alapítvány által nyújtott komoly szakmai és emberi támogatás, amivel közel nyolc éve segít nehéz helyzetbe került terhes anyukákat, valamint örökbefogadáson gondolkodó szülőket, egész Magyarországon hiánypótló. Céljuk, hogy a  világméretekben tapasztalható családellenes trendekkel szembemenve a gyermekek megtartására bátorítsák az abortuszon gondolkodó anyukákat, valós megoldásokat kínálva gyakran reménytelennek tűnő élethelyzetükre. Az emberi élet sérthetetlenségét valló és hirdető Várva Várt Alapítvány aktivistái most június 16-ára jótékonysági koncertet szerveznek, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Tanulmányozza a német kormány annak lehetŐségét, hogy a jövőben miként lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára – jelentette kedden a Politico egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva. A német kormány lapzártánk napján megerősítette a hírt. Mint ismert, az Európai Parlament (EP) néhány hete elindította Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7-es cikkelyének alkalmazását is lehetővé tevő eljárást, de a Fidesz egyelőre nem aggódik.

Múlt hét pénteken befejező állomásához érkezett a Modern Városok Program keretében 2015 tavasza óta zajló miniszterelnöki országjáró körút, miután a megyei jogú városok közül utolsóként Hódmezővásárhellyel is együttműködési megállapodást kötött a kormány. Kérdés persze, mi lesz a 23 megyei jogú városnak tett, összességében mintegy 3400 milliárd forintra rúgó ígérethalmaz megvalósításából.

A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből, mondta Georg Hegel német filozófus. Úgy tűnik, ez annak ellenére igaz, hogy a történelem ismétli önmagát, és nem csupán egy-egy konkrét eseményben: a birodalmak felemelkedése és bukása is érdekes hasonlóságokat mutat. Az egykori brit katona és tudós, Sir John Glubb már a hetvenes években írt minderről, Birodalmak sorsa és út a túléléshez című tanulmányában.

Nemrég látott napvilágot a gödi Topházban lefolytatott ombudsmani vizsgálatról szóló jelentés. A biztos az évek óta ott uralkodó méltatlan körülmények miatt a 220 fogyatékos személyt gondozó speciális otthon mielőbbi kitagolását javasolja. A gödi eset nem egyedi: lényegében ugyanezt a jelentést lehetne kiadni 118 másik intézmény neve alatt is.

Szépségkirálynőkről és a hozzájuk kapcsolódó versenyekről rendszerint nem a műveltség és a szolid elegancia jut eszünkbe. Az első magyar Miss Európa, majd Miss Universe életútja viszont főként nem a divatos ruhák és az addig példa nélküli tömeghatás miatt méltó a figyelmünkre, hanem a „külcsín” alatti portré jellemzői és egy ellentmondásos korszak háttérrajza miatt.

Korunk egyik jellemző pszichológiai jelensége a digitális függőség. Az okoseszközök hiánya egyre több használóban vált ki olyan szorongást, amit csak a minél gyorsabb visszacsatlakozás old fel. Több tanulmány is foglalkozik a jelenséggel, és igyekszik megoldást találni, mert úgy tűnik, a digitális „detoxikáláshoz” több kell az egyszerű elhatározásnál.

Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a japán emberek nagymértékben hozzájárultak a technológiai fejlesztések sokaságához, szorgalmasan dolgoznak, gyerekeiket nem győzik taníttatni, és általában az életükre a nagy fegyelem jellemző. De milyen áron?