A kormányfő pénteki írása előtt, szerdán Berlinben a legnagyobb német politikai erő, a jobbközép CDU/CSU kancellárjelöltje azzal kapcsolatban, hogy a tagországi külügyminisztereket összefogó tanácsban az utóbbi hetekben Magyarország ellenállása miatt nem sikerült közös álláspontot kialakítani Hongkong és az izraeli-palesztin konfliktus ügyében, azt mondta:
el kell mozdulni a többségi döntéshozatal felé az Európai Unió külpolitikájában.
Armin Laschet a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) külpolitikai fórumán arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehet Magyarországot rábírni a "blokádmentalitás" feladására, közölte: az EU-s külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a "cselekvőképességtől".
Orbán Viktor pénteki írásában leszögezte: közös külpolitikai döntést csak egyhangúan lehet hozni, Laschet pedig azt szeretné, ha a jövőben a többség rákényszeríthetné akaratát a kisebbségre. "Mindezt az európaiság nevében" - tette hozzá.
A kormányfő rámutatott: az unió szerződései szerint a legfontosabb kérdésekben, így a külpolitikában teljes egyetértés szükséges.
Magyarország tehát az alapszerződés szerint járt el, amikor vétózott. Magyarországot európaiatlansággal vádolni, amiért élt a szerződésben biztosított jogával, valójában mélyen európaiatlan
- érvelt.
Arra is kitért, hogy a francia-német tengely államainak köztudottan sok millió muszlim vallású polgára van, akiknek a véleményét egy demokráciában nem lehet negligálni. Ugyanakkor a miniszterelnök szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Közép-Európában, a visegrádi négyek területén - tehát Magyarországon is - csak elenyésző számban élnek ilyen polgárok.
"Azt is látjuk, hogy a nyugat-európai országok többsége belépett egy posztnemzeti és posztkeresztény életfelfogás korszakába"
- fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint "azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi ma is a zsidó-keresztény értékek, kultúra és életfelfogás szerint éljük az életünket". Ezért számunkra természetes - folytatta -, hogy "nem lehet egyenlőségjelet tenni egy állam, Izrael és egy EU-s szankciós listára helyezett szervezet közé". Hozzátette:
akkor sem, ha Laschet elnök úr a francia-német tengely nevében ezt látná helyes uniós külpolitikának.
Ideje lenne végre tudomásul venni, hogy a később csatlakozott közép-európai országok egyenrangú tagjai az Európai Unió közösségének - írta a miniszterelnök, hangsúlyozva:
"nekünk is jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett".
Az Európai Unió kedden tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólított fel az izraeliek és a palesztinok között, ám a nyilatkozatban azonos félként és felelősséggel kezelik Izraelt és a Hamasz palesztin terrorszervezetet. Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a rendkívüli tanácskozás szükségességét a közös uniós álláspont kialakításával indokolta. Kérdésre válaszolva közölte:
a tagállamok közül csak Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta: a kormány álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemhez,
azt pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan nyilatkozat szülessen, amelyben azonos szinten kezelik Izrael Államot és a Hamászt.
A magyar külpolitika fenntartja magának a jogot, hogy kifejezze véleményét minden egyes közös állásfoglalásnál - tette hozzá.
A gázai terrorszervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, miután erőszakos palesztin aktivisták kődobálására válaszul izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél.
A Hamász palesztin terrorszervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, 11 nap alatt több mint 4300 rakétát kilőve izraeli civil területekre, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz terrorcélpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.
A harcok május 10-ei kezdete óta gázai egészségügyi tisztviselők szerint 232 palesztin, köztük 65 gyermek halt meg és több mint 1900-an megsebesültek meg az izraeli bombatámadásokban. Izrael arról számolt be, hogy legalább 160 terroristát ölt meg Gázában. A hatóságok Izraelben 12 halálos áldozatról számoltak be, és arról, hogy több száz embert kezelnek sérülésekkel a rakétatámadások miatt.
Az izraeli fejleményekről szóló folyamatosan frissülő tudósításunkat itt érheti el.
(MTI/Hetek)
hetilap
hetilap
