Trump az Air Force One fedélzetén azt mondta, hogy reméli, nem kell tesztelnie Hamenei ajatollah kijelentését, miszerint egy „amerikai támadás Irán ellen regionális háborút robbanthatna ki”. Az amerikai elnök hozzátette, Teheránból érkeztek olyan jelzések, amelyek a konfliktus diplomáciai megoldása felé mutatnak.

Sokan próbálják elhallgattatni közös értékeinket, ne hagyjuk! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

Mint arról beszámoltunk, Donald Trump hatlamas „armadát” vont össze az Irán körüli vizeken, azt követően, hogy a rezsim erőszakszervezetei vérbe fojtották a kormányellenes tüntetéseket. A jelentések szerint legalább hatezer, de akár több tízezer halálos áldozata is lehetett a tömeggyilkosságoknak. Akkor az amerikai elnök azzal biztatta a tüntetőket, hogy „úton a segítség”.

Miközben az amerikai haderő változatlan erővel jelen van a térségben, Trump célkitűzései úgy tűnik megváltoztak: Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete azt mondja, hogy az Egyesült Államok nem fogja megpróbálni a rezsimváltást Iránban, mivel „nem akarnak egy újabb líbiai forgatókönyvet”.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Washington megelégszik a civilek elleni mészárlások beszüntetésével, a nukleáris program feladásával.

Mint ismert, miután 2011-ben Líbiában megdöntötték Moamer Kadhafi hatalmát, és a vezetőt meggyilkolták, az ország káoszba zuhant, amit azóta sem hevertek ki. Az Iránnal szomszédos Irakban szintén visszájára sült el az amerikai beavatkozás, és az ukrajnai háborúban sem jöttek be azok az elképzelések, amelyek szerint Kijev támogatásával meg lehetne buktatni Vlagyimir Putyin hatalmát.

„Senki sem tudja, milyen alku születhet. De szinte biztos, hogy most, hogy a rezsimváltást levették a napirendről, bármilyen megállapodás valószínűleg inkább csak színjáték lesz,

mintsem érvényesíthető, ellenőrizhető eredmény. Irán ellenáll a NAÜ ellenőrzéseinek, és valószínűleg azt fogja állítani, ahogy most is mondják, miszerint nem ölnek vagy akasztanak fel tüntetőket. Talán még egy moratóriumba is beleegyeznek, a Trump által támogatott tűzszüneti megközelítés mintájára” – írta elemzésében Stephen Bryen amerikai biztonságpolitikai szakértő, volt helyettes külügyi államtitkár.

Ha megvalósulna egy ilyen alku Iránnal, az aligha nyugtatná meg Izraelt, nem csak a2015-ös Obama féle atomalku negatív tapasztalatai miatt, hanem azért is, mert a Trump-adminisztráció egyetlen nyilatkozatában sem esik szó Irán nagy hatótávolságú rakétáiról – vagyis szó sincs azok eltávolításáról vagy csökkentéséről, és szó sincs új fegyverek, köztük hiperszonikus interkontinentális ballisztikus rakéták tesztelésének tilalmáról sem.

Hasonlóképpen, a washingtoni kormányzat részéről nem érkezik követelés a jemeni húsziknak, a libanoni Hezbollahnak, a Hamásznak és más terrorszervezeteknek, például az ISIS-nek vagy a síita milíciáknak Irakban és Szíriában szállított rakétákkal, drónokkal és egyéb felszerelésekkel kapcsolatban sem.